Közeleg a tömeges fajpusztulás a tengeri bányászat miatt

Küszöbön van a tengeri ökoszféra történetének egyik nagy fajpusztulási hulláma. Öröm az ürömben: bár a folyamat nem visszafordítható, még mindig van rá idő, hogy a károk mérsékeljük, ha gyorsan beavatkozunk. A sós vizű ökoszisztémák egészsége regenerálható.

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Eddig viszonylag jól megúszták a klímaváltozást a tengeri élőlények a szárazföldi fajokhoz képest. De az óceánok savasodása és a túlhalászás további csapásokat mér rájuk. A tisztánlátást a kérdésben nehezíti, hogy egy víz alatt élő faj jóléte nehezebben megfigyelhető, mint szárazföldi társaiké, főleg azon állatoké, melyek több ezer kilométerre élnek a partoktól.

fotók: freeimages.com

Vélhetően azért állt elő az a helyzet, hogy a rangos Science szaklapban közzétett dolgozatnak több száz tudományos forrást, tanulmányt, kutatást kellett összevetnie, vagyis korábbi eredményekre hagyatkoztak a kutatók.  Mégis áttörésről van szó, hiszen eddigi elemzések nem tudták ilyen részletességgel és pontossággal felvázolni a közeljövőben esedékes fajpusztulást. Az óceáni élővilág helyzetét bonyolítja a változatosság is: ami az egyik tengerben igaz, egy másik tengerben nem feltétlenül az.

A tanulmány legfontosabb megállapításai:

  • A fajok kihalása gyorsulóban van. De nem megállíthatatlan.
  • Való igaz, hogy némely fajok a túlhalászat miatt jutottak a kihalás szélére, de sokkal alattomosabb és erősebb veszélyt jelent az élőhelyről való kiszorulás, pontosabban az élőhelypusztulás, ami szinte mindig az emberi kéz (és technológia) műve.
  • Eddig a korallszigetek 40%-át vesztettük el világszerte. Ezek a tengerek savasodása miatt nem tudnak újratermelődni, illetve erodálódnak és kihalnak. A savasodást pedig a tengerre nehezedő, növekvő ÜHG-elnyelési kényszer okozza.
  • A tengerek melegednek. Számos halfaj már megkezdte a hidegebb öblökbe és tengerekbe vándorlást. Virginiában honos fajok például már New Jersey partjainál fickándoznak. 
  • Az sem elképzelhetetlen, hogy egyes fajok kihalása bizonyos régiókban életteret nyújt másutt már veszélybe került, más fajoktól veszélyeztetett fajok számára. 
  • A mangrove-ligeteket egyre több helyen vágják le, hogy halfarmoknak adjanak helyet. 2035-re ezekből származnak az emberi fogyasztás céljából piacra kerülő halak többsége.
  • A bálnák egyre gyakrabban ütköznek hajókkal, ami első látásra arra utalna, hogy sok van belőlük. Pedig számuk megcsappant. A karambolok oka: egyre több a konténereket szállító teherhajó, mely Ázsiából a nyugati világba és visszafelé cirkál.
  • -Már a tengerfenéket is bányásszuk. A jelenlegi szerződések 1,19 millió négyzetkilométernyi területet fednek le. 2000-ben még semmilyen ilyen jellegű tevékenységet nem végeztek a világban. A mélytengeri bányászattal eddig érintetlen ökoszisztémákat tehetünk tönkre, tovább terjesztve az ember okozta környezetszennyezést. 
Szárazföldi déjá vu

A fosszilis maradványok azt mutatják, hogy a fajpusztulás eddig sem kerülte el a tengereket, de az élővilág ilyetén történő eltűnése csak az ipari forradalom eljövetelével lett számottevő mértékű. Ehhez minden bizonnyal köze van a megnövekedett üvegház-kibocsátáshoz. Az utak, vasúti pályák, gyárak, városok terjeszkedése jelentős kiterjedésű élőhelytől fosztotta meg az állatvilág tagjait.

Az elmúlt 500 évben 514 állatfaj halt ki a szárazföldön azok közül, amelyeket egyáltalán ismerünk. (Még manapság is fedeznek fel "új" fajokat az esőerdők mélyén.) Vagyis átlagosan évente egy faj pusztult ki. Ez persze csalóka átlagolás, hiszen a folyamat az elmúlt évtizedekben gyorsult igazán.

Az új tanulmány 15 faj eltűnését azonosította a tengerekben (köztük van a karibi barátfóka és a Steller tengeritehén), javarészben olyan fajok, melyek élelmiszer és élőhely tekintetében részben a szárazföldi állapotoktól függtek. Az eltűnt fajok valós száma persze a 15-nél minden bizonnyal jóval nagyobb.

Forrás: Science, The New York Times

Gerincrendellenesség a vízcsapból
Észak-Karolina államban a Camp Lejeune nevű katonai bázisnál történő folyamatos vízszennyezést gyerekek rákos megbetegedéseivel hozták összefüggésbe orvosok. A haditengerészeti bázison a csapból szennyezett víz folyt, amely gerincfejlődési rendellenességeket okozott (spina bifida: a gerincoszlop nem záródik rendesen).
A szomorú eredményekre 12 598 személy vizsgálatából, akik 1968 és 1985 között születtek. Közülük állítólag százhatan születtek különféle rendellenességekkel, de az orvosok csak 52 esetben tudták ezt megerősíteni, a többieknél nem volt bizonyítható, hogy szervezetükbe -vagy anyjuk testébe- bekerült a szennyezett víz.
A bázison 1985-ben zárták be az ivóvízkutakat, melyekbe megrepedt földalatti aknákból kiszivárgó, valamint egy közeli, ruhatisztítást végző cégtől érkező ipari szennyvíz hatolt be.

Véleményvezér

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo