Hogyan vehet külföldi egy magyar ingatlant?

Jelenleg is külön jogi szabályozás rendelkezik a külföldiek ingatlanszerzésének menetéről és feltételeiről. Ki számít külföldinek? Melyek a külföldiekre vonatkozó legfontosabb ingatlanszerzési szabályok? Szakértőnk segítségével a legfontosabb kérdésekre adjuk meg a választ!

Ki számít külföldinek?

Az európai uniós csatlakozással jelentősen kitágultak a határok az ingatlanszerzés szempontjából is. Így jelenleg külföldinek az számít, aki nem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, vagy nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára. Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásnak részese a nem-EU országok közül például Norvégia, Izland, így ingatlanszerzés szempontjából ezen országok állampolgárai sem számítanak külföldinek.

Külföldi nemcsak ember, hanem valamely jogi személy, szervezet is lehet. E szervezetek akkor számítanak külföldinek, ha az Európai Unió tagállamában vagy valamely EGT államban székhellyel nem rendelkeznek. Tehát az uniós, illetve EGT-állampolgárok ingatlanszerzés szempontjából nem számítanak külföldinek.

Akkor is a tulajdonos fizeti a tartozást, ha a bérlő nevén volt az óra?

Sok tulajdonos nyugodtan ül a babérjain, gondolván, ha a bérlő nevén van a gázóra, ill. ha díjfizetőként ő van szerződésben, akkor csak rajta lehet követelni az esetleges tartozást. Sajnos azonban ez nem így van.

Milyen ingatlant szerezhet meg külföldi személy?

A külföldi személyek ingatlanszerzési jogosultsága nem terjed ki az összes ingatlanra. Külföldi személy vagy szervezet nem szerezheti meg a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát, azaz külföldi termőföldet nem szerezhet. Ily módon a külföldi személyek a tulajdonszerződési lehetőségei a fennmaradó ingatlanokra korlátozódnak, ami jelenti a nem mezőgazdasági vagy erdőgazdasági földterületeket, és főként a lakásokat, lakóházakat, nyaralókat, egyéb épületingatlanokat, építési telkeket.

A külföldiek tulajdonszerzésének feltételei

A külföldi személyek ingatlanszerzéséhez engedély szükséges, amelyet az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnál kell kérelmezni. Nem szükséges engedély akkor, ha a külföldi az ingatlant öröklés útján szerezte. A tulajdonszerzést engedélyezni kell, ha nem sérti a közérdeket vagy az önkormányzati érdeket. Szintén meg kell adni az engedélyt, ha a külföldi személy egyéni vállalkozó, Magyarországon gazdasági tevékenységet kíván folytatni, és a megszerezni kívánt ingatlan szükséges e gazdasági tevékenységének folytatásához, Magyarországon életvitelszerűen kíván lakni, valamint az ingatlanszerzése közérdeket nem sért.

5 dolog, amire érdemes figyelni a lakásbérleti szerződésben

Lakásbérleti szerződést szinte mindenki köt életében legalább egyszer. Akár irodaként, akár lakás céljára akarjuk használni az ingatlant, a nem várt problémák elkerülése érdekében összeszedtünk öt olyan dolgot, amelyre mindenképpen érdemes figyelni a lakásbérleti szerződés megkötésekor.

Közérdek sérelméről beszélhetünk, ha a külföldi személy kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll, elfogatóparancsot adtak ki ellene, vagy büntetett előéletű. A közérdek sérelme ezen túl egyéb közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból is megvalósulhat. Külföldi szervezet esetén a tulajdonszerzés sérti a közérdeket, ha például a szervezet adószámát felfüggesztették vagy törölték, vagy ha a szervezet felszámolás alatt áll.

Az önkormányzati érdek sérelméről az érintett önkormányzat polgármestere nyilatkozhat. Előfordul már például, hogy a tulajdonszerzést arra hivatkozva tagadták meg, hogy az adott településen már nagy számban szereztek tulajdont ugyanazon külföldi ország állampolgárai. Így az ezen országból származó további állampolgárok tulajdonszerzését önkormányzati érdeket sértőnek találta a polgármester.

Amennyiben az tulajdonszerzés engedélyezését megtagadják, a külföldi személy a bíróságtól kérheti a határozat jogszerűségének felülvizsgálatát.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda