Hiteles fordítást és hatósági tolmácsolást ma Magyarországon egy több évtizedes, elavult minisztertanácsi rendelet szabályozza. A fordítók szakmai névjegyzékét a második világháború után felszámolták, az ellátási kötelezettség pedig azóta kizárólagosan az  Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI)  terheli. A nyelvi közfeladatok ilyen jellegű központosítása szinte teljesen egyedülálló a világban. A rendszerváltás óta minden kelet-európai országban megtörtént a decentralizáció, kivéve hazánkban.

Kép: Pixabay

A hazai fordító- és tolmácspiac hetven százalékát képviselő érdekvédelmi és szakmai szervezetek közös szakmai javaslatot dolgoztak ki a tevékenység korszerű újraszabályozására.

Az általuk vázolt névjegyzéki rendszerben a vállalkozások és állampolgárok gyorsabban és olcsóbban jutnak majd hiteles fordításhoz a hozzájuk legközelebb eső, „nyelvi közjegyző” felkeresésével. Az országosan elérhető, elektronikus nyilvántartás lehetővé tenné a hatóságoknak is, hogy – nyelvismeretre, szakterületre és földrajzi elhelyezkedésre szűrve – gyorsan ki tudják rendelni a legjobb szakembereket. A nyugat-európai - és legfőképpen a német - példa alapján kidolgozott modell felszámolná a szakmát övező jogbizonytalanságokat, és a hazai szakfordító- és tolmácsképzés színvonalát is javítaná.

„A közelmúltban napvilágot látott hazug bírósági fordítások, a hamis tanúzás bűntettével vádolt fordító vagy a kétes hátterű tolmácsok esetei mind azt üzenik, hogy halaszthatatlan a terület újraszabályozása. A migrációs krízis miatt a hazai menekültügyi és titkosszolgálati szervek egyre súlyosabb nyelvi kihívásokkal szembesülnek, kiváltképp a ritka nyelveken. A helyzet rendezéséhez elengedhetetlen egy államilag felügyelt szakmai nyilvántartás létrehozása, és erőforrásaink átvilágítása nyelvpárok, valamint képesítések alapján. Javaslatunk szerint az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt kell létrehozni a Hites Fordítók és Tolmácsok Névjegyzékét ahhoz hasonlóan, ahogy az a szocializmust megelőző időkben működött. A névjegyzékkel és a ritka nyelveken dolgozók továbbképzésével elkerülhetők a hatósági fordítóbotrányok, amelyek presztízsveszteséget okoznak a bíróságoknak, költséget generálnak az adófizetőknek és téves ítéletekhez vezethetnek az igazságügyi eljárások során" - mondta el Szalay-Berzeviczy András, a fordításszabályozási munkacsoport vezetője egy szakmai konferencián.

A névjegyzéki rendszer visszaállítása egy, a közelmúltban hatályba lépett, bürokráciacsökkentő, európai uniós rendelet miatt is fontos. A hiteles fordítások eseti körének szűkítése miatt ugyanis gyökeresen átalakul a jelenlegi állami fordításhitelesítő szerv szerepe.