Négy éve maradt a Mátrai Erőműnek, hogy eldöntse: lehúzza a rolót, vagy óriási költségekkel csökkenti a szénerőmű káros környezeti hatásait. Az Európai Unió ma megjelent, kötelező érvényű környezetvédelmi előírása komoly választás elé állítja a közösség szénerőműveit, így a Mátrai Erőművet is. Ez alapján, az évente közel 23 ezer korai halálesetet okozó szénerőművek 2021-ig vagy leállnak, vagy rendkívül költséges beruházásokkal próbálnak megfelelni az új feltételeknek.
„A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, amely évente több mint 6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Ez Magyarország teljes kibocsátásának több mint 10%-a. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kéndioxidot, nitrogénoxidot, és az egészségre kifejezetten veszélyes szállóport is bocsát a légkörbe. Ráadásul a vállalat egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a térségben háztartási tüzelőanyagként, amely tovább növeli a levegőszennyezettséggel összefüggő egészségügyi kockázatokat a már egyébként is erősen szennyezett régióban” – mondta el Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország programvezetője.
Az erőmű több beruházással előbb a kéndioxid, majd a közelmúltban a nitrogénoxidok kibocsátását próbálta meg visszaszorítani, de ez sem lesz elég ahhoz, hogy megfeleljen az új határértékeknek. Úgy tűnik, mindkét káros anyag tekintetében újabb beruházásokra lesz szükség, amelyeket nagyon korán, már 2021-re meg is kell valósítani. Ez a beruházáskényszer egyrészt azt jelenti, hogy gazdaságossági szempontból az éppen eladás alatt álló erőmű már közel sem olyan vonzó célpont, mint korábban, másrészt bárki is lesz az új tulajdonos, olyan időszakban kell gyors döntést hoznia, amikor a pénzügyi körülmények korántsem ideálisak, hiszen az erőmű eredménye zuhanásszerűen csökkent az utóbbi években.
Fogy a levegő a bánya körül
Ugyanakkor nemcsak az új környezetvédelmi előírások rontják a lignitre alapozott jövőképet. A Mátrai Erőmű egyik komoly előnye eddig az volt, hogy tüzelőanyaga, a lignit saját bányáiból érkezik, vagyis nem szorul más forrásból származó tüzelőanyag megvásárlására.
Az erőmű egyik lignitbányája viszont levegőminőségi okokból egyelőre nem kapta meg a jövőre vonatkozóan létfontosságú környezetvédelmi működési engedélyt. A környezetvédelmi hatóság szerint a Visontán működő, és a Mátrai Erőművet kiszolgáló külszíni lignitbánya környezeti felülvizsgálati dokumentációjában ugyanis a levegőtisztaságvédelmi munkarész hiányos és ezért megalapozatlan. Így erősen kérdéses, hogy a jövőben honnan érkezik a lignit az erőműbe.
Erőműbővítés már biztosan nem lesz
Emellett bizonytalanná vált a tervezett új lignittüzelésű blokk megvalósítása is. A Mátrai Erőmű egy új, 500MW kapacitású ligniterőművel szerette volna bővíteni a meglévő kapacitását. A tervezett erőmű tőkeköltségei viszont óriásiak, amelynek kitermeléséhez valószínűleg szükség lett volna a jelenlegi, elöregedett blokkok által termelt haszonra is. Erre viszont már biztosan nem lesz lehetősége az új tulajdonosoknak.
A szénenergia nemcsak itthon, hanem szinte mindenhol veszít korábbi vezető szerepéből. Az Európai Unióban idén már 13 szénerőművet zártak be, vagy jelentették be bezárásukat.
„Az Európai Unióban közel 300 szénerőmű és azok térségei számára nem csak az energetikai, hanem a gazdasági-társadalmi átmenet jelent nagyon komoly kihívást. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha ezt az átmenetet késleltetjük. A szénenergia, így a Mátrai Erőmű minél korábbi kivezetésére, és az érintett régió átalakítására van szükség. Ehhez számos jó példából lehet tapasztalatot meríteni, valamint maga a Mátrai Erőmű térsége is jó adottságokkal rendelkezik” – emelte ki Vaszkó Csaba.
