A még mindig magas globális karbonkibocsátás 40 százalékáért a szén alapú villamosenergia-termelés felelős. Éppen ezért különleges jelentőségű az a nemzetközi koalíció, amely a klímacsúcs alatt alakult olyan országok vezetésével, mint Kanada, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, a Fidzsi-szigetek, Portugália, Finnország vagy az Egyesült Államok két állama, Oregon és Washington. A koalíció célja, hogy a jövő évi lengyelországi klímacsúcsra már 50 ország vállalja, hogy legkésőbb 2030-ig szakít a szén alapú villamosenergia-termeléssel.
Eközben a Mátrai Erőmű ligniterőművet tervez
Ennek apropóján nehezen érthető, miért szeretne a Mátrai Erőmű egy újabb lignittüzelésű blokkot építeni, amelynek ráadásul a várható környezeti és egészségügyi hatásai még mindig nem tisztázottak. Mindezt ma az egri közigazgatási bíróság előtt tárgyalják, ahol a környezetvédelmi engedéllyel és a kérelemdokumentációval kapcsolatos problémák felszínre kerülnek.
A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, de tetemes mennyiségű kén-dioxiddal, szén-monoxiddal és szilárd szennyező anyagokkal is szennyezi a környezetét. Szakértők szerint az engedély alapjául szolgáló levegőszennyezés-terjedési modell azonban nem veszi figyelembe a domborzati viszonyokat, vagyis jelentősen eltér a valós helyzettől, ezáltal nem jelez előre a valóságban vélhetően rendszeresen előforduló légszennyezési határérték-túllépéseket.
Egy tavaly elkészült nemzetközi tanulmány bebizonyította, hogy a szénerőművek által okozott légszennyezések hatalmas területen éreztetik hatásukat. Ennek ellenére, úgy tűnik, hogy az új blokk környezetvédelmi engedélyeztetése során nem vizsgálták, hogy a tervezett erőmű működéséből eredően milyen országhatárokon is átterjedő hatások léphetnek fel, de azt sem, hogy az éghajlatra milyen hatással lehet az új létesítmény.
A bánya hatásait már sokan érzik a környéken
A Mátrai Erőmű egyik tüzelőanyag-forrása a közelében található külszíni lignitbánya. A külszíni bányászat során végzett víztelenítés, úgy tűnik, jelenleg is rendkívül káros hatásokat okoz a környező települések vízkészleteiben. A visontai külszíni bányához közel eső Ludas településen legalábbis többen is így tapasztalják. Több helyi lakos is írásban kérte a helyi önkormányzat segítségét, mivel a mezőgazdasági célra használt helyi kutak nagymértékben vagy teljesen kiszáradtak. A lakosok szerint ezt egyértelműen a Mátrai Erőmű visontai bányájában végzett víztelenítés okozza. A Mátrai Erőmű által tervezett új lignitblokk és az annak ellátást biztosító közeli külszíni bánya víztelenítése pedig valószínűleg tovább súlyosbítaná a leromlott helyi vízháztartási viszonyokat. A Mátrai Erőmű engedélykérelmében ugyanakkor nem szerepel a kapcsolódó létesítményekből, tevékenységekből eredően várható, környezeti hatásokra vonatkozó vizsgálat.
Komoly levegőminőségi problémák a lignit miatt
Mindezek mellett a Mátrai Erőmű több százezer tonna lignitet értékesít a lakosságnak, amely továbbrontja a helyzetet. A háztartások a lignitet többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égetik el. A lignit az egyik legrosszabb hatékonyságú tüzelő-alapanyag, amelynek kéntartalma nagyon magas, égésekor kénsav és kénessav képződik, mely marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat. Asztmás rohamot okoz, és jelentősen megnöveli a légúti megbetegedések kockázatát. Ez alapján szomorú, de érthető egybeesés, hogy hazánkban Heves megyében használnak legtöbben lignitet fűtési célra, és itt a legmagasabb az ún. krónikus obstruktív légúti betegségek (pl. asztma) előfordulásának aránya is.
A Mátrai Erőmű és térségének átalakítására több megoldási lehetőség is van, és tökéletes mintául szolgálhatna egész Közép-Kelet-Európában. Az ENSZ-klímacsúcs alatt létrejött nemzetközi koalícióhoz való csatlakozás új lehetőségeket és új beruházásokat is hozhatna Magyarország és a Mátrai Erőmű térségében élők számára” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energiaszakértője.
