A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.

A múlt heti bonni klímakonferencián új szénellenes szövetség alakult, amely 2018-ra, a lengyelországi klímakonferenciára már 50 tagot szeretne számlálni. A csatlakozási feltétel: 2030 után nem lehet széntüzeléses erőművekkel energiát termelni. Itthon azonban még mindig napirenden van a Mátrai Erőmű által tervezett lignittüzelésű blokk engedélyeztetése.

Áder János köztársasági elnök levélben fordult a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országának vezetőjéhez, arra kérve őket, hogy példát mutatva mielőbb kezdjenek konzultációt, és - a korábbi vállalásaikhoz képest - rövidebb idő alatt és nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést hajtsanak végre - közölte az MTI.

Pénteken már hatályba is léphet a tavaly decemberben elfogadott párizsi klímaegyezmény, ha a New Yorkban tartandó ünnepélyes ceremónián legalább 55 olyan ország aláírja a dokumentumot, amelyek a globális kibocsátás minimum 55 százalékáért felelnek.

Egy újabb megállapodás-tervezetet kapott kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs közeli le Bourget-ban, két nappal a klímavédelmi egyezmény megszületésének határideje előtt.

A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

Azzal, hogy az OECD a múlt héten hivatalosan is búcsút intett a szénkorszaknak, minden tekintetben új időszámítás kezdődik majd. Ezzel szinte egy időben az Egyesült Királyság is bejelentette, kivezeti a szénerőműveket az ország energiagazdaságából.

Több tényező is optimizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint.

"Megérteni annyi, mint megbocsátani", választotta az ismert francia mondást mondanivalója mottójául László Ervin, aki szerint a terroristák szintjére alacsonyodik le az a politikai vezető, aki háborút hirdet a párizsi mészárlás válaszaként. A professzor szerint veszélyes polarizálni, jókra és rosszakra osztani a világot. Ehelyett a terrorizmus mögötti okokat, világproblémákat kell megérteni és orvosolni.

Már a párizsi klímacsúcsra hangol a francia államfő és az ENSZ-főtitkára. Habár a legutóbbi G7-es csúcson történtek biztató előjeleket mutatnak a klímakonferencia elé, azért még mindig sok a teendő.

A Limában jelenleg is zajló ENSZ Klímacsúcs résztvevőivel tegnap osztották meg a tárgyalásra bocsájtandó részletes vitairat vázlatát, amely a résztvevő WWF delegáció szerint súlyos hiányosságokat tartalmaz. Pedig a probléma egyre sürgetőbb.

A Pentagon jelentése hivatalosan is az amerikai nemzetbiztonságra leselkedő veszélynek nevezte a klímaváltozást. A jelentést éppen az a politikus mutatta be, aki személyesen felelős azért, hogy az USA nem ratifikálta 1997-ben a kiotói egyezményt.

Sikernek értékelte a New York-i klímacsúcsot Bartholy Judit klimatológus, aki szerint most nem hatalmas, átfogó egyezményeket akartak tető alá hozni, hanem kisebb, de konkrét és értékelhető vállalások hangzottak el.

Megtörtént az első jelentős előrelépés a New York-i klímacsúcson: több mint harminc ország egyezett meg az erdőirtások korlátozásáról. Ugyanakkor az egyezmény csak félsikernek tekinthető, mert az egyik legnagyobb fakitermelő ország, Brazília nem írta alá az egyezményt, ami egyébként sem kötelező érvényű.

Hogy állunk az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséért folytatott harcban? És elegendő-e e limit betartása ahhoz, hogy megfékezzük a természetben végbemenő folyamatokat, mint amilyen a tundra metánban gazdag jégtakarójának felolvadása vagy a melegedő tengerek karbonelnyelő képességének csökkenése? Az ENSZ konkrét válaszokat kínál.

Civil szervezetek és társadalmi mozgalmak képviselői vonultak ki tüntetőleg a varsói klímakonferenciáról, a klímacsúcson ugyanis semmilyen előrelépés nem történt annak érdekében, hogy az emberiség mielőbb megállítsa a globális klímaváltozást és a jövőben hatékonyan tudja kezelni annak katasztrofális következményeit.

A Klíma Klub 2013 szeptember 13-án rendezi meg az V. Magyarországi Klímacsúcsot, Jövőnk a víz címmel! A rendezvényen eddig nem ismertetett elképzelések és a legjobb nemzetközi példák kerülnek bemutatásra, amelyek a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb feltételére, a vízkészletek megőrzésére hívják fel a figyelmet.

Láng István akadémikus videó előadása nyitotta meg az immár harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs találkozót. 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult ez a konferenciasorozat, amellyel a Piac & Profitnak nem titkoltan az volt a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A második találkozó a cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált, idén az üzleti szektor felelőssége áll a középpontban.

A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.

Nyolcezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki tavaly a VELUX, amely 11 millió eurót fordított a 2009-es klímastratégiája bejelentése óta arra, hogy redukálja a termelőegységei által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.

Magyarország kiemelten kezeli a víz kérdéskörét, ezért vállalta, hogy 2013 őszén víz világkonferenciának adna otthont - mondta az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Megjelent a Piac&Profit júliusi száma, benne többek között hasznos tanácsokkal, hogyan lehet nyugodtan magunk mögött hagyni az üzletet a szabadság idejére. Elemezzük, milyen terheket jelent majd a jövő évi költségvetés a kkv-knak, foglalkozunk a távközlési adó gyakorlati hatásaival illetve az induló vállalkozások „3F"-jével.

Konkrét megállapodások nélkül zárult a Rio de Janeiro-ban a múlt héten megrendezett Rio+20 elnevezésű nemzetközi csúcstalálkozó a fenntartható fejlődésről, klímaváltozás elleni harcról és zöld gazdaságról. A magyar küldöttséget vezető Áder János köztársasági elnök szerint még ezt a vérszegény dokumentumot is csak az utolsó pillanatban sikerült összehozni, míg a Piac&Profitnak nyilatkozó szakember szerint a zárónyilatkozat nem egyéb, mint egy hosszúra nyúlt kívánságlista.

A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés érdekében a tudomány, a gazdaság és a politika közötti párbeszéd segítése volt a célja a IV. Magyarországi Klímacsúcsnak, amelyet június elején rendeztek Budapesten.

A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés érdekében a tudomány, a gazdaság és a politika közötti párbeszéd segítése a célja a IV. Magyarországi Klímacsúcsnak, amelyet csütörtökön tartanak Budapesten.

A klímaváltozás témája mindig is megoszotta az embereket, egyesek szerint természetes dolog, mások az emberi fejlődést okolják érte, de olyanok is vannak, akik nem is hisznek a létezésében. Egy független tanulmány most igazolta az átlagosan 1 fokos melegedést a Földön.

Történelmet írt a csaknem 190 részt vevő tagállam a 17. ENSZ Klímakonferencián az elnöklő Maite Nkoana-Mashabane, Dél-Afrika külügyminisztere szerint. A december közepén lezárult durbani tanácskozás képe valójában nem ennyire rózsás, leginkább csak arról született megállapodás, hogy majd lesz megállapodás.