Magyarország uniós csatlakozásával lehetővé vált a magyar bíróságok számára az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése. Az eljárás keretében, ha egy tagállami bíróság előtt folyamatban lévő jogvitában az uniós jog érvényességének vagy értelmezésének kérdése merül fel, a tagállami bíróság kérésére az EUB megadja a Szerződések vagy a másodlagos uniós jog formálisan helyes értelmét – írja a DLA Piper jogi blogja.
Milyen esetekben, milyen feltételekkel?
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke határozza meg, hogy milyen esetekben és milyen feltételekkel van lehetősége a nemzeti bíróságoknak az EUB-hez fordulni. Bár az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) rendelkezései a magyar bíróságok előtt is közvetlenül alkalmazhatók és alkalmazandók, a Polgári Perrendtartás (Pp.) 155/A paragrafusa is rendelkezik az előzetes döntéshozatali eljárásról.
Az EUB hatásköre az eljárás során kizárólag a hozzá intézett kérdések értelmezésére terjed ki, nem fog tehát az ügy érdemében dönteni, ez a jogkör a kezdeményező tagállami bíróságot illeti meg. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése – ha csak időlegesen is – eltereli az eljárás fősodrát az ügy érdemében dönteni hivatott bíróságtól. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás alatt mi történik az alapüggyel. Mielőtt a kérdésre választ találunk, célszerű áttekinteni az eljárás kezdeményezésével kapcsolatos kérdéseket.
Az eljárást a tagállami bíróságok kezdeményezhetik, melyeknek mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy így tesznek-e. Ez jellemzően akkor történik meg, ha az ügyben eljáró bíróság úgy ítéli meg, hogy nem egyértelmű számára egy az ügy szempontjából releváns uniós jogi rendelkezés tartalma, illetve nem tudja azt megfelelően értelmezni. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése kötelezettség is lehet: ehhez az EUMSz azt a feltételt rögzíti, hogy az eljáró bíróság határozata ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. (Alapesetben ugyanis, ha az elsőfokú bíróság nem kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást, a másodfokon eljáró bíróságnak még lehetősége van korrigálni oly módon, hogy ő maga kéri annak elindítását.)
Előzetes döntéshozatali eljárás és a per felfüggesztése
A magyar szabályozás kimondja, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezésével egyidejűleg a bíróság a pert felfüggeszti. A felfüggesztési kötelezettség nem következik az uniós jogból, és ennek megfelelően több tagállam szabályozása is nélkülözi ezt az elemet. Tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás költségeire, valamint átlagban másfél éves időtartamára, érdemes lenne megfontolni a vonatkozó szabályok lazítását oly módon, hogy a hazai bíróságok számára is lehetőség nyíljon pl. részítélet meghozatalára olyan jogkérdésekben, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az EUB által vizsgált kérdésekhez.
A fenti problémára részben megoldást nyújt a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának és Közigazgatási Kollégiumának közös véleménye a tárgyalás felfüggesztésének egyes kérdéseiről, ami lehetőséget biztosít a bíróságoknak a Pp. 152. § (2) bekezdésének az ad analogiam alkalmazására, és ily módon a per felfüggesztésére, amennyiben olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más perben egy másik bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett.
A fenti szabály kifejezetten praktikusnak bizonyulhat, hiszen amennyiben párhuzamosan több azonos tényállású eljárás van folyamatban, nem szükséges a bíróságoknak külön-külön az EUB-hez fordulni, elegendő, ha ezt egyikük megteszi, míg a többi bíróságnak lehetősége van erre az egy ügyre tekintettel felfüggeszteni a pert, és így bevárni az EUB döntését.
Ennek a gyakorlatnak azonban negatív hatásai is lehetnek annyiban, hogy a bíróságok olyan esetekben is „csak” a Pp. 152. § (2) bekezdésére hivatkozva függeszthetik fel a pert, amikor egyébként az egyes párhuzamosan folyó perek tényállásai közötti különbségek indokolnák az önálló döntéshozatali eljárásokat is. A bíróságoknak azért sem feltétlenül szükséges a fenti, származékos felfüggesztésre támaszkodniuk, mert hasonló párhuzamosan kezdeményezett eljárások esetén az EUB is jogosult az egyes döntéshozatali eljárások egyesítésére.
Az új Polgári Perrendtartás megtartja a szabályozás sarokpontjait, és – azon túl, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése miatti eljárásának kezdeményezésével egy körben szabályozza – nem módosít a kezdeményezés feltételein. Nóvumnak tekinthető – és a fent idézett kollégiumi vélemény jelentőségét mutatja –, hogy az új Pp. a per felfüggesztésének esetei között kifejezetten nevesíti a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel történő felfüggesztést.
