Egészségesnek tűnő, ám szaporodásra képtelen "zombikorallokkal" teli zátonyokat fedeztek fel kutatók a karibi térségben, ami azt jelenti, hogy ezek a virágállatok sem tudnak segíteni a korallfehéredés áldozatává vált törékeny ökoszisztémák újra-benépesítésében.

A melegedő óceánvíz az elsődleges oka az Antarktiszi-félsziget nyugati felén lévő gleccserek visszahúzódásának - állapították meg a világon elsőként brit kutatók, akik szerint mivel a félsziget az egyik legnagyobb közreműködője a globális tengerszint-emelkedésnek, ezért az új eredmények segíteni fognak a térség jégveszteségére vonatkozó pontosabb előrejelzések elkészítésében.

A héten kezdik meg annak az óceáni szemétgyűjtőnek a tesztelését az Északi-tengeren, aminek terve pár éve egy kamaszfiú fejében született meg.

Ritka, hogy egy környezetvédelmi minisztériumnak fontosabb legyen a turizmus és az országimázs, mint egy globálisan is fontos ökológiai érték védelme. Mégis ez történt: az ausztrál kormány visszavonta az UNESCO turisztikai Jelentéséből a korallszigetek pusztulásáról szóló infókat. A minisztérium tehát gazdasági érdekeket helyezett az ökológiai érdekek elé.

Az év eleje óta 30 nagy ámbrás cet pusztult el Európa-szerte a mi szemetünk miatt. Amit az utcán eldobunk, a folyókban, majd a tengerekben köt ki. A vízi élővilág pedig elfogyasztja.

Öt állam van, amely több műanyaghulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Mind az öt ország Ázsiában van, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak.

Amikor 2009 májusában Oprah Winfrey bemutatta beszélgetős műsorában a Csendes-óceánban hömpölygő szeméthegyet, felhördült a fél világ. Most egy fiatalember sajátos találmánnyal akarja megtisztítani az óceánokat a förtelmes hordaléktól.

Küszöbön van a tengeri ökoszféra történetének egyik nagy fajpusztulási hulláma. Öröm az ürömben: bár a folyamat nem visszafordítható, még mindig van rá idő, hogy a károk mérsékeljük, ha gyorsan beavatkozunk. A sós vizű ökoszisztémák egészsége regenerálható.

A sportruhagyártó az óceánban sodródó szeméthegyeket hasznosítja újra mint sportcipő-alapanyagot. A prototípust más plasztik-termékek is követik hamarosan.

Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.

A nagy üdülőhajók, melyek a Karibi-szigeteken és egyéb egzotikus tájakon utaztatják a turistákat, évente 3,78 milliárd liternyi kezeletlen szennyvizet öntenek a tengerekbe.

Egészen megdöbbentő méretű halraj tűnt fel Kalifornia partjai előtt. A kutatók szerint a több száz méter hosszú halrajban sokmillió szardínia verődött össze. Harminc éve nem volt ilyesmire példa San Diego közelében.

A tengerek sótartalmának változása is befolyással van a szárazföldre hulló csapadék mennyiségére és az esős napok ciklusaira, derül ki a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium új kutatási eredményeiből.

Grönland gleccserei 30 %-kal gyorsabban olvadnak, mint 10 éve. A szakemberek azonban megnyugtatásképpen hozzátették: még ez az olvadási tempó sem vonja magával azt a fajta tengerszint-emelkedést, amit a leginkább vészjósló becslések vetítenek ki az évszázad végére.

A tengeri tápláléklánc alapját képező növényi plankton egyre fogy, feltehetően az éghajlatváltozás következtében. Egyes moszatok azonban hamar képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez - fedezték fel német kutatók.

 Az antarktiszi tápláléklánc alapját képező garnélaszerű krillek jelentős mennyiségű vasat juttatnak a Déli-óceánba, a vas trágyaként hat a fitoplankton növekedésére, ezáltal növeli az óceán szén-dioxid-megkötő képességét - fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.

A hőmérséklet az Antarktikán 3 Celsius fokkal melegedett az elmúlt 50 évben. Korunkban tíz évente átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint. A tudóstársadalom sokáig abban a hitben élt, hogy Grönland az északi sarkkörön és az Antarktisz a déli pólusnál évezredek vagy évszázadok alatt fogja elveszteni jégtakaróját. De az elmúlt két évtizedben nyert kutatási adatok már ebben az évszázadban legalább 18 centiméteres tengerszint-emelkedés várható, állítja az ENSZ Klímatanácsa (IPCC). A többi "forgatókönyv" jóval drasztikusabb változásokat jósol és visszafordíthatatlan olvadásról beszél.

