Még igencsak messze járunk a 2018-as évtől, de tekintsünk előre, és nézzük meg a következő év alakulását munka- és pihenőnapok terén. Jövőre hat szombaton is dolgoznunk kell, viszont tíz hosszú hétvégénk lesz.

Az áfa visszatérítésére vonatkozó magyar szabályoknak az elhúzódó adóellenőrzésekkel összefüggő késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az uniós joggal – közölte az Európai Bíróság,

Munkapszichológusok és HR-szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy évben legalább két hét egybefüggő szabadságra lenne szüksége a munkavállalónak ahhoz, hogy kipihenve és feltöltődve hatékonyan végezze el feladatait. A jellemzően a nyári időszakra időzített hosszabb vakációk azonban sok munkahelyi konfliktus alapjai. Mindez egy kis odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhető.

A szavatosság fogalma viszonylag széles körben ismert. Sokan tudják, hogy ha valaki hibás árut vásárol, akkor az eladó szavatossággal tartozik. Szavatosságról azonban nem csak egy dolog fizikai minőségével, megfelelőségével kapcsolatban beszélhetünk. Létezik az úgynevezett jogszavatosság is, amely a tulajdonnak vagy más jogoknak az akadálymentes megszerzését biztosítja. Mit jelent a jogszavatosság, és milyen kötelezettségekkel jár?

A tagállamok megtilthatják, és büntetőjogi szankciókkal sújthatják a jogellenesen végzett szállítási tevékenységet anélkül, hogy az erről szóló törvénytervezetet előzetesen be kellene jelenteniük az Európai Bizottságnak.

Július 1-től lépett hivatalosan életbe az a január 1-ről elhalasztott új szabály, amely szerint a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók a csedre, a gyedre, a táppénzre és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelmet kizárólag elektronikus úton nyújthatják be – hívta fel a figyelmet az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

A frissen kihirdetett 2017-18-as adócsomag az adózás rendjét is érinti. A módosítások döntő többségét a gazdaság további fehérítése érdekében vezetik be – a LeitnerLeitner adótanácsadó szakértőinek segítségével összefoglaltuk a legfontosabb újdonságokat.

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte e biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. 

Ha egy ügyben a bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka a jogbiztonság követelménye, azaz az a cél, hogy a jogvita véglegesen lezáruljon, és ne lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli perorvoslatnak?

Hatályba léptek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó új európai uniós szabályok, amelyek célja, hogy elősegítsék a követelésbehajtást ezekben az eljárásokban - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Rendhagyó írásokkal jelentkezik mától kezdve hétvégenként Pázmándi Péter jogász és fejlesztési referens. Képzelt tudósítás egy magyar vállalkozói kerekasztalról: ez lehetne alcíme a cikkeknek, amelyek egy-egy bonyolult és nehéz témát járnak körbe szakértői hitelességgel és irodalmi igénnyel. A dolgozat szereplői egymással beszélgetve, vitatkozva igyekeznek kibontani az igazság minden részletét.

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével - ismertette döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős mértékben érinti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok („SZIT”) jogi szabályozását is. Az ingatlanpiaci felfutásban részesedni kívánó kisbefektetők számára új lehetőség jelenik meg: a SZIT jól kiegészítheti a befektetési portfóliójukat az ingatlanalapok mellett.

A Facebook után a Google is felveszi a harcot a világhálón a szélsőséges, vagy a terrorizmushoz köthető tartalmak ellen, ezek minél gyorsabb eltávolítását ígérve.

Az üzleti és gazdasági életben sokszor hangzik el a know-how kifejezés. Olyan védett ismeretek tartoznak e fogalom körébe, amelyek adott esetben jelentős vagyoni értéket képviselnek. Gyakorta egy-egy szabadalom vagy más szellemi alkotás gyakorlati felhasználása is nehezen képzelhető el a kapcsolódó know-how nélkül. Mit értünk know-how alatt, és milyen módon használható fel?    

A hajnali rajtaütés speciális versenyjogi eszköz: a versenyhatóságok alkalmazottai a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére is beléphetnek a vállalkozás bármely helyiségébe, azt átkutathatják, továbbá iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek. A kartell ügyek túlnyomó többsége hajnali rajtaütéssel kezdődik, ami éves szinten 50-60 vizsgálattal érintett céget is jelenthet Magyarországon.

Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban ma Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Elérhetővé vált a valamennyi EU tagállam cégnyilvántartásának adataihoz hozzáférést engedő keresőfelület az e-Justice oldalán.

Valamennyi vállalkozás életében az online tartalommarketing egyik fontos eleme a megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom előállítása és online megjelentetése, amely hatékony eszköz a cég ismertségének növelésére. Sok esetben azonban időigényes feladat a megfelelő tartalom előállítása, ráadásul ötlet sincs mindig feltétlenül kéznél a megfelelő cikkek, blogbejegyzések elkészítéséhez. Magától értetődőnek tűnik ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a cégek külföldi blogokból, honlapokról emelnek át cikkeket, bejegyzéseket, és azokat magyarra fordítva közzéteszik saját honlapjukon, blogukon. Másik kézenfekvő megoldásnak az tűnik, ha csak egy-egy mondatot, bekezdést emelnek át más cikkből, máshol megjelent kutatások eredményeit ismertetik. A tartalom színesebbé tételéhez vonzó lehetőséget jelent máshol közölt táblázatok, infografikák átvétele is. Az ilyen tartalomgenerálás azonban szerzői jogsértő is lehet, és súlyos jogkövetkezményeket vonhat maga után – mutatott rá dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal foglalkozó partner ügyvédje.

Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?

Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségek merülhetnek föl ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy ezeket még kellő időben igénybe vegyük. Az ország egyik legnagyobb, kifejezetten vállalati ügyekre szakosodott ügyvédi irodája, a Faludi Wolf Theiss az elmúlt napokban rendezett mini-konferenciáján tekintette át azon jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.

Mit tehet a bérlő, ha megváltozik a bérelt helyiség tulajdonosa? Érinti-e ez az ő bérleti jogát? És az új tulajdonos honnan szerezhet tudomást arról, hogy a helyiségen bérleti jogviszony áll fenn?

Diákmunkást alkalmazni sok szempontból megéri a cégeknek. A motivált fiatalokból később akár állandó kolléga is válhat. Lássuk a legfontosabb alkalmazási szabályokat!

A vám területén érintett hazai gazdálkodók körében elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, a vám és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és azok jogorvoslati költségei túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírság a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt befizetendő, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Az RSM Hungary felmérése, mely több iparági szakmai szövetséggel együttműködve készült, ugyanakkor arra is rámutat, hogy a cégek kétharmada annak ellenére sem végez legalább félévente önellenőrzést vám, és a termékek vámtarifális besorolása terén, hogy tudja, a vámszankció önellenőrzéssel elkerülhető.

Az alkalmazottak, beszállítók és üzleti partnerek közötti összeférhetetlenség észlelése komoly kihívások elé állítja a vállalatokat. Az összeférhetetlenség nagyban növeli a vállalati korrupció és más visszaélések kockázatát, de a gépi intelligencia egyre inkább lehetővé teszi az eddig eltitkolt összefonódások leleplezését a vállalatok számára is – hangzott el a Joint Venture Szövetség és a Magyar Vállalati Compliance Társaság (MVCT) múlt pénteken megrendezett országos konferenciáján.

Haladéktalanul meg kell kezdeniük a felkészülést az egy év múlva hatályba lépő Európai Adatvédelmi Rendeletben (GDPR) foglaltak betartására a magyar vállalatoknak. Az új szemléletű szabályozás ugyanis számos terhet ró az adatkezelőkre és -feldolgozókra, illetve a bírságolási tételek is rendkívüli módon megemelkedtek – mondta dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a KPMG témában rendezett konferenciáján.

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos vagy az ügyvezető bejegyzését arra hivatkozva, hogy az adott személy eltiltás hatálya alatt áll. Míg néha az eltiltott tudja, hogy „vaj van a füle mögött”, más esetekben viszont értetlenül áll az eltiltás oka előtt. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tét nem kicsi: akit eltiltanak, akár 7-8 évre is „feketelistára” kerülhet.

