Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban ma Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Elérhetővé vált a valamennyi EU tagállam cégnyilvántartásának adataihoz hozzáférést engedő keresőfelület az e-Justice oldalán.

Valamennyi vállalkozás életében az online tartalommarketing egyik fontos eleme a megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom előállítása és online megjelentetése, amely hatékony eszköz a cég ismertségének növelésére. Sok esetben azonban időigényes feladat a megfelelő tartalom előállítása, ráadásul ötlet sincs mindig feltétlenül kéznél a megfelelő cikkek, blogbejegyzések elkészítéséhez. Magától értetődőnek tűnik ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a cégek külföldi blogokból, honlapokról emelnek át cikkeket, bejegyzéseket, és azokat magyarra fordítva közzéteszik saját honlapjukon, blogukon. Másik kézenfekvő megoldásnak az tűnik, ha csak egy-egy mondatot, bekezdést emelnek át más cikkből, máshol megjelent kutatások eredményeit ismertetik. A tartalom színesebbé tételéhez vonzó lehetőséget jelent máshol közölt táblázatok, infografikák átvétele is. Az ilyen tartalomgenerálás azonban szerzői jogsértő is lehet, és súlyos jogkövetkezményeket vonhat maga után – mutatott rá dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal foglalkozó partner ügyvédje.

Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?

Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségek merülhetnek föl ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy ezeket még kellő időben igénybe vegyük. Az ország egyik legnagyobb, kifejezetten vállalati ügyekre szakosodott ügyvédi irodája, a Faludi Wolf Theiss az elmúlt napokban rendezett mini-konferenciáján tekintette át azon jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.

Mit tehet a bérlő, ha megváltozik a bérelt helyiség tulajdonosa? Érinti-e ez az ő bérleti jogát? És az új tulajdonos honnan szerezhet tudomást arról, hogy a helyiségen bérleti jogviszony áll fenn?

Diákmunkást alkalmazni sok szempontból megéri a cégeknek. A motivált fiatalokból később akár állandó kolléga is válhat. Lássuk a legfontosabb alkalmazási szabályokat!

A vám területén érintett hazai gazdálkodók körében elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, a vám és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és azok jogorvoslati költségei túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírság a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt befizetendő, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Az RSM Hungary felmérése, mely több iparági szakmai szövetséggel együttműködve készült, ugyanakkor arra is rámutat, hogy a cégek kétharmada annak ellenére sem végez legalább félévente önellenőrzést vám, és a termékek vámtarifális besorolása terén, hogy tudja, a vámszankció önellenőrzéssel elkerülhető.

Az alkalmazottak, beszállítók és üzleti partnerek közötti összeférhetetlenség észlelése komoly kihívások elé állítja a vállalatokat. Az összeférhetetlenség nagyban növeli a vállalati korrupció és más visszaélések kockázatát, de a gépi intelligencia egyre inkább lehetővé teszi az eddig eltitkolt összefonódások leleplezését a vállalatok számára is – hangzott el a Joint Venture Szövetség és a Magyar Vállalati Compliance Társaság (MVCT) múlt pénteken megrendezett országos konferenciáján.

Haladéktalanul meg kell kezdeniük a felkészülést az egy év múlva hatályba lépő Európai Adatvédelmi Rendeletben (GDPR) foglaltak betartására a magyar vállalatoknak. Az új szemléletű szabályozás ugyanis számos terhet ró az adatkezelőkre és -feldolgozókra, illetve a bírságolási tételek is rendkívüli módon megemelkedtek – mondta dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a KPMG témában rendezett konferenciáján.

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos vagy az ügyvezető bejegyzését arra hivatkozva, hogy az adott személy eltiltás hatálya alatt áll. Míg néha az eltiltott tudja, hogy „vaj van a füle mögött”, más esetekben viszont értetlenül áll az eltiltás oka előtt. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tét nem kicsi: akit eltiltanak, akár 7-8 évre is „feketelistára” kerülhet.

Az internet és a szerzői jog kapcsolata számtalan jogi kérdést vet fel, amelyek egy részét a meglévő jogi szabályozás alapján nem egyszerű megválaszolni, mivel e jogszabályok megalkotásakor még nem lehettek tekintettel az internet rohamos fejlődésével előtérbe kerülő egyre újabb kérdésekre. E kérdések közül szakértőnk most az interneten megjelent cikkekre mutató linkekkel, és az ilyen cikkek újraközlésének kérdéseivel foglalkozik.

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ma dönt arról a jogszabály-módosításról, mely szerint rendészeti jogosítványokat kapnának a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei – írja Magyar Idők.

Sokat javult az utóbbi években a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete, kedvezőbb szabályozói környezet mellett megduplázódott, már 80.000 főt foglalkoztatnak, de további szemléletváltásra van szükség a versenyszférában is. A napokban a Work Force Kft. jelentette be egy 46 megváltozott munkaképességű munkatárs foglalkoztatását biztosító munkahely létrehozását, de sok hasonló kezdeményezésre lenne még szükség.

A munkaköri leírást a munkáltatónak kell közölnie a munkavállalóval a munkaviszony kezdetén. Előfordulhat azonban, hogy a feladatkörök változása miatt módosításra van szükség. Felmerülhet ennek kapcsán a kérdés: mit kell tartalmaznia a munkaköri leírásnak, és változtatható-e egyoldalúan a munkáltató által? Szakértőnk segít!

Tavaly óta gombamódra szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon, az „mrp-zés” kifejezés lassan szócikket kap a magyar nyelv értelmező szótáraiban. Nem is csoda, hiszen az MRP-k a munkajövedelmek kifizetésének egy kifejezetten előnyös formáját tudják nyújtani. A Jalsovszky Ügyvédi iroda szerint nem árt azonban óvatosnak lenni: a szabályozás a rengeteg lehetőség mellett több buktatót is rejt.

A határon átnyúló egyesülés jelenleg hatályos szabályai szerint, ahhoz hogy egy uniós országban működő társaság meglevő eszközeivel Magyarországra helyezze át tevékenységét hosszadalmasabb eljárással tudja csak megtenni és csak oly módon, hogy vagyonukat és tevékenységüket egy már működő magyarországi gazdasági társaság vagyonával és annak esetleges kockázataival egyesítik. Ezen változtathat egy a napokban az Országgyűlés elé került törvényjavaslat.

A megszokott, napi 8-órás, hétfőtől péntekig tartó munkaidő mára már kezd „megszokottá válni” a munka világában. Fontos, hogy a munkajog haladjon a korral, és rugalmasan kezelje mind a munkáltatók, mind a munkavállalók igényeit, kövesse a technika nyújtotta lehetőségeket. Egy vezető esetében sokszor nem lehet a hagyományos modellben gondolkodni, a munkajogi szabályozás ezért teszi lehetővé már régóta, hogy kötetlen munkaidőben lássák el a feladataikat. Hasonlóan, egy személyes jelenlétet nem feltétlenül igénylő munkakör (pl. egy bérszámfejtő) esetén kézenfekvő megoldás a távmunka lehetősége.

Vállalkozásoknak sem kell tétlenül nézni, ahogy a bank felmondja a korábbi devizahiteles szerződést, és adott esetben realizálja a hitelbiztosítékot. A bírósági gyakorlatról és a cégek számára rendelkezésre álló lehetőségekről beszélgettünk a téma szakértőjével, Dr. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéddel.

Előfordulhat, hogy valaki olyan dolgot talál, aminek nem ismert a tulajdonosa. Ilyenkor természetesen felmerül a kérdés, hogy a találó megtarthatja-e a dolgot, esetleg meg kell keresnie-e a tulajdonosát. Külön érdekesség lehet, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a talált dolog értéket képvisel, esetleg muzeális értékű. Értékes dolog megtalálása esetén kit illet a tulajdonjog, és tarthat-e igényt díjazásra a megtaláló?

A mostanában sokat emlegetett GDPR-ról az hírlik, hogy olyan nagy horderejű változásokat hoz, amelyekre a cégek - különösen a kkv szektor - csak nagyon nehezen tudnak felkészülni. Szakértők szerin viszont valójában azok a vállalkozások, amelyek eddig is ügyeltek arra, hogy megfeleljenek a magyar adatvédelmi jogszabályoknak és a NAIH előírásainak, az új rendelet hatályba lépésével nem kényszerülnek gyökeres változtatásokra. Azok a cégek viszont, akik eddig sem foglalkoztak az adatvédelemmel és nem tanúsítottak jogkövető magatartást, tényleg újdonságokkal találkozhatnak – persze nem azért, mert annyira más lesz az új jogszabály, hanem azért, mert a régit sem ismerték és nem követték, és most egyszerre kell megfelelniük egy szigorúbb szankciót alkalmazó új rendeletnek.

