Magyarország energiaszuverenitása úgy erősíthető meg, ha a magyar családok és vállalkozások igényeit minél nagyobb arányban az országhatáron belül kitermelt nyersanyagokkal, saját erőműveinkben előállított energiával szolgáljuk ki. A nemzetközi energiaválság miatt még sürgetőbbé vált feladat teljesítésében, az importkitettségek csökkentésében több fontos előrelépést tettünk tavaly. 2024-ben földgázban megközelítette az 1,9 milliárd köbmétert, kőolajban pedig meghaladta az 1 millió tonnát a belföldi lelőhelyeken kitermelt energiahordozók mennyisége.
Fotó: Depositphotos
A 2023-as 1,765 milliárd köbméterrel szemben tavaly 7,3 százalékkal többet, 1,893 milliárd köbméter gázt hoztak felszínre Magyarországon. A belföldi fogyasztást a korábbi 10-11 milliárd köbméterről az elmúlt években nagymértékben, 8,5 milliárd köbméterre tudtuk leszorítani. A hazai szükségletek és a kimagasló kapacitású gáztárolóink maximális készletmennyisége közötti különbözet a bővülő kitermelés révén túlnyomórészt hazai forrásból fedezhető.
Ami a kőolajat illeti, húsz év után először múlta felül újra az 1 millió tonnát Magyarország, legutóbb 2004-ben volt erre példa. Az 1,056 millió tonnás eredmény 2020-hoz képest mintegy 20 százalékos növekedést mutat. A folytatás is biztató lehet, mert az Energiaügyi Minisztérium öt év szünet után írt ki újra koncessziós pályázatokat, összesen nyolc területre, szénhidrogén kutatására és kitermelésére. A tárca a januári benyújtás hiánypótoltatását követően ad hírt a jelentkezők számáról.
