Amennyiben a munkavállaló a munkáltató által meghatározott munkarendben és a munkáltató által beosztott időben végez munkát, ezt kötött munkarendnek nevezzük. Ugyanakkor a Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé teszi, hogy – azokban a munkakörökben ahol a feladatok jellege miatt egyébként is az önálló munkaszervezés a jellemző - a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató írásban átengedje a munkavállalónak, vagyis hogy megengedje neki, hogy a saját belátása szerint ossza be a feladatait. A felek erről jellemzően a munkaszerződésben, vagy annak módosításában szoktak megállapodni, de az Mt. megfogalmazása alapján a munkáltató ezt egyoldalú nyilatkozatban is megengedheti – hívta fel a figyelmet Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében
.
Amennyiben a munkaidőt teljes egészében a munkavállaló osztja be magának, akkor kötetlen munkarendről beszélünk, azonban ilyenkor is köteles a munkavállaló az előzetesen egyeztetett megbeszélésen, értekezleten megjelenni, illetve meghatározott időpontban elvégezni azokat a feladatokat, melyek csak egy adott időszakban vagy időpontban teljesíthetőek – ettől még a munkarend kötetlen marad. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag lehetetlen rendkívüli munkavégzésről (túlóráról) beszélni, és nem értelmezhető a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés sem, így az ezekhez kapcsolódó pótlékok kifizetése sem jöhet szóba. Szintén nem lenne értelmezhető a munkaidő nyilvántartása, ezért kötetlen munkarend esetén csak a szabadságot, betegséget, egyéb speciális munkaidőt (pl. bírósági tárgyaláson tanúként történő megjelenés) kell nyilvántartani.
A rugalmas munkaidő a legtöbb dolgozó álma, van, ahol már törvény is szól róla!
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rugalmas munkaidő nem kötetlen, hanem kötött munkarend, ezért a rugalmasság ellenére kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése, és a rendkívüli munkavégzés díjazása. A munkaidő-nyilvántartás hiányosságára nem megfelelő magyarázat, hogy ezt a munkavállalónak kellett volna feltüntetnie, hiszen a munkaidő nyilvántartása az Mt. értelmében a munkáltató kötelessége. A rendkívüli munkavégzés díjazása a kitöltött jelenléti ívek alapján az általános szabályok szerint történik, a nyilvántartás hiányossága esetén a bíróság bármely egyéb bizonyítékot is elfogadhat a túlmunka igazolására, mivel a munkavállaló bizonyítási lehetőségei jelenléti ív hiányában szűkösek. Érdemes tehát a rugalmas munkaidő megengedése mellett a munkaidő-nyilvántartás vezetését kiemelt figyelemmel kísérni és a munkavállalókon számon kérni, mert ennek hiányosságát mindenképpen a munkáltató terhére fogják felróni.