Váratlanul kitolták egy évvel a számlákról való kötelező online adatszolgáltatás bevezetésének határidejét, a szakértők szerint viszont így is el kell kezdeni a cégeknek a felkészülést. Valójában szükség is van a plusz időre a bonyolult rendszerek miatt, ráadásul a jogszabály változtatás sem történt még meg.

Eltolja egy évvel a számlákról való kötelező online adatszolgáltatás bevezetését az NGM, idén nyártól - az eredeti határidőtől - kezdve tesztelhetik a vállalkozások a rendszert.

Sorra indulnak perek kartellező vállalkozások ellen, amelyekben a kartell miatt sérelmet szenvedett piaci szereplők kívánják felmerült többletköltségeiket megtéríttetni. Az EU irányelvén alapuló és a magyar jogba ez év elején átültetett, a kártérítési igények hatékonyságát elősegítő rendelkezések lassan elérik céljukat. Az új szabályozás értelmében jelentősen könnyebb lett az elszenvedett kár bizonyítása, hatékonyabban megismerhetőek a kartellezés dokumentumai, a jogsértést tényét pedig nem kell újra igazolni – foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Rengeteg adminisztráció, súlyosabb bírságok és vége az adattengernek – ideje felkészülni, jön az Unió új adatvédelmi rendelete. Lássunk néhány fontos újdonságot, amelyek indokolttá teszik a másfél éves felkészülési időszakot!

A közös tulajdonban álló ingatlanok esetében gyakran felmerülő kérdés, hogy a tulajdonostársak az ingatlan használatának megosztását miként tudják rendezni. Ilyen eset előfordulhat például, ha egy közös tulajdonú telken több épület áll, és a tulajdonostárak meg kívánják határozni, hogy a telek mely részét mely tulajdonos használhatja. Milyen módon tudják rendezni a tulajdonostársak az ingatlan használatát? Szakértőnk segít!

Bár a legfrissebb adatok szerint a csőd- és felszámolási eljárások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza 2015-ről 2016-ra, a végelszámolások száma viszont közel 10 százalékos emelkedést mutatott. Jogosan merül fel tehát az igény, hogy üzleti tárgyalásra készülve utánanézzünk az egyes cégeknek, hogy nem állnak-e véletlenül nemfizetési eljárás alatt, nem várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése a közeljövőben – olvasható a Bisnode oldalán.

Állásidőnek nevezzük, azt, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Vagyis a munkavállaló megjelenik a munkahelyén, de munkát nem kap. Jár-e erre az időre a munkabér? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa, dr. Karika Márton válaszol a leggyakoribb kérdésekre.

Előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén betegség, vagy egyéb indok miatt. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e kötelezettségnek?

Várhatóan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fókuszába kerül az online kereskedelem a következő években - hangzott el a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda és a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesülete (ACCE) közösen tartott konferenciáján. A polgári bíróságokon indított kártérítési perek növelhetik a versenykorlátozások elleni küzdelem hatékonyságát.

A szerződés érvényes létrejöttének alapvető feltétele a felek egybehangzó nyilatkozata. Ennek kifejezése leggyakrabban a szerződés feltételeit tartalmazó dokumentum kölcsönös aláírásával történik. Ezzel a felek kifejezik akaratukat a szerződés megkötésére vonatkozóan. Azonban előfordulhat, hogy a szerződő felek valamelyikének nyilatkozata tévedésen vagy megtévesztésen alapul, amely meghatározott feltételek mellett a szerződés érvénytelenségéhez vezet.

Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. Ráadásul a Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat és általánosan is korlátozza az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint minősítse át- foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A személyiségi jogok körébe tartozó egyik alapvető jogosultság a személy képmásához fűződő joga. Ennek kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen feltételekkel készíthető valakiről fénykép, szükség van-e ehhez az érintett személy hozzájárulására. Szintén felmerül, hogy az elkészített felvétel miként használható fel. Nézzük meg most a fényképfelvételekkel kapcsolatos alapvető szabályokat.

