„Mágikusnak” minősítette a go-játékosok amerikai szövetségének elnöke az új számítógépes programot, amely mesterséges intelligenciája alapján sokkal sikeresebb az ősi táblajátékban, mint bármely ember. A gép  tavaly fölényesen megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb go-játékosát.

A csetbotok és a mesterséges intelligencia is "személyiségek" kreálására irányul. A jövő reklámarcai virtuális personák lesznek. Sőt minden cégnek az algoritmusok és botok felé is kell marketingelnie, mert végeredménynek "ők" fogják nyomni a termékeinket a neten. Bizarr? Félelmetes? Az.

Ma már nem kell senkinek bemutatni a LogMeInt. Az 1998-ban alapított cég Budapestről indult, de azóta nemzetközi vizeken evez, idén pedig beléptek a mesterséges intelligencia és a chatbotok piacára.

A vezénylés sokkal több és összetettebb feladat annál, mint hogy a karmester feláll a pódiumra, és „hadonászni” kezd a zenekar előtt. A karmesternek az a feladata, hogy értelmezze és közvetítse a zenemű üzenetét, meghatározza a darab hangszínét és dinamikáját, beintse az egyes hangszereket, illetve az azokon felhangzó szólamokból egyetlen, a zeneszerző szándéka szerinti összhangzást teremtsen meg.  A professzionális vezényléshez komoly zenei felkészültségre, technikára, a zenemű interpretálására és megfelelő karizmára van szükség.

Nem azért vetik be az algoritmusokat, mert az emberi éberségen kifog a probléma. A mesterséges intelligencia azt segíti megjósolni, hol folytatják a fák engedély nélküli kivágását az elszegényedett mezőgazdák vagy éppen a bűnszövetkezetek.

A mesterséges intelligenciák és chatbotok (beszélgető robotok) piacán terjeszkedik a Magyarországon alapított, de 10 év alatt nemzetközi nagyvállalattá nőtt LogMeIn, amely felvásárolta a digitális önkiszolgáló szolgáltatásokat és virtuális asszisztenseket fejlesztő Nanorepet.

AlphaGo, a mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer márciusban legyőzte Lee Sedolt, Korea Go nagymesterét. A számítógéprendszer négy játszmát nyert, egyet pedig elveszített. A két fél küzdelme történelmi jelentőségű. Most először láthatta a világ, milyen teljesítményre képes a mesterséges intelligencia góban, abban a 2500 éves táblajátékában, amely sokkal bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel, mint bármely más játék.

A mesterséges intelligenciát és az emberi interakciót ötvöző új kommunikációs megoldást, úgynevezett chatbotot is bevetnek már a legjobb – vagy bármilyen – munkaerő megtalálására. A robot remekül elbeszélget a jelöltekkel.

Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.

A dolgozói feladatot elvégzésére automatizált rendszereket vagy mesterséges intelligenciát használni készülő cégek 80 százaléka azt állítja, hogy nem bocsátanának el nagyszámú alkalmazottat – derült ki egy felmérésből.

A mesterséges intelligenciában és a digitális ökoszisztémákban a már létező emberközpontú technológiák gyors térnyerése olyan hatalommal ruházza fel az embereket, amellyel képesek átalakítani az üzleti és a társadalmi létet - állítja az Accenture éves technológiai jelentése.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

Naponta érkeznek a hírek arról, hogy a robotok mennyi munkát tudnak átvállalni az emberektől. Olyan helyen van velük gond, amire nem is gondoltunk volna: a józan ítélőképesség hiányzik.

Fejlődik a mesterséges intelligencia, javulnak az algoritmusok, ügyesednek a robotkarok, sőt a robotlábak is. És mi lesz a szorgos emberi agyakkal és kezekkel? Az Y generáció számíthat arra, hogy gépek végzik a munkáját, a Z generáció megélhetése pedig még inkább ki lesz téve a negyedik ipari forradalom vívmányainak. Az unióban felmerült: a robotok után is fizessenek társadalombiztosítási járulékot a munkáltatók.