A korallszigetek állapotát vizsgálva kimutatták, hogy az Atlanti-óceán áramlatai jócskán megváltoztak az elmúlt 40 évben. Biokémikusok és óceanológusok lehetségesnek tartják, hogy ez is szerepet játszik a zordabb telek és a szárazabb nyarak kialakulásában.

Nagy döbbenetet okoztak azok a híradások, és főleg fotók, melyek a Csendes-óceánon lebegő szeméthegyről tudósítottak néhány éve. A legújabb beszámolók szerint a vízen éktelenkedő szeméttömeg kisebb annál, mint ahogy beharangozták. Tény, hogy nagy mennyiségű műanyag csomagolás és használati tárgy úszik a hullámokon. Jóval veszélyesebbek az óceáni élővilágnak a milliméteres kis műanyagdarabok.

A Föld kétharmadát víz fedi. És benne a halfajták éppúgy pusztulnak a túlzott halászatnak "köszönhetően", mint a táplálkozási lánc alapját képező fitoplankonok a tengerek felmelegedése miatt. Az 1950-es szinthez képest 40 százalékkal kevesebb plankton található a sós vizekben.

A természetes táplálékláncot nemcsak az borítja fel, hogy az üvegházgázokkal erősen szennyezett légkör nagyobb terhelést ró az óceánokra, amivel elsavasítja őket és így nem tudnak kellő alapanyagot biztosítani a meszes páncélú élőlények vázképzéséhez. Az oxigénhiány miatt immár ország-nagyságú területeken keletkeznek "halálzónák", ahol nem képesek megélni a tengeri állatfajták. Összterületük Németországéval  vetekszik. A fenti okok miatt bűzlő óceán ennek tetejébe még meg is zavarja a fiatal vízi élőlények érzékelését, eligazodó képességét, amivel kiszolgáltatottá válnak a nagy ragadozóhalak támadásának, derült ki egy új tanulmányból. Újabb veszély leselkedik a tengeri tápláléklánc egyensúlyára?

A japán kormány támogatását élvező szigetországi bálnavadászat hamis indokkal, tudományos vizsgálatra és a kulturális szokások megőrzésére hivatkozva mészárolja le az állatokat. Az évek óta nemzetközi felháborodás keltő programot továbbra sem szankcionálja az illetékes nemzetközi szervezet.

Nem is oly rég a "karbon-mérnökösködés", vagyis az üvegházgázok elnyelésének természetes folyamatait felgyorsító emberi beavatkozások egyik reménye volt az óceánok CO2-felszívó képességének katalizálása és növelése vas hozzáadásával. Mára kiderült, hogy a biológiai folyamatok sokkal sokrétűbb, mint gondolnánk, és az emberi input váratlan következményekkel jár.

Már úton van a világ jelenlegi legnagyobb napelemes hajója: a PlanetSolar a tervek szerint 140 nap alatt nyolc csomós - 15 kilométer per órás - sebességgel kerüli meg a Földet. A katamarán hétfőn hagyta el Monte-Carlo kikötőjét, küldetésének tudományos célja a megújuló energiák kutatása.

Évente 7 millió tonna szemét végzi a tengerekben. Nagy részük műanyag, amely sosem bomlik le a természetben. Az elszórt bevásárlószatyrok eleve 10 százalékát teszik ki a tengeri szemétnek! Ha egy tengerparti országban az utcán eldobjuk a szemetet, az a járdáról a lefolyóba kerül, a csatornázási művek rendszeréből pedig a tengerbe.

Harminc éve folyt a határvita India és Bangladesh között a Bengáli-öbölben lévő kis sziget miatt. A globális felmelegedés azonban elsimította a problémát, pontosabban eltemette - a szó szoros értelmében. A szigetet elnyelte az emelkedő óceán.

Mostanában a "fosszilis gazdaság" kellemetlen mellékhatásaként gondolunk a tengerek mélyére, ahogy a Mexikói-öbölben megállíthatatlanul ömlik a vízbe az olaj. A víz alatt azonban nemcsak a hullámokból lehet energiát nyerni, de számos amerikai cég a többi, földfelszínen kinyert megújuló energiafajtát is ott próbálja eljuttatni egyik helyről a másikra.

Magbank már létezik az Északi-sark közelében, arra az esetre, ha egyes növényfajok a természetes élőhelyükön kipusztulnának. Újabban a korall-zátonyok mintáinak megőrzésén fáradoznak tudósok: Angliában kezdi meg működését az első korall-bank.

