A járművek, gyártósorok és ipari gépek megfelelő karbantartása jelentős mennyiségű kenőolaj-felhasználással jár, hiszen a rossz kenés meghibásodásokhoz és akár a termelés kieséséhez is vezethet. A jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló 2016. évi LXVIII. törvény („Jöt.”) szerint a kenőolaj után jövedéki adót nem kell fizetni, azonban külföldről történő beszerzése és külföldi értékesítése csak jövedéki engedély birtokában lehetséges, illetve tárolása és felhasználása is szigorúan szabályozott.

Az új jövedékiadó-törvény egy július 1-jén hatályossá vált szakasza jelentősen megkönnyíti azoknak a vállalkozásoknak az életét, amelyek a saját célra használt kenőolajat külföldről szerzik be – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából. A változás lényege az, hogy aki saját felhasználásra hoz be Magyarországra kenőolajat, mentesülhet az engedély kiadásához kötött általános feltételek alól, azaz nem kell 5 millió forint összegű jövedéki biztosítékot nyújtania, telephelyenként legalább 50 m² alapterületű, „szilárd térelemekkel határolt” raktárhelyiséggel rendelkeznie, illetve ugyancsak nem kell a beszerzésekről, értékesítésekről, illetve a napi zárókészletéről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetnie.

Kép: Pixabay

„Fontos, hogy az általános feltételek alóli felmentés nem automatikus, csak az érintettek saját kezdeményezésére, külön kérelem benyújtásával történik, és a kenőolajat saját célra beszerző és felhasználó társaságnak továbbra is rendelkeznie kell jövedéki engedéllyel” – mondta dr. H. Nagy Dániel, a MAZARS szenior adómenedzsere. Hozzátette: a kérelmet a NAV e célra rendszeresített nyomtatványán nyilatkozat formájában lehet benyújtani, amelyben a cég kijelenti, hogy a kenőolaj behozatalát csak saját felhasználásra végzi.

H. Nagy Dániel szerint a felmentés megszerzése adóellenőrzés esetén is kézzelfogható előnyökkel jár, hiszen ilyen esetben már csak a jövedéki engedély meglétét kell igazolni, az általános feltételeknek való megfelelést nem. A kenőolaj után jövedéki adót ugyan nem kell fizetni, de az engedély hiánya miatt mulasztási bírságot állapíthat meg az adóhatóság.

„Korábban a jövedéki engedély hiánya mellett az általános feltételek teljesítésének elmulasztása súlyosbító tényező volt a bírság kiszabásakor. Ha a vállalkozás jövedéki engedély nélkül végzi a tevékenységet, 300 ezer forintig terjedő bírságot kaphat, ha azonban az engedélyhez kötött általános feltételeket sem teljesíti, akkor a bírság további 750 ezer forint is lehet” – fűzte hozzá.