Hiába a rengeteg rendelkezésre álló adat, már a feldolgozásukhoz is kevés az ember. A mesterséges intelligencia a marketingben abban segíthet, hogy az ember tényleg a stratégiával foglalkozhasson. Az eredmény pedig személyre szabott hirdetés, ami mindenkinek jobb.

Olcsóbb termelést és így alacsonyabb árakat hoznak a robotok. Ugyanakkor viszont elveszik az emberek munkáját. Miből vásárolunk majd? És ki fizeti majd be az adókat, ha ne mi dolgozunk?

Már a hírek valóságtartalmát is lecsekkolja helyettünk a Google új algoritmusa, a Tinderé kiválasztja nekünk a legszexisebb fotónkat, a Macy's virtuális aszsisztense pedig a bolti vásárlást teszi gördülékenyebbé.

Minden stratégiai döntés a jóslás kategóriájába tartozik, hisz a vállalkozó legfeljebb becsülni tudja az iparág jövőbeli változásának esélyeit. De nem kell ehhez szakértőnek lenni, a világsajtó figyelmes olvasója is lehet remek jós, bizonygatja Philip Tetlock pszichológus és szerzőtársa, Dan Gardner a Superforecasting: The Art and Science of Prediction című könyvben.

Sokunk jövőbeli lehetőségként gondol a mesterséges intelligenciára, holott vívmányait már évek óta használjuk, és azok egyre inkább hatással lesznek életünkre. A mesterséges intelligencia áll például a Volkswagen emissziós botránya hátterében.

Hajmeresztő expó, vagy ízelítő a jövőből? A kormány betiltott egy radarhekkelésről szóló előadást. Az önműködő szuperkomputerek pedig 2 millió dolláros díj fejében támadták egymást.

Az algoritmus olcsóbban ad tanácsot, mint a hús-vér bankár. Számos bank kínál már ilyen szolgáltatást, főleg a kisbefektetőknek éri meg. De vajon rááll-e az új módszerre a középosztály?

A Google anyavállalatát vezető Eric Schmidt az amszterdami Startup Fest Europe-on arról beszélt, hogy egy évtized múlva lesz igazán okos a mesterséges intelligencia. Hogy a mindannyian Google (felhő)világában élünk, és hogy Európában az állami szabályozások és egy sor más ok miatt nehezebb vállalkozónak lenni, mint Amerikában.

Bojár Gábor beszél arról, hogy milyen más képességekre van szükség egy induló cég felfuttatásához és egy nagy cég sikerre viteléhez, megnézzük, hogyan változnak az energetikai követelmények, és hogy miért lesz az egészségügy a jövő nagy üzlete. Mindez a májusi Piac & Profitban!

Nagy biznisz az infokommunikációs készülékek begyűjtése és alapanyagaik újrahasznosítása. Főleg hogy a hi-tech szektor szereplői mindig új modellek vásárlására bírják rá a vásárlót - és ezzel az előző típusok eldobására. Az Apple évente 40 millió dollár értékű fémre tesz szert újrahasznosítással.

Az önműködő szoftverek hamarosan képessé teszik az embereket, hogy több feladatot lássanak el, mint az emberileg lehetséges lenne. A mesterséges intelligencia segítségével az embereknek a nagyobb hozzáadott értékű feladatok juthatnak.

A beültethető chipek, implantátumok és egyéb informatikai eszközök veszélyeire figyelmeztetett Gerd Leonhard futurológus a 4. ipari forradalom lehetőségeit elemezve. Szerinte ép emberi test nélkül a technológiai forradalom nem ér semmit.

A technológiai fejlődés miatt gyors átalakulás elé néz a munkaerőpiac: a mai alsó tagozatos gyerekek 65%-a olyan szakmát fog választani, ami ma még nem létezik.