A Szárnyas fejvadász című filmből sokan ismerik a replikánsokat. Úgy néznek ki, mint az emberek, de valójában gépek. Robotok. Ezek megalkotása felé tettek egy lépést a Tokiói Egyetem fejlesztői, akik emberi szöveteket helyeztek egy robotra. Alkotásukat „biohibrid robotnak” nevezik, mely több mint egy hétig tudott működni.
Hogyan hozták létre? Először is megalkották a robot „csontvázát”, ehhez 3D nyomtatással formázott gyantát használtak. A váz forgókat és ízületeket is tartalmazott, ezeknél helyezték fel az emberi szöveteket. Elektródákat is helyeztek ezekre a pontokra (testtájakra?), hogy stimulálni tudják az izomszöveteket, és azok összehúzódhassanak, ellazulhassanak. Elektromossággal mozgatták tehát a robotot.
A szöveteket mioblasztokból alkották, amik olyasfajta őssejtek, melyek idővel izomsejtekké alakulnak. Ezeket a sejteket hidrogénrétegekbe rakták, azon lyukakat ütöttek, ezeken keresztül erősítették a forgókhoz. Még egy lyukacsos vázat is felhelyeztek, hogy arra ösztönözzék az izomrostokat, nőjék körül a forgót.
Az egymással ellentétes erők szerinti – összehúzó és tágító – mozgatás megakadályozta, hogy a szövetek összemenjenek, és tönkremenjenek, ami az előző kísérleteknél történt. Igaz, a robot egyelőre csak annyira volt képes egyedül, hogy az ujját tudta mozgatni, és azzal ide-oda helyezni tárgyakat.
