Birgit Bossen, Anja Bossen és Gudula Gräßmann a Brussels Airlines által üzemeltetett járattal, brüsszeli átszállással utazott Rómából Hamburgba. Mivel járatuk az eredetileg tervezett érkezési időhöz képest három óra ötven perces késéssel érkezett Hamburgba, keresetet indítottak az Amtsgericht Hamburg (hamburgi helyi bíróság, Németország) előtt a légi utasok kártalanításáról szóló uniós rendelet1 alapján őket megillető kártalanítás iránt.

Kép: Pixabay

A Bíróság által értelmezett e rendelet többek között úgy rendelkezik, hogy három órás vagy azt meghaladó késés esetén az utasok 250 EUR kártalanítást kapnak minden 1500 kilométeres vagy rövidebb légi járatra, illetve 400 EUR kártalanítást minden 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli légi járatra.

Ebben az összefüggésben a német bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy a csatlakozással teljesített repülőút esetében a járat által összesen megtett távolságot az indulási és az érkezési repülőtér közötti távolság (vagyis a jelen esetben a Róma és Hamburg közötti 1326 km), vagy pedig a ténylegesen megtett távolság (vagyis a jelen esetben 1656 km, amely a Róma és Brüsszel közötti 1173 km-ből, valamint a Brüsszel és Hamburg közötti 483 km-ből tevődik össze) alapján kell-e kiszámítani. Az e kérdésre adott választól függ az érintett utasoknak nyújtandó kártalanítás összege.

A Bíróság a mai napon hozott ítéletével megállapítja, hogy először is a kártalanításhoz való jog keretében a rendelet nem tesz különbséget aközött, hogy az érintett utasok végső célállomásukat közvetlen járattal vagy csatlakozó járatokkal érik el. A Bíróság ebből azt a következtetést vonja le, hogy az utasokat mindkét esetben egyenlően kell kezelni a kártalanítás összegének kiszámításakor.

Ebben az összefüggésben a Bíróság rámutat arra, hogy a rendeletben előírt kártalanítás különböző mértékű összegeit úgy kell tekinteni, hogy azok az utasokat ért, abból fakadó kényelmetlenség különböző nagyságrendjét tükrözik, hogy nincs lehetőségük az utazásuk szabad átszervezésére, ezért nem kerülhetik el a járatuk törlése vagy jelentős késése által okozott időveszteséget.

E tekintetben a Bíróság szerint a járat jellege (közvetlen vagy csatlakozó járat) nem befolyásolja az utasokat ért kényelmetlenség nagyságrendjét. Következésképpen csatlakozó járat esetén a kártalanítás összegének meghatározása során csak az indulási és az érkezési repülőtér között valamely közvetlen járattal megtett, légvonalban számított távolságot (a gömbi főkörön mért távolságot) kell figyelembe venni. Az, hogy a csatlakozás miatt a ténylegesen megtett távolság meghaladja az indulási és az érkezési repülőtér közötti távolságot, nem befolyásolja a kártalanítás kiszámítását - olvasható az Európai Unió Bíróságának sajtóközleményében.