„Hogyan lennék én felelős az életemért, mikor a külső körülmények, korlátok, objektív adottságok határozták meg sorsomat? Persze hogy stresszelt, fáradt és hajszolt vagyok, a napi megélhetési gondok csapdájában élek, enni kell adnom a gyerekeimnek, ki kell fizetnem a rezsit, nincs időm pihenni, szórakozni. Utálom a munkámat, legszívesebben egész nap az erdőt járnám, de abból nem élhetek meg. Házat kell építenem, kocsit kell cserélnem. Csak akkor vagy valaki, akkor vesznek emberszámba, ha fel tudsz mutatni valamit.”

Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal hárítják el magukról a felelősséget az emberek, amikor panaszkodásuk okán szembesítik őket saját felelősségükkel sorsuk alakulásáért. A külső körülményekre, a másokra hivatkozás reflexéhez nyúló emberen nem lehet segíteni addig, míg a rajta kívül álló okokkal takarózásra szüksége van. Csak akkor lehet segíteni rajta, ha kész szembenézni önmagával, s nem fél a tükörben látottaktól. Ha szilárd az elhatározása a változásra. Mert sikeres akar lenni.

A másik leggyakoribb mentegetőzés: a másoknak megfelelés kényszerítő motivációja. Az emberek nagy hányada úgy éli le életét, hogy a belénevelt, a szűkebb és tágabb környezete által diktált elvárásoknak igyekszik megfelelni, függetlenül attól, hogy azok az élet- és viselkedésmodellek, értékrendek, etikai normák egyeznek-e az ő legbensőbb sajátjával, vagy sem. Persze hogy csak ritka pillanatokban érzi jól magát, kevés örömöt, boldogságot él át, élete legnagyobb hányadában kényszerből cselekszik.

Csodáljuk a sikeres embereket, akiknek minden könnyű, mert szerencsések. Nekünk bezzeg nem adatott meg annyi, mint a másiknak. A sikertelenség okát gyakran objektív körülményekkel magyarázzuk, pedig mi teremtettük meg életünk helyzeteit, hogy utána lemondjunk a hatalmunkról, és másokat hibáztassunk. Lehetetlen, hogy ne tudnánk: elménk egyedüli irányítói mi vagyunk. Az életünkben történt jó és rossz dolgoknak egyaránt okai és a jövőbeli történéseknek előidézői vagyunk. Tudatos és tudatalatti agyunk, valódi lényünk irányít bennünket. Tehát mi magunk.
S ez az, amit elfelejtettünk.

A siker titka: pozitív lelki beállítottság
Ezt állítja az azonos című könyv két szerzője: Napoleon Hill és Clement Stone. 1960-ban megjelent könyvük sok millió embernek segített sikeressé válni. A pozitív lelki beállítottság (PLB) önsegítő irodalma mintegy 500 kiemelkedő amerikai személyiség sikertörténete tapasztalatait leszűrve segít mindazokon, akikhez közel állnak a könyvben és személyiségfejlesztő tréningeken megfogalmazott eszmék, melyek serkentenek arra, hogy szabaduljunk fel a nem kívánatos gondolatok, szokások és cselekedetek rabszolgaságából. Sok embernek már segített megszerezni az élet valódi gazdagságait, s ők már képesek megvalósítani álmaikat úgy, hogy közben nem sértik meg Isten törvényeit és embertársaik jogait. (Ez utóbbi két kitétel talán a legfontosabb feltétele a sikernek.)

Egy egyszerű asszony mondta fiainak: „Nem Isten akaratából vagyunk szegények. Azért vagyunk szegények, mert apátok sosem fejlesztette ki magában a vágyat, hogy gazdag legyen. A családunkban soha senki sem fejlesztette ki magában a vágyat, hogy más legyen, mint aki.”
Tehát, ha elhiszed magadról, hogy nem vagy képes többre, nem tudod megvalósítani az álmaidat, valóban nem történik meg veled a csoda.

Iránymutató gondolatok a pozitív gondolkodásról
• Ismerd meg a legfontosabb élő személyt! Ez TE vagy. A sikered, az egészséged, a boldogságod, a gazdagságod attól függ, hogyan használod a láthatatlan talizmánod: a gondolkodásmódodat. Tied a választás lehetősége. A gondolkodásmódod egyik oldalán a PLB, a másik oldalán az NLB (negatív lelki beállítottság) van bevésve. Ezek hatalmas erők. A PLB a helyes lelki beállítottság, kerülj bármilyen helyzetbe. Rendelkezik azzal a sajátossággal, hogy magához vonzza a jót és a szépet. Az NLB taszítja ezeket, elrabolja tőled mindazt, ami érdemessé teszi az életet arra, hogy éljünk.
• Ne hibáztasd Istent a sikertelenségért! Gondolataidat mindig azokra a dolgokra összpontosítsd, amiket akarsz, és fordítsd el azokról a dolgokról, amelyeket nem akarsz!
• Olvasd a Bibliát és más ösztönző könyveket. Igényeld az isteni útmutatást! Keresd a fényt!
• Minden szerencsétlenség egy vele egyenértékű vagy nagyobb előny csíráit rejti azok számára, akik alkalmazzák a PLB-t. Néha dolgok, amelyek szerencsétlenségnek tűnnek, nem mások, mint álruhába öltözött lehetőségek. Tehát képes vagy a téged ért csapásokat átváltoztatni a velük egyenértékű vagy nagyobb előnnyé.
• Fogadd el a legdrágább ajándékot: a munka örömét. Alkalmazd az élet legnagyobb értékét: szeresd az embereket, és szolgáld őket, s magadhoz fogod vonzani a sikert. Bármilyen nehéz most elfogadni, de a PLB elsajátítása után az ember képes lesz a többi embert feltétel nélkül is szeretni.
• Ne becsüld le a negatív lelki beállítottság taszítóerejét! Megakadályozhatja, hogy észrevedd az életben sűrűn előforduló szerencsés véletleneket.
• Profitálhatsz a csalódásaidból, ha a PLB segítségével ösztönző elégedetlenséggé változtatod őket. Fejleszd ki magadban az ösztönző elégedetlenség szokását!
• Elsajátítva a PLB-t, változtasd megvalósíthatóvá a lehetetlent. Képes leszel mindig folytatni tovább.
• Ne engedd, hogy lelki beállítottságod a „futottak még” típushoz soroljon! A siker azokhoz pártol, és azoknál marad, akik pozitív gondolkodásmódjuk segítségével újból és újból nekilátnak.

A PLB megalkotói szerint a nagyság azokhoz pártol, akik kialakítják magukban az égő vágyat, hogy nagy célokat érjenek el. Ám, hogy valaki kimagasló legyen valamiben, ahhoz gyakorolni, gyakorolni... gyakorolni kell.

S végül a 17 sikerelv: Pozitív Lelki Beállítottság, egyértelmű, határozott szándék és világos, pontos célkitűzés, kézség a „többletkilométer” megtételére, szabatos gondolkodás, önfegyelem, a mesterelme, alkalmazott hit, kellemes személyiség, személyes kezdeményezés, lelkesedés, összpontosított figyelem, csoportmunka, tanulni a vereségből, alkotó képzelet, gazdálkodás az idővel és a pénzzel, a lelki és testi egészség megőrzése, a kozmikus törvények kihasználása.