Az internet és a szerzői jog kapcsolata számtalan jogi kérdést vet fel, amelyek egy részét a meglévő jogi szabályozás alapján nem egyszerű megválaszolni, mivel e jogszabályok megalkotásakor még nem lehettek tekintettel az internet rohamos fejlődésével előtérbe kerülő egyre újabb kérdésekre. E kérdések közül szakértőnk most az interneten megjelent cikkekre mutató linkekkel, és az ilyen cikkek újraközlésének kérdéseivel foglalkozik.

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ma dönt arról a jogszabály-módosításról, mely szerint rendészeti jogosítványokat kapnának a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei – írja Magyar Idők.

Sokat javult az utóbbi években a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzete, kedvezőbb szabályozói környezet mellett megduplázódott, már 80.000 főt foglalkoztatnak, de további szemléletváltásra van szükség a versenyszférában is. A napokban a Work Force Kft. jelentette be egy 46 megváltozott munkaképességű munkatárs foglalkoztatását biztosító munkahely létrehozását, de sok hasonló kezdeményezésre lenne még szükség.

A munkaköri leírást a munkáltatónak kell közölnie a munkavállalóval a munkaviszony kezdetén. Előfordulhat azonban, hogy a feladatkörök változása miatt módosításra van szükség. Felmerülhet ennek kapcsán a kérdés: mit kell tartalmaznia a munkaköri leírásnak, és változtatható-e egyoldalúan a munkáltató által? Szakértőnk segít!

Tavaly óta gombamódra szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon, az „mrp-zés” kifejezés lassan szócikket kap a magyar nyelv értelmező szótáraiban. Nem is csoda, hiszen az MRP-k a munkajövedelmek kifizetésének egy kifejezetten előnyös formáját tudják nyújtani. A Jalsovszky Ügyvédi iroda szerint nem árt azonban óvatosnak lenni: a szabályozás a rengeteg lehetőség mellett több buktatót is rejt.

A határon átnyúló egyesülés jelenleg hatályos szabályai szerint, ahhoz hogy egy uniós országban működő társaság meglevő eszközeivel Magyarországra helyezze át tevékenységét hosszadalmasabb eljárással tudja csak megtenni és csak oly módon, hogy vagyonukat és tevékenységüket egy már működő magyarországi gazdasági társaság vagyonával és annak esetleges kockázataival egyesítik. Ezen változtathat egy a napokban az Országgyűlés elé került törvényjavaslat.

A megszokott, napi 8-órás, hétfőtől péntekig tartó munkaidő mára már kezd „megszokottá válni” a munka világában. Fontos, hogy a munkajog haladjon a korral, és rugalmasan kezelje mind a munkáltatók, mind a munkavállalók igényeit, kövesse a technika nyújtotta lehetőségeket. Egy vezető esetében sokszor nem lehet a hagyományos modellben gondolkodni, a munkajogi szabályozás ezért teszi lehetővé már régóta, hogy kötetlen munkaidőben lássák el a feladataikat. Hasonlóan, egy személyes jelenlétet nem feltétlenül igénylő munkakör (pl. egy bérszámfejtő) esetén kézenfekvő megoldás a távmunka lehetősége.

Vállalkozásoknak sem kell tétlenül nézni, ahogy a bank felmondja a korábbi devizahiteles szerződést, és adott esetben realizálja a hitelbiztosítékot. A bírósági gyakorlatról és a cégek számára rendelkezésre álló lehetőségekről beszélgettünk a téma szakértőjével, Dr. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéddel.

Előfordulhat, hogy valaki olyan dolgot talál, aminek nem ismert a tulajdonosa. Ilyenkor természetesen felmerül a kérdés, hogy a találó megtarthatja-e a dolgot, esetleg meg kell keresnie-e a tulajdonosát. Külön érdekesség lehet, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a talált dolog értéket képvisel, esetleg muzeális értékű. Értékes dolog megtalálása esetén kit illet a tulajdonjog, és tarthat-e igényt díjazásra a megtaláló?

A mostanában sokat emlegetett GDPR-ról az hírlik, hogy olyan nagy horderejű változásokat hoz, amelyekre a cégek - különösen a kkv szektor - csak nagyon nehezen tudnak felkészülni. Szakértők szerin viszont valójában azok a vállalkozások, amelyek eddig is ügyeltek arra, hogy megfeleljenek a magyar adatvédelmi jogszabályoknak és a NAIH előírásainak, az új rendelet hatályba lépésével nem kényszerülnek gyökeres változtatásokra. Azok a cégek viszont, akik eddig sem foglalkoztak az adatvédelemmel és nem tanúsítottak jogkövető magatartást, tényleg újdonságokkal találkozhatnak – persze nem azért, mert annyira más lesz az új jogszabály, hanem azért, mert a régit sem ismerték és nem követték, és most egyszerre kell megfelelniük egy szigorúbb szankciót alkalmazó új rendeletnek.

Váratlanul kitolták egy évvel a számlákról való kötelező online adatszolgáltatás bevezetésének határidejét, a szakértők szerint viszont így is el kell kezdeni a cégeknek a felkészülést. Valójában szükség is van a plusz időre a bonyolult rendszerek miatt, ráadásul a jogszabály változtatás sem történt még meg.

Eltolja egy évvel a számlákról való kötelező online adatszolgáltatás bevezetését az NGM, idén nyártól - az eredeti határidőtől - kezdve tesztelhetik a vállalkozások a rendszert.

Sorra indulnak perek kartellező vállalkozások ellen, amelyekben a kartell miatt sérelmet szenvedett piaci szereplők kívánják felmerült többletköltségeiket megtéríttetni. Az EU irányelvén alapuló és a magyar jogba ez év elején átültetett, a kártérítési igények hatékonyságát elősegítő rendelkezések lassan elérik céljukat. Az új szabályozás értelmében jelentősen könnyebb lett az elszenvedett kár bizonyítása, hatékonyabban megismerhetőek a kartellezés dokumentumai, a jogsértést tényét pedig nem kell újra igazolni – foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Rengeteg adminisztráció, súlyosabb bírságok és vége az adattengernek – ideje felkészülni, jön az Unió új adatvédelmi rendelete. Lássunk néhány fontos újdonságot, amelyek indokolttá teszik a másfél éves felkészülési időszakot!

A közös tulajdonban álló ingatlanok esetében gyakran felmerülő kérdés, hogy a tulajdonostársak az ingatlan használatának megosztását miként tudják rendezni. Ilyen eset előfordulhat például, ha egy közös tulajdonú telken több épület áll, és a tulajdonostárak meg kívánják határozni, hogy a telek mely részét mely tulajdonos használhatja. Milyen módon tudják rendezni a tulajdonostársak az ingatlan használatát? Szakértőnk segít!

Bár a legfrissebb adatok szerint a csőd- és felszámolási eljárások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza 2015-ről 2016-ra, a végelszámolások száma viszont közel 10 százalékos emelkedést mutatott. Jogosan merül fel tehát az igény, hogy üzleti tárgyalásra készülve utánanézzünk az egyes cégeknek, hogy nem állnak-e véletlenül nemfizetési eljárás alatt, nem várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése a közeljövőben – olvasható a Bisnode oldalán.

Állásidőnek nevezzük, azt, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Vagyis a munkavállaló megjelenik a munkahelyén, de munkát nem kap. Jár-e erre az időre a munkabér? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa, dr. Karika Márton válaszol a leggyakoribb kérdésekre.

Előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén betegség, vagy egyéb indok miatt. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e kötelezettségnek?

Várhatóan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fókuszába kerül az online kereskedelem a következő években - hangzott el a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda és a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesülete (ACCE) közösen tartott konferenciáján. A polgári bíróságokon indított kártérítési perek növelhetik a versenykorlátozások elleni küzdelem hatékonyságát.

A szerződés érvényes létrejöttének alapvető feltétele a felek egybehangzó nyilatkozata. Ennek kifejezése leggyakrabban a szerződés feltételeit tartalmazó dokumentum kölcsönös aláírásával történik. Ezzel a felek kifejezik akaratukat a szerződés megkötésére vonatkozóan. Azonban előfordulhat, hogy a szerződő felek valamelyikének nyilatkozata tévedésen vagy megtévesztésen alapul, amely meghatározott feltételek mellett a szerződés érvénytelenségéhez vezet.