Vihar a sláger a biztosítóknál – legalábbis ez derül ki a K&H biztosítójának friss adataiból, amelyek szerint az idén júniusban és júliusban a rendezett károk kétharmadában volt a vihar a ludas. Bár statisztikák rendszerint a magánszemélyeket ért károkkal foglalkoznak leginkább, ugyanazok a természeti csapások biztosítások híján a vállalkozások esetében is jelentős anyagi veszteséget okozhatnak. A vállalkozásokat ért viharkárok esetében 2014-ben eddig már 201 darab kifizetés történt 28,7 millió forint összegben, vagyis az átlagos viharkár meghaladta a 140 ezer forintot. Bár érzésre több a vihar az idén, mint tavaly, a viharkárok száma időarányosan megegyezik a tavalyival. „Tavaly időben koncentráltabban jelentkeztek a viharok, az idén viszont elhúzódnak. Ugyanakkor a károk száma nem mondható kiugrónak” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, hozzátéve: az elmúlt hetekben másfél ezer káreseményt regisztráltak, a kárérték pedig több tíz millió forint volt.
A szakemberek szerint nem árt néhány dolgot szem előtt tartanunk, hogy megelőzzük a kárt, legyen szó autóról, lakásról, kertről, magánszemélyről vagy vállalkozásról.
Kié a fa, kié a felelősség?
Életszerű eset, hogy a viharban kidől egy fa, leszakad egy vaskos ág, és kárt tesz a tetőben, raktárépületben vagy a személyi, - és haszongépjárművekben. Ha minket ért a kár és rendelkezünk lakásbiztosítással, akkor fizet a biztosító, azonban érdemes kiegészítő felelősségbiztosítást is kötni a lakásbiztosításhoz. Ebben az esetben ugyanis akkor is állja a számlát a biztosító, ha mi voltunk gondtalanok, tehát a kidőlő fa beteg, korhadt, kiszáradt, más szóval nem megfelelően gondozott volt. A saját, kertben vagy udvaron lévő fákat érdemes megvizsgáltatni, előfordulhat, hogy kívülről minden rendben velük, ám belül, fabetegség miatt elkorhadtak, és egy kisebb szellő is kidöntheti őket a helyükről.
A viharok rendszeresen megrongálják a tetőket is, a K&H biztosítójánál magánszemélyek esetében idén a legnagyobb kárkifizetés 1,4 millió forint volt, míg vállalkozások esetében már elérte a 16,7 millió forintot is. Érdemes a tetőn is körülnézni szakember segítségével, azaz ellenőrizni, rendben vannak-e a cserepek, stabil-e a kémény. Az elővigyázatosság megtérülhet, ha ugyanis a kár bekövetkezte után kiderül, hogy az illető nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, például nem hozta időben rendbe a kéményt, akkor az akár a kár megtérítésének arányára is hatással lehet – tette hozzá Kaszab Attila. Ugyancsak érdemes évről-évre megnézni, hogy milyen állapotban vannak az ablakok, nyílászárók, hiszen ezek is gyakori céltáblái egy-egy hevesebb viharnak.
A vihar persze a lakáson, irodán belül is pusztíthat: a villámlás vagy az erős szélben összeérő vezetékek miatt az elektromos hálózatban túlfeszültség keletkezhet, ez pedig tönkreteheti az elektromos berendezéseket, ami egy iroda vagy egy gyár esetében jelentős károkat okozhat. A legnagyobb villámlás okozta túlfeszültség 730 ezer forintos kárt okozott, ez egy biztonsági kamerás rendszerben keletkezett. A villámlás okozta károk ellen a megfelelően elhelyezett villámhárító a megoldás, valamint a drága elektromos berendezéseket érdemes túlfeszültség elleni védelemmel ellátott konnektorból, elosztóból ellátni árammal vagy vihar idején leválasztani a hálózatról. A viharral járó heves esőzések is gondot jelenthetnek, például amikor elönti a pincét a felhalmozódó csapadékvíz. Erre a megfelelő és tisztán tartott vízelvezetők, és a víz útját elzáró nyílászárók felszerelése jelenti a megoldást.
„Ha bekövetkezik a kár, akkor a legfontosabb, hogy mielőbb bejelentsük azt a biztosítónknak és lehetőség szerint dokumentáljuk a történteket: készítsünk fényképeket, és őrizzük meg a károsodott vagyontárgyakat is. Ezek a későbbi rekonstrukciónál, a kártérítés megállapításánál nagyon fontosak” – tanácsolja Kaszab Attila.
