2017. július 1-jén új társulási forma jelent meg a magyar jogban: a közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A jogalkotás felismerte ugyanis, hogy sok nyugdíjas szeretné a jövedelmét munkavállalás útján kiegészíteni, ami ráadásul értékes tapasztalataik átadását, számos iparágban a munkaerőhiány csökkentését is segítheti.
Nyugdíj melletti munkavégzésre a törvény korábban is teremtett lehetőséget, igaz, ez csak a versenyszférában lehetséges (közszférában a nyugdíj kifizetését szüneteltetni kell a munkavégzés időtartama alatt). De a versenyszférában is van azért egy kisebb korlátozás, ha valaki a nőkre alkalmazott kedvezményes nyugdíjazást vette igénybe (azaz nem életkor alapján, hanem 40 év szolgálati idő alapján ment nyugdíjba), akkor a minimálbér 1,5-szereséig kaphatja a nyugdíját és a munkabérét egyszerre, mert e fölött már felfüggesztik a nyugdíjának a kifizetését. A hatályos rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett és a korábbi szabályoknál lényegesen jobb lehetőséget biztosít.
A nyugdíjas szövetkezet céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem - hívta fel a figyelmet együttműködő partnerünk, az Adó Online.
A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.
A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni.
