Gyakran találkozni azzal a jelenséggel, hogy a hierarchiában nem is túlzottan felül lévő irodai munkatársak munkarendjét kötetlenné minősíti a munkáltató, jellemzően munkaszerződéssel, ritkábban más módon  - habár a törvény szövege alapján erre akár egyoldalúan is módja lehet. Fodor T. Gábor munkajogász rámutat ennek a gyakorlatnak a kockázataira.

A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, ami többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató? Jogi szakértőnk válaszol a legfontosabb felmerülő kérdésekre!

Bár a fiatal álláskeresők körében alapvető elvárás a rugalmas munkaidő, cserébe ők sem utasítják el a túlórát abban az esetben, ha az nem fordul elő rendszeresen. Rugalmasságért cserébe tehát rugalmasság jár – ez derült ki a JobsGarden legújabb kutatásából, amelynek középpontjában a munkaidő jellege, mértéke és a fiatal munkavállalók túlórához való viszonya állt.

A legtöbb munkavállaló számára a hétvége a pihenés ideje, ezért ha szombat-vasárnap mégis munkavégzésre kerül sor, azért külön díjazás tűnhet indokoltnak. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen a szombat, de bizonyos esetekben a vasárnap is, ugyanolyan munkanapja lehet a munkavállalónak, mint a kedd vagy a szerda.

A munkaidő-beosztás jogát a munkáltató gyakorolja a munka törvénykönyve szerint, ám meghatározott feltételek esetén lehetővé teszi viszont azt is, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezési jogát korlátozza és a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló részére átadja. Ez utóbbi esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Dr. Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje válaszol a kötetlen munkarenddel kapcsolatban feltett kérdéseinkre.

A munkarend meghatározása és a munkaidő beosztása alapvetően a munkáltató joga és kötelessége. Az Mt. ugyanakkor több alternatívát is biztosít, a munkavégzés történhet kötött, vagy rugalmas munkarendben, esetleg egyéni beosztás alapján kötetlen munkarendben is. Az utóbbi kettőhöz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket járjuk most körül az RSM-Hungary szakértőjének segítségével.

A kötetlen munkaidőben dolgozók esetében gyakran nem egyszerű elválasztani a munkát a magánélettől. A mobiltelefonok és a telefonra érkező e-mailek korában pedig még nehezebb meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között. A mai világ már szinte diktálja és elvárja a 24 órás készenlétet és rendelkezésre állást nem csak hétköznapokon, hanem ünnepekkor és szabadság alatt is.

Egyre gyakrabban intézik privát ügyeiket irodájukból a dolgozók egy friss felmérés szerint, viszont ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a munkaidőn kívüli munkával töltött órák száma is. Ugyanakkor egyre többen képesek kijátszani a biztonsági előírásokat, valóságos beépített hackerként veszélyeztetve a céges adatokat.

A parlament még nyáron módosította a Munka törvénykönyvét, a kötetlen munkarendre és a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok január elsejével léptek hatályba. Egyszerűbb lesz ezentúl átvinni a jövő évre a szabadságunkat.

Jövő év január 1-től visszatér a régi szabály, miszerint csak akkor beszélhetünk majd kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a teljes munkaidő beosztásának jogát átengedi a munkavállaló részére.