Nemcsak a környezetet, hanem a gazdasági növekedés esélyeit is tönkreteszi a globális klímaváltozás - mondta Áder János köztársasági elnök szombaton Sopronban a 23. Volt Fesztiválon.

A „szeszélyes” évszakhoz képest is szélsőséges, viharos időjárással vette kezdetét a hónap: április 1-je óta mintegy 4000 kárbejelentés érkezett a hazai biztosító társaságokhoz. A károk becsült értéke megközelíti a 300 millió forintot.

A hagyományos gépjárműveknél jóval kevesebb hőt bocsátanak ki az elektromos autók, ez pedig komoly környezetvédelmi előnyökkel járhat, csökkenthetik a hőséget a városokban - érvelnek amerikai és kínai tudósok.

Sao Paulo fő víztárolójába mindössze 10%-ig van tele. Brazíliának e régióját nagy aszály sújtja egy ideje. A szegénynegyedekben bűnözők uralkodnak a vízcsapok felett.

A melegedő tendenciának megfelelően az előzőhöz képest az elmúlt tél is igen enyhe volt. Az évszak középhőmérséklete több mint két fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Hószegény, de többnyire esős tél áll mögöttünk - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az utóbbi évek tapasztalatai szerint eddig két dolog tett jót a balatoni turizmusnak: a szép idő és a SZÉP-kártya. Tavaly azonban az elmúlt évtizedek legnagyobb esőzése elmosta a balatoni szezont. Az esetleges idei rossz időre a balatoni települések azonban még jobban felkészülhetnek.

Vizeink állapotának javítása a tiszta ivóvíz, az árvizek elleni védekezés és a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásnak egyik kulcsa. Ezeket az előnyöket viszont csak akkor élvezhetjük, ha nem tesszük tönkre a dinamikus folyóinkat övező változatos élőhelyeket.

Az ilyenkor megszokott 20-30-féle virág helyett 368 virágfaj nyílt a Brit-szigeteken idén január elején, ahol 2014 a valaha feljegyzett legmelegebb év volt. Magyarországon is nyílott a hóvirág január tizedikén, amikor megdőlt a melegrekord.

A 2014-es év valószínűleg a valaha tapasztalt legmelegebb év a mérések kezdete óta Magyarországon, leváltotta az első helyről az eddigi rekorder 2007-es évet. Friss elemzések szerint szinte biztosra vehető az is, hogy az európai régióban is a legmelegebb év lesz a tavalyi.

Miközben a perui Limában folyik a kibocsátáscsökkentést szabályozó egyezmény és a 2015-ös párizsi Klímacsúcs előkészítése, az ENSZ bejelentette: nagyon úgy néz ki, hogy 2014 lesz a meteorológiai mérések történetének legmelegebb esztendeje.

Általában már november végén napvilágot látnak az elmúlt év globális hőmérsékletével kapcsolatos elemzések és találgatások. Vajon a legutóbbi év erősíti-e a melegedő tendenciát? Globálisan a legmelegebbnek ígérkezik az idei év, és a hazai adatsorokból is hasonló következtetésre lehet jutni.

Hirtelen áradások, párás hőség, elrohadó termés és most ónos eső. Idén sem kényeztetett minket az időjárás, habár jelentősen javult a helyzet tavalyhoz képest, amikor az évszázad árvizével kellett megküzdenünk. Azonban nem minket sújt igazán az égi áldás: a szegény országokat nyomorba taszíthatja egy környezeti katasztrófa.

A mezőgazdasági cégek pénzügyekkel kapcsolatos várakozásai a nyár eleji optimista hangulathoz képest jelentősen romlottak. A hangulatot elsősorban a rendkívüli mennyiségű eső miatt romló minőségű termés árnyékolta be az agráriumban.

Az északi-sarki jégmezők olvadása miatt keményebbek lettek a telek Európa és Ázsia egyes régióiban. Ugyanakkor a kontinens egészére ebben az évszázadban enyhébb hónapokat jósolnak a klímakutatók.

Az idei nyár az ország nagy részén rendkívül sok csapadékot hozott és részben emiatt igen jó termés várható. Most a túlkínálat okozta alacsony árak okoznak gondokat.

Az idei szeptember az eddigi legmelegebb volt globálisan a feljegyzések kezdete, 1880 óta. Magyarországon is magasabb volt az átlaghőmérséklet, mindez azonban rekordmennyiségű csapadékkal párosult. Ez nem az egyetlen anomália volt az idei évben.

Az átlagosnál lényegesen csapadékosabb nyári időjárás következtében a vártnál gyengébb lett a hazai búzatermés, ez eredményezte, hogy szeptemberben egyedül a malmi búza drágult, míg minden más gabonaféle ára csökkent.

Augusztusban ismét megdőlt a globális melegrekord, ezzel folytatódott az idei havi rekordok sora. Az óceánok felszíne még soha, semmilyen hónapban nem volt ilyen meleg a mérések kezdete óta.

Szaúd-Arábia, Katar, Málta az éllovas azon a listán, amely a természeti katasztrófák szerint rangsorolja az országokat. Magyarország a lista közepén helyezkedik el, elsősorban az egyre pusztítóbb árvizek és esőzések miatt, de még így is megelőzzük Hollandiát és Japánt.

Az elmúlt napok rendkívül csapadékos időjárása kapcsán fontos tudni, mire fizetnek a biztosítók. A biztosítással rendelkező lakóingatlan-tulajdonosok alapvetően megnyugodhatnak, de sajnos nagyon sok ingatlantulajdonosnak nincs semmilyen biztosítása.