11 napja megállíthatatlanul ömlik az olaj a Mexikói-öbölbe. A tengeri olajfúró állomáson április 20-án történt robbanás óta naponta 793 800 liter olaj jut a vízbe. Miközben a BP válságstábbal dolgozik a szivárgás elállításán, Obama elnök állami erőket is mozgósított a katasztrófa elhárítására. A mintegy 200 kilométeresre terebélyesedett olajfolt már csak néhány kilométerre van Louisiana partjaitól. Katasztrofális károk fogják érni az élővilágot és a déli államok eleve krízisben lévő gazdaságát.

Nemcsak az emberi test pH-értékére kell vigyázni, a Föld vizei is elsavasodhatnak. Az óceánok szabályozzák a Föld klímáját és szolgálják az emberiség fennmaradásához szükséges oxigén jelentős részét. A légkör szennyezettsége a vizekben is problémát okoz: egyre több CO2 kerül beléjük, ami savasodást eredményez. Ez lebontja a tengeri élőlények páncélzatát, amitől egész fajok halhatnak ki. Csak az elmúlt 5 évben figyelt fel a tudóstársadalom arra, hogy az üvegházgáz-kibocsátástól az óceánok is sérülnek.

A klímaváltozás kifejezés már eleve rosszul hangzik, de egyes tengeri fajoknak még roszabbul fog hangzani - a szó szoros értelmében. A savasodás lehetővé teszi, hogy a hang hatékonyabban terjedjen a víz mélyén: 70 százalékkal nagyobb távot lesz képes megtenni. A bór ionok az alacsony frekvenciájú hangokat nyelik el, ám a savasodással csökken a számuk, így a hangnak könnyebb terjednie.

A delfinek Japánban ipari szinten űzött kegyetlen lemészárlását leplezi le a The Cove című dokumentumfilm, amely nemrég Oscar díjat kapott Hollywoodban. A film címe arra a kis öbölre utal a japán halászfaluban, Taijin, ahol a brutális öldöklés folyik: évente 2000 delfint szúrnak itt agyon. Hetente többször az elvérző állatoktól vöröslik a tengervíz. Szeptembertől márciusig tart a "szezon". A helység polgármestere tiltakozott az Oscar díj elnyerése ellen és kijelentette, nem szüntetik be a delfin-vadászatot.

A kéktonhal az emberi gasztronómia legnépszerűbb, legkedveltebb halfaja: hatalmas az igény rá a sushi-éttermekben. De közel kerültünk ahhoz, hogy betiltsák halászatukat a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon. A szabályozást a kéktonhalak számának drasztikus csökkenése indokolja: ha az eddigi mértékben folyik tovább a halászata, kipusztul e faj. Környezetvédő szervezetek már évek óta kampányoltak amellett, hogy szüntessék meg a kereskedelmi célú kifogását. De nemcsak a kéktonhalak vannak veszélyben: a halászat gépesítése miatt úgy felgyorsultak a folyamatok, hogy ha így haladunk, 40 év múlva nem lesz hal a tengerekben!

A tudósok szállítmányozási vállalatok hajóira szereltek kémiai szenzorokat. Az általuk nyert adatokat a vízhőmérséklet-mérésekkel és a műholdas megfigyelésekkel kombinálva pontosabb képet alkothatunk arról: mikor ér el katasztrofális szintet a légköri szennyezettség. Az óceánok ilyen értelemben riasztórendszerként működhetnek az emberiség számára.

Az óceánok és tengerek mélyén fekvő telekommunikációs kábelek képesek jelezni a nagy méretű hullámok haladását, érkezését, írja az Earth, Planets and Space nevű tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány.

A tengerszint várható hatvan centiméteres emelkedése közvetlenül hat majd az óceánparti metropoliszra. A rangos Museum of Modern Art (MoMa) queensi kiállítóhelyén készíti fel a helybélieket a jövőbeli áradásra. A riogatáson túl a kiállítás egyúttal példákat kínál arra, hogyan célszerű alkalmazkodni a város jövőbeli ökoszisztémájához.

Militáns környezetvédőkkel csaptak össze japán bálnavadászok az Antarktisz körüli Déli-sarki-óceánon. A „csatában" vízágyúkat, illetve vakító lézert használtak.

Nem nyújtanak elegendő védelmet a kis szigetországoknak a világ vezető hatalmai által elfogadott klímavédelmi célkitűzések - állította pénteken az érintett kis államokat tömörítő szervezet (Aosis).

A tenger hullámzása a szeleknél is jelentősebb megújuló energiaforrás, idáig azonban nem sikerült olyan eszközt készíteni, melynek segítségével, gazdaságosan lehetne áramot termelni a világ tengereiből. Egy tesztelés alatt álló berendezés a harmadára csökkentheti az óceánokból nyerhető energia költségét.