A gázerőmű a Mátrai Erőmű visontai telephelyén épül.

Terjed a nap- és szélenergia, de az állam pénzt osztogatott olyan erőművekre, melyeknek működése nem gazdaságos. Dinya László szerint csak olyan beruházásokra kellene támogatást adni, ami önmagában is piacképes.

A múlt heti bonni klímakonferencián új szénellenes szövetség alakult, amely 2018-ra, a lengyelországi klímakonferenciára már 50 tagot szeretne számlálni. A csatlakozási feltétel: 2030 után nem lehet széntüzeléses erőművekkel energiát termelni. Itthon azonban még mindig napirenden van a Mátrai Erőmű által tervezett lignittüzelésű blokk engedélyeztetése.

Négy éve maradt a Mátrai Erőműnek, hogy eldöntse: lehúzza a rolót, vagy óriási költségekkel csökkenti a szénerőmű káros környezeti hatásait. Az erőmű évente több mint 6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet.

A napokban az Európai Unió új környezetvédelmi előírásokat fogadott el, amely miatt várhatóan több szénerőmű, így köztük a Mátrai Erőmű is, vagy bezárásra, vagy az eddigieknél jóval nagyobb beruházásokra kényszerül. Mindemellett Magyarország is szerepel abban a ma publikált nemzetközi jelentésben, amely szerint a szénenergia túl sok támogatásban részesül. A 2020 utáni új környezetvédelmi előírások és az eltűnő támogatások drasztikusan érinthetik a szénerőművek, így a hazánk szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felelős Mátrai Erőmű jövőjét is - írja a WWF Magyarország.