Az elmúlt hónapokban főszerepet kapott az időjárás, a súlyos viharok komoly károkat okoztak országszerte. A vállalkozásokról kevesebb szó esik, pedig egy természeti csapás jelentős károkat okozhat a vállalati épületekben és a cégek telephelyein is.

Az ország éléskamrájának is nevezett észak-kínai síkságon és az északi Liaoning tartományban hat évtizede nem látott aszály pusztít. A szárazság a kontinensnyi méretű ország egyharmadát érinti.

Az idei nyár szélsőséges időjárása az özönvízszerű esőkkel, erős széllökésekkel és kánikulával nemcsak a szervezetünket, de a vagyontárgyainkat is próbára teheti: a magánszemélyek esetében 30 ezer forintos volt az átlagos viharkár, ezzel szemben a vállalkozásoknál már 140 ezer forintra rúgott az összeg

Az elmúlt több mint 110 évben mostanáig mindössze kétszer volt ilyen csapadékos, de ugyanakkor meleg a július. Az OMSZ előzetes adatai alapján a júliusi országos csapadékösszeg 113 milliméter volt, amely a sokéves átlag csaknem kétszerese.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatainak jelenlegi feldolgozottsága alapján az idei július valószínűleg bekerül az 1901 óta vezetett statisztikában az öt legcsapadékosabb július közé. Országos átlagban csaknem kétszer, helyenként háromszor annyi eső esett, mint egy átlagos júliusban.

Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban alig egy évtized alatt máris leköröztük a 20. századot.

Komoly árhullámokat is indíthat az Yvette névre keresztelt ciklon, amelynek hatásait már érezzük. Főként a kisebb vízfolyások, és folyókon alakulhat ki akár harmadfokú árvízi helyzet is.

Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet a klímaváltozás következtében. Minden évszak melegszik majd, de a legjobban a nyár.

Sürgősen és drasztikusan csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szakítanunk kell a fosszilis energiaforrások nyakló nélküli használatával – ez az ENSZ klímajelentésének fő üzenete. A költségek magasak, de vállalhatók lesznek.

Napjainkban a pusztító időjárási jelenségek, így a jégeső, a hurrikán, valamint a globális felmelegedés visszaszorítása a fő cél. Több mint 70 évnyi kutatás eredményeként két fő eljárás látott napvilágot, amelyekkel módosítható a felhők szerkezete.

A január 19-i földrengést követően közel 2500 kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A szélsőséges időjárás okozta gyakori káresemények ellenére 2010 óta 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítások száma. 2013 végén 2,98 millió egyéni lakásbiztosítási szerződést kezeltek a társaságok.

Toplistára került 2013: ennél melegebb év még nem sok volt az elmúlt százharminc évben. 2014-ben sem sok jóra számíthatunk: ha idén újra kialakul az El Nino, akkor szomorú szezon lesz a Balatonnál, ha nem, akkor komoly aszály elé nézhetünk.

Az enyhe tél ugyanolyan komoly gond, mint a késő tavaszi fagyok, vagy a nyári szárazságok, monszunszerű esőzések. A gazdálkodóknak ennél komolyabb szélsőségekre is fel kell készülniük, biztosítást mégis kevesen kötnek.

A 2010-es mexikói klímacsúcs egyik fontos vívmánya volt annak az alapnak a létrehozása, amely a szegény országokat segíti a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban és a katasztrófák orvoslásában. De a beígért pénzeknek csak töredékét kapta meg az alap.

Az északi-sarki jég- és hótakaró olvadása miatt súlyosbodnak a nyári hőhullámok Európában és az USA-ban. De a fokozottabb zivatarok is ennek köszönhetők - vagy éppen fordítva?

Csaknem ötven százalékkal több kukorica termett Magyarországon idén, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából idén 5,8 tonnát takarítottak be hektáronként átlagosan a gazdák, az évről évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel – hangzott el a Syngenta Quilt Xcel szakmai rendezvényen, amelyet Siófokon rendeztek magyar és szerb gazdálkodók részvételével.

„A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet." - Így fogalmazta meg a klímaváltozás veszélyeit Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója.

A klímaváltozásért nagyrészt ugyan a fejlett országok okozzák, de a fejlődő világ viseli az ebből eredő károk nagy részét. Ugyanakkor nálunk is komoly ára van az éghajlati szélsőségek szaporodásának.

A valóban szokatlanul hideg és csapadékos tavasz, a hosszabban kitartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne. A klímaváltozás miatt tapasztalható hideg tavasz azonban már most komoly károkat okozott a mezőgazdaságban és a turizmusban, a továbbiakban pedig árvíz és belvíz egyaránt sújt majd minket. Kutatók figyelmeztetnek: fel kell készülnünk arra, hogy az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek a világon és a Kárpát-medencében.

2010-ben már közel sem érdekelte annyira a klímaváltozás kérdése az amerikai közvéleményt, mint 2008-ban, Obama megválasztásakor. A 2012-es esztendő hurrikánjai és aszályai miatt azonban újra hinni kezdtek abban, a klímaváltozás igenis valóság, derül ki egy új közvélemény kutatásból.

A Magyar Agrárkamara közleménye szerint június 1-től módosult a terményszárítók esetében alkalmazott földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló jogszabály. Az új rendelet értelmében lehetőség van hitelesített helyi hőmérsékletmérő berendezések alkalmazására, emellett bővült a hőmérsékleti adatokat szolgáltató OMSZ-mérőállomások listája is.