A Big Data korában, adatvezérelt gazdaságban élünk, ahol a cégek ingyen szednek be egy csomó adatot a polgároktól. Ha a kormányok gondoskodnának róla, hogy ezt csak pénzért tehessék, abból el lehetne tartani a társadalmat. Megoldódna a robotok és a mesterséges intelligencia okozta munkanélküliség problémája.

A neves vállalkozó jóslatokba bocsátkozik a technológiai fejlődésünkről, ugyanakkor ő maga is jövőformáló. Tesz azért, hogy bizonyos technológiai áttörések és projektek átalakítsák a világunkat. Musk szerint a világ.

A karácsonyi ételarzenál különösen nagy kihívás elé állítja azokat, akik valamilyen ételallergiával vagy alapanyagokhoz köthető betegséggel küzdenek. Az egyik ilyen, mind több embert érintő probléma világszerte és hazánkban is a diabétesz. A cukorbetegséggel élők arányának az elmúlt évtizedekben tapasztalt növekedése miatt egyre sürgetőbb lett, hogy bizonyítékokon alapuló információkkal rendelkezzünk arról, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek hogyan segíthetnek a túlzott cukorbevitel csökkentésében azok számára, akik ragaszkodnak az édes ízhez.

A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, az AI elterjedése pedig alapvetően változtatja meg a társadalmunkat – áll az IDC piackutató intézet legfrissebb előrejelzésében. A Huawei által támogatott jelentés szerint az AI algoritmusokat rövidesen az élet szinte minden területén alkalmazzák majd – a vásárlástól az önvezető autókon és a robotikán át az egészségügyi diagnosztikáig –, a mesterséges intelligencia szerepe pedig olyan alapvető lesz, mint a gőzgépé az ipari forradalomban. Az AI terjedésében kulcsszerepet játszó okostelefonok mindenki kezébe elviszik a technológiát, minthogy 2021-re a világ lakosságának 60 százaléka használ majd okostelefont.

Korunk egyik legizgalmasabb kérdése a mesterséges intelligencia, amely forradalmasíthatja a gazdaságot és mindennapi életünket is. Általában az emberi intelligenciához viszonyítjuk – pedig nem kevés tekintetben az emberi agyat már messze maga mögött hagyta...

A Dell Technologies és az Institute for the Future (IFTF) által ezen a nyáron közzétett, „Next Era of Human-Machine Partnership” (Az ember és gép közötti partnerség következő korszaka) című jelentés alapján a Dell Technologies vezetőit megosztják, hogy milyen módon segíti majd elő a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, a dolgok internete és a felhő alapú számítástechnika a szervezetek és a mindennapi élet digitális átalakulását 2018-ban.

A mezőgazdaságban mindenhova permetezik a gyom- és rovarirtó szereket, oda is, ahova nem kellene. Ezért fejlesztenek ki rezisztenciát a kórokozók. Aminek a következménye: még több permetezés, hogy hasson a kemikália. Ördögi kör. De új modell van születőben. Robotika, alakfelismerő szoftver és mesterséges intelligencia az agráriumban.

Jelenleg mintegy 1,5 millió robot segít minket, embereket a munkavégzésben, de a gondolkodó és önmagukat tanító gépek száma néhány éven belül elérheti a 6 milliót is. A technológia gyors fejlődése, az automatizálás, a digitalizált gyártás és a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munkavégzés világát a következő években. A hatás nem csak az iparban, de a szolgáltató szektorban is érezhető lesz.

Hajnali kettőkör jutott eszébe az Amazon virtuális assisztensének buliznia Németországban. Mivel ember nem tartózkodott a lakásban, a rendőrségnek be kellett törniük az ajtót, hogy leállítsák a zenét.

Ez a chatbotok új generációja: valaha élt embereket személyesítenek meg a mesterséges intelligencia révén. A virtuális assisztensek akár néhai szüleink, nagyszüleink gondolatvilágát hangoztathatják.

Új típusú kockázatok jelennek meg, ahogy a pénzügyi szektorban egyre szélesebb körben kerülnek bevezetésre a különféle automatizált, mesterséges intelligenciára alapuló szolgáltatások. A problémát nem a mesterséges intelligencia jelenti, hanem a pénzügyi intézményekre kiterjedő szigorú szabályozás hatáskörén kívül elhelyezkedő fintech vállalatok.

Egy Reed Lawlor nevű amerikai ügyvéd már 1963-ban megjósolta, hogy a számítógép pár éven belül nagy segítséget fog jelenteni a jogászoknak. Napjainkban már szinte ítélkezni is tud.

Az egyre több területen alkalmazott robotizálással már irodai környezetben is találkozhatunk. Ahhoz, hogy a vállalatok életben maradjanak – vagy egyáltalán képesek legyenek tartani a lépést a világ technológiai fejlődésével –, a cégvezetők felelőssége felismerni és elfogadni, hogy a robotizálás elkerülhetetlen, valószínűleg hosszútávon az egyetlen megoldást jelenti a hatékony és zökkenőmentes működéshez. A megfelelő kompetencia a – MOTIMENT módszertannal pontosan mérhető irodai folyamatokból kimutatható – káros adminisztráció megszüntetésével érhető el, ez minden robotizálás előtt nulladik lépés a teljes sikerhez.

Egy New York-i székhelyű startup találmánya képes arra, hogy a luxustermékhez érintve pár perc alatt kielemezze, valódi-e vagy hamisítvány. Az eszköz mesterséges intelligencia segítségével, hatalmas adatbázisból dolgozik. Az algoritmus több száz anyagot, mintát, stílusjegyet ismer fel, többek közt a vásznat, bőrt fémet, fát.

Még idén az önvezető szoftver részévé válhat ez az opció. Ez is csak Musk egyik Twitter-követőjének kérdése miatt derült ki. Musk elpöttyintette az igazságot.

„Mágikusnak” minősítette a go-játékosok amerikai szövetségének elnöke az új számítógépes programot, amely mesterséges intelligenciája alapján sokkal sikeresebb az ősi táblajátékban, mint bármely ember. A gép  tavaly fölényesen megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb go-játékosát.

A csetbotok és a mesterséges intelligencia is "személyiségek" kreálására irányul. A jövő reklámarcai virtuális personák lesznek. Sőt minden cégnek az algoritmusok és botok felé is kell marketingelnie, mert végeredménynek "ők" fogják nyomni a termékeinket a neten. Bizarr? Félelmetes? Az.

Ma már nem kell senkinek bemutatni a LogMeInt. Az 1998-ban alapított cég Budapestről indult, de azóta nemzetközi vizeken evez, idén pedig beléptek a mesterséges intelligencia és a chatbotok piacára.

A vezénylés sokkal több és összetettebb feladat annál, mint hogy a karmester feláll a pódiumra, és „hadonászni” kezd a zenekar előtt. A karmesternek az a feladata, hogy értelmezze és közvetítse a zenemű üzenetét, meghatározza a darab hangszínét és dinamikáját, beintse az egyes hangszereket, illetve az azokon felhangzó szólamokból egyetlen, a zeneszerző szándéka szerinti összhangzást teremtsen meg.  A professzionális vezényléshez komoly zenei felkészültségre, technikára, a zenemű interpretálására és megfelelő karizmára van szükség.

Nem azért vetik be az algoritmusokat, mert az emberi éberségen kifog a probléma. A mesterséges intelligencia azt segíti megjósolni, hol folytatják a fák engedély nélküli kivágását az elszegényedett mezőgazdák vagy éppen a bűnszövetkezetek.

A mesterséges intelligenciák és chatbotok (beszélgető robotok) piacán terjeszkedik a Magyarországon alapított, de 10 év alatt nemzetközi nagyvállalattá nőtt LogMeIn, amely felvásárolta a digitális önkiszolgáló szolgáltatásokat és virtuális asszisztenseket fejlesztő Nanorepet.

AlphaGo, a mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer márciusban legyőzte Lee Sedolt, Korea Go nagymesterét. A számítógéprendszer négy játszmát nyert, egyet pedig elveszített. A két fél küzdelme történelmi jelentőségű. Most először láthatta a világ, milyen teljesítményre képes a mesterséges intelligencia góban, abban a 2500 éves táblajátékában, amely sokkal bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel, mint bármely más játék.

A mesterséges intelligenciát és az emberi interakciót ötvöző új kommunikációs megoldást, úgynevezett chatbotot is bevetnek már a legjobb – vagy bármilyen – munkaerő megtalálására. A robot remekül elbeszélget a jelöltekkel.

Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.

A dolgozói feladatot elvégzésére automatizált rendszereket vagy mesterséges intelligenciát használni készülő cégek 80 százaléka azt állítja, hogy nem bocsátanának el nagyszámú alkalmazottat – derült ki egy felmérésből.

A mesterséges intelligenciában és a digitális ökoszisztémákban a már létező emberközpontú technológiák gyors térnyerése olyan hatalommal ruházza fel az embereket, amellyel képesek átalakítani az üzleti és a társadalmi létet - állítja az Accenture éves technológiai jelentése.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

Naponta érkeznek a hírek arról, hogy a robotok mennyi munkát tudnak átvállalni az emberektől. Olyan helyen van velük gond, amire nem is gondoltunk volna: a józan ítélőképesség hiányzik.

Fejlődik a mesterséges intelligencia, javulnak az algoritmusok, ügyesednek a robotkarok, sőt a robotlábak is. És mi lesz a szorgos emberi agyakkal és kezekkel? Az Y generáció számíthat arra, hogy gépek végzik a munkáját, a Z generáció megélhetése pedig még inkább ki lesz téve a negyedik ipari forradalom vívmányainak. Az unióban felmerült: a robotok után is fizessenek társadalombiztosítási járulékot a munkáltatók.

Hiába a rengeteg rendelkezésre álló adat, már a feldolgozásukhoz is kevés az ember. A mesterséges intelligencia a marketingben abban segíthet, hogy az ember tényleg a stratégiával foglalkozhasson. Az eredmény pedig személyre szabott hirdetés, ami mindenkinek jobb.

Olcsóbb termelést és így alacsonyabb árakat hoznak a robotok. Ugyanakkor viszont elveszik az emberek munkáját. Miből vásárolunk majd? És ki fizeti majd be az adókat, ha ne mi dolgozunk?

Már a hírek valóságtartalmát is lecsekkolja helyettünk a Google új algoritmusa, a Tinderé kiválasztja nekünk a legszexisebb fotónkat, a Macy's virtuális aszsisztense pedig a bolti vásárlást teszi gördülékenyebbé.

Minden stratégiai döntés a jóslás kategóriájába tartozik, hisz a vállalkozó legfeljebb becsülni tudja az iparág jövőbeli változásának esélyeit. De nem kell ehhez szakértőnek lenni, a világsajtó figyelmes olvasója is lehet remek jós, bizonygatja Philip Tetlock pszichológus és szerzőtársa, Dan Gardner a Superforecasting: The Art and Science of Prediction című könyvben.

Sokunk jövőbeli lehetőségként gondol a mesterséges intelligenciára, holott vívmányait már évek óta használjuk, és azok egyre inkább hatással lesznek életünkre. A mesterséges intelligencia áll például a Volkswagen emissziós botránya hátterében.

Hajmeresztő expó, vagy ízelítő a jövőből? A kormány betiltott egy radarhekkelésről szóló előadást. Az önműködő szuperkomputerek pedig 2 millió dolláros díj fejében támadták egymást.

Az algoritmus olcsóbban ad tanácsot, mint a hús-vér bankár. Számos bank kínál már ilyen szolgáltatást, főleg a kisbefektetőknek éri meg. De vajon rááll-e az új módszerre a középosztály?

A Google anyavállalatát vezető Eric Schmidt az amszterdami Startup Fest Europe-on arról beszélt, hogy egy évtized múlva lesz igazán okos a mesterséges intelligencia. Hogy a mindannyian Google (felhő)világában élünk, és hogy Európában az állami szabályozások és egy sor más ok miatt nehezebb vállalkozónak lenni, mint Amerikában.

Bojár Gábor beszél arról, hogy milyen más képességekre van szükség egy induló cég felfuttatásához és egy nagy cég sikerre viteléhez, megnézzük, hogyan változnak az energetikai követelmények, és hogy miért lesz az egészségügy a jövő nagy üzlete. Mindez a májusi Piac & Profitban!

Nagy biznisz az infokommunikációs készülékek begyűjtése és alapanyagaik újrahasznosítása. Főleg hogy a hi-tech szektor szereplői mindig új modellek vásárlására bírják rá a vásárlót - és ezzel az előző típusok eldobására. Az Apple évente 40 millió dollár értékű fémre tesz szert újrahasznosítással.

Az önműködő szoftverek hamarosan képessé teszik az embereket, hogy több feladatot lássanak el, mint az emberileg lehetséges lenne. A mesterséges intelligencia segítségével az embereknek a nagyobb hozzáadott értékű feladatok juthatnak.

A beültethető chipek, implantátumok és egyéb informatikai eszközök veszélyeire figyelmeztetett Gerd Leonhard futurológus a 4. ipari forradalom lehetőségeit elemezve. Szerinte ép emberi test nélkül a technológiai forradalom nem ér semmit.

A technológiai fejlődés miatt gyors átalakulás elé néz a munkaerőpiac: a mai alsó tagozatos gyerekek 65%-a olyan szakmát fog választani, ami ma még nem létezik.