A vállalkozások életszakaszai, bizonyos határok között, hasonlóságot mutatnak az emberi életszakaszokkal. Ahogy az emberi élet sem örök, ugyanúgy a vállalkozások is születnek, működnek, szerencsés esetben hosszú ideig virágkorukat élik, és nyereséget termelnek a tulajdonosoknak, a bennük dolgozó embereknek megélhetést adnak, egy ponton azonban véget érnek. A vállalkozások életszakaszaiban az utolsó fázis a tulajdonosok akaratából meginduló végelszámolás vagy a többnyire a hitelezők kezdeményezésére induló felszámolási eljárás. Mindkettő a cég jogutód nélküli megszűnéséhez vezet.
Az, ha akár a tulajdonos akaratából, akár a hitelezők kezdeményezésére jogutód nélkül megszűnik egy cég, az a legtöbb esetben negatív érzéseket indukál. Fájdalmas nemcsak a hitelezőknek, akik esetleg nem jutnak hozzá az elvégzett munkájuk ellenértékéhez, de fájdalmas a cég tulajdonosainak is: ahogy egy új vállalkozás születése mindig öröm és reményteli, a cég életének befejeződése szinte mindig és törvényszerűen szomorú. Különösen így van ez, ha a jogutód nélküli megszűnésig, a cégjegyzékből történő törlésig nagyon hosszú idő telik el. Ezt a jelenséget sajnos nagyon sok cégtulajdonos jól ismeri.
Túl hosszú?
Az igazságügyi statisztikák alapján az is látható, hogy 2015-ben országosan mintegy 26 ezer, a Fővárosi Törvényszéken, ahol messze a legtöbb eljárás folyik, több mint 10 ezer, a Budapest Környékin pedig jó 3 és félezer felszámolás volt folyamatban. (2016-ban számuk jelentősen visszaesett, a végelszámolások aránya nőtt.) Ezek közül a fővárosban mintegy ezer, az egész országban pedig több mint 2200 felszámolási eljárás több mint 5 (!) esztendeje folyik.
Nyilvánvaló, hogy nem mindegy, mekkora az érintett vállalkozás, hány hitelező jelentett be igényt, milyen aktív a felszámoló, ám a gyeplő mégis a bíróság kezében van. Ha a felszámolási bíró – mert nagyon leterhelt – nem elég proaktív, akkor sajnos számíthatunk arra, hogy nagyon hosszú ideig fog tartani a különböző okok együtthatása következtében tönkrement és fizetésképtelenné vált vállalkozás agóniája, a felszámolási eljárás. (Ez is az oka, hogy egyre inkább a gyorsabb és hatékonyabb kényszertörlést alkalmazzák helyette.)
Ez a rendkívül hosszú időtartam jelentős kárt is tud okozni az érintetteknek, a felszámolás alatt álló szervezet tulajdonosának és hitelezőjének egyaránt, illetve a végelszámolás alatti cég tulajdonosának. Az Emberi Jogok Európai Bírósága, közkeletű nevén a Strasbourgi Bíróság számos esetben állapította már meg a magyar állam kártalanítási felelősségét, ahol a vég-, illetve a felszámolási eljárások időtartama meghaladta az ilyen esetekben elfogadható ésszerű időtartamot.
Arra, hogy egy vég- vagy felszámolási eljárás időtartama meddig ésszerű és mikortól, hány évtől tekinthető észszerűtlenül hosszúnak, arra a Strasbourgi Bíróság több évtizedes joggyakorlatának vizsgálata ad választ. Az bizonyos, hogy még a legnagyobb vállalatok, legösszetettebb felszámolásai esetében se észszerű, ha ez 3–5 évnél tovább tart.
Akár jóvátétel is járhat
Ha ez mégis bekövetkezne, a végelszámolást kezdeményező tulajdonosoknak vagy a felszámolással érintett tulajdonosoknak és az azt kezdeményező hitelezőknek joguk van ahhoz, hogy a megengedhetetlenül hosszú eljárási időtartam miatt méltányos jóvátételt kérjenek ettől az európai bírói fórumtól. Noha az ilyen esetekben megítélt ún. méltányos jóvátétel az esetek túlnyomó többségében nem kompenzálja a tulajdonosok teljes tényleges kárát, arra azonban elég, hogy az indokolatlanul lassú bírósági eljárás miatti kellemetlenséget valamelyest mérsékelje.
Azoknak a cégtulajdonosoknak tehát, akiknek a cége vég-, illetve fölszámolás alatt áll, és az eljárás megítélésük szerint túlságosan régen folyik, de még mindig nincs befejezve, érdemes hozzáértő ügyvéddel konzultálniuk a lehetőségeikről. Fontos tudniuk azonban, hogy ha a vég- vagy a felszámolási eljárás jogerős befejezése után 6 hónap már eltelt, akkor ilyen eljárás megindítására semmilyen körülmények között sincs lehetőség.
Érdemes tehát odafigyelni, és időben szakemberhez fordulni.
Szlávnits László ügyvéd