Márciusban több cégformánál is ingyenes lett a cégeljárási illeték és a közzétételi költségtérítés; ezekért korábban egy kft. esetén 105 ezer forintot kellett fizetni. Az új Polgári Törvénykönyv egy kevésbé ismert szabálya szerint ráadásul úgy is létrehozható kft., hogy az alapításkor a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására nem kerül sor. Legújabb cikkében Bacskó László, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a vallalkozokforuma.hu szakértője tekinti át a jogszabály-változásokat, és hogy mit jelent mindez a kkv-szektornak.

Miközben az unió polgárainak kétharmada a gazdasági stabilitás egyik alappilléreként tekint a szellemi tulajdon védelmére, csaknem 50%-uk az innováció korlátozását és csak egy szűkebb kör védelmét látja az erre szolgáló szigorú szabályozásban.

A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot? Szakértőnk segít!

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-es bevezetése óta sok vitát és értelmezési bizonytalanságot okozott a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása. Különösen így volt ez a harmadik személyeknek okozott károkért való egyetemleges felelősség kérdésében, amely végül a törvény felelősségi szabályának módosításához vezetett. Szakértőnk segítségével áttekintjük a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos alapvető tudnivalókat.

A gyakornoki álláshirdetések alatt gyakran olvasni elkeseredett kommenteket, amik arról szólnak, „hurrá, újra egy állás, amiért nem jár fizetés”. Miért éri meg fizetni egy gyakornoknak?

Hiába nyer meg egy vállalkozás egy pert az adóhatósággal szemben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. Ráadásul a Jalsovszky Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége.

Komoly változásokat hoz a cégek életébe az EU 2018-ban hatályba lépő adatvédelmi rendelete a GDPR. A rendeletnek való megfelelés nem kizárólag jogszabályi, sokkal inkább technikai kérdés is - hívják fel a figyelmet az EY Magyarország szakértője.

A rendes évi szabadság kiadása a munkaadó feladata, de a munkavállalót is megilletik jogosultságok – derül ki a Mazars legfrissebb összefoglalójából. A dolgozó mindössze évi 7 nap kivételéről dönthet és megmaradt szabadságát is csak kivételes esetben viheti át a következő évre. Biztonságban viszont még akkor sem érezheti magát teljesen, ha már elutazott: főnöke a törvény által meghatározott kivételes esetekben akár haza is rendelheti.

Január elsejétől nemcsak a hivatásos, hanem a sportvadászok számára is kötelező a vadászkamarai tagság. Március elsejétől pedig érvényes vadászjegy kell már ahhoz is, hogy vadászlőfegyvert tartsunk.

Sokszor előforduló panasz, hogy a követelések behajtásával foglalkozó cégek az érintett hozzájárulása nélkül kezelik az adós személyes adatait, és használják fel a behajtás során. Előfordul, hogy a behajtó az adós jövedelmi-vagyoni helyzetére, egészségi állapotára vagy az adós környezetében élő személyek adataihoz jut hozzá. Kezelhet-e személyes adatokat a követeléskezelő, és ha igen, akkor milyen adatokat? Szakértőnk segít!

A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Felmerül a kérdés, a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és amennyiben igen, úgy mi jár a részére e kötelezettség teljesítéséért. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás összefoglalójából kiderül.

A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget. A fuvarozók érdekképviselete szerint szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmusról van szó, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Mit lehet tenni, ha egy perben nem egyértelmű az uniós szabályok jelentése? Ennek tisztázására a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságának úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti (bizonyos esetekben kezdeményeznie is kell). Kérdés azonban, hogy mi történik ilyenkor a hazai perrel, és minden esetben szükséges például az ítélethirdetés előtt megvárni az akár másfél éves EUB-eljárás végét? Csernus Máté, a DLA Piper jogi szakértője válaszol a kérdésekre.

A webáruházak zömét Magyarországon a kkv szektorba tartozó vállalkozások üzemeltetik, akik az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok 2017. februári változása miatt nem lehetnek teljesen nyugodtak. Ugyan továbbra is él az a szabály, amely szerint a KKV szektorba tartozó vállalkozások az első, például adatvédelmi, fogyasztóvédelmi jogsértés esetén nem bírságolhatók, azonban a vállalkozásokat legalább ennyire hátrányosan érintő egyéb új szankciókra ez nem vonatkozik.