Nem kötelező a főnöknek beosztania a munkaidőt

A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, ami többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató? Jogi szakértőnk válaszol a legfontosabb felmerülő kérdésekre!

A munkarend meghatározása

Az általános szabályok szerint a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkarend meghatározása alatt a munkavállalók munkaidejének megszervezését, a munkaidő beosztását kell érteni. A munkaidő-beosztás gyakran alkalmazott módja az általános munkarend. Általános munkarendről beszélünk, ha a munkaidőt minden héten hétfőtől péntekig kell beosztani, így a munkavállaló heti két pihenőnapja szombatra és vasárnapra esik.

A munkáltató a munkaidő-beosztás során munkaidő-keretet vagy elszámolási időszakot is alkalmazhat. Utóbbi két esetben a munkaidő a hét minden napjára beosztható, és a munkaidő az egyes munkanapok között egyenlőtlenül is elosztható. Ezt nevezzük egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak. A rugalmas munkaidő a legtöbb dolgozó álma, van, ahol már törvény is szól róla!

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább 4 nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

Kép: Pexel

Mit jelent a kötetlen munkarend?

A munkáltató megteheti, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak engedi át. Ez tehát azzal jár, hogy a munkavállaló saját maga szervezi meg munkaidejét. A munkáltató kötetlen munkarendet írásban rendelhet el, és joga van arra, hogy a már elrendelt kötetlen munkarendet visszavonja, azaz visszavegye a munkaidő beosztásának jogát. A kötetlen munkarend nem igényli a felek megállapodását, tehát nem kötelező a munkaszerződésbe belefoglalni, és elrendeléséhez nem szükséges a dolgozó egyetértése. A vezető állású munkavállalók esetén a kötetlen munkarendet nem kell külön elrendelni, mivel ők a Munka Törvénykönyve alapján eleve kötetlen munkarendben dolgoznak.

Kötetlen vagy rugalmas munkaidő? Ezt engedi az Mt.
A munkarend meghatározása és a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató joga és kötelessége. Az Mt. ugyanakkor több alternatívát is biztosít, a munkavégzés történhet kötött vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján kötetlen munkarendben is.
Kötetlen munkarendet csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a munkakör jellege ezt indokolja, azaz a dolgozó olyan munkakörben dolgozik, amely lehetővé teszi a munkavégzés önálló megszervezését. Ezért nem lehet szó kötetlen munkarendről például bolti eladó, ügyfélszolgálati ügyintéző munkakörök esetén. Viszont a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkaköri feladatok egy része, a feladatok sajátos jellegénél fogva, meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíthető.

Mik lehetnek a kötetlen munkarend előnyei?

Kötetlen munkarend esetén bizonyos munkajogi szabályokat nem kell alkalmazni. Így nem alkalmazandók a rendkívüli munkaidő (túlóra), az ügyelet és készenlét szabályai, és a munkaidőt a munkáltatónak nem kell nyilvántartani. Természetesen nem kell alkalmazni a munkaidő beosztásának azon szabályait, amelyek a munkaidőnek a munkáltató általi beosztása esetén irányadók, így a pihenőidőre, pihenőnapra vonatkozó elírásokat sem.

Vasárnapi munkáért is lehet hétfői bért adni
A legtöbb munkavállaló számára a hétvége a pihenés ideje, ezért ha szombat-vasárnap mégis munkavégzésre kerül sor, azért külön díjazás tűnhet indokoltnak. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen a szombat, de bizonyos esetekben a vasárnap is, ugyanolyan munkanapja lehet a munkavállalónak, mint a kedd vagy a szerda.
A kötetlen munkaidő-beosztás tehát lényegesen csökkenti a munkáltató adminisztrációs terheit, hiszen a munkaidő beosztását nem kell elvégeznie, és munkaidőről sem kell nyilvántartást vezetnie. Kötetlen munkarend esetén nem beszélhetünk túlóráról, így a munkáltatónak ez a bérköltség tekintetében is kedvező lehet. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a munkaidő-beosztás jogának átengedése nem irányulhat arra, hogy a munkáltató megkerülje a rendkívüli munkavégzés esetén járó pótlékok kifizetését. Ha megállapítható, hogy bár formálisan a munkavállaló kötetlen munkarendben volt, de ténylegesen a munkaköre ezt nem indokolta volna, azt a munkaügyi felügyelet és a bíróság is jogszabályba ütközőnek fogja tekinteni.

A dolgozói oldalon az előnyök egyértelműek, hiszen a munkavállaló maga határozhatja meg a munkabeosztását, amely nagy rugalmasságot biztosít számára a munkavégzés és egyéb elfoglaltságainak (szabadidő, család stb.) megszervezésében.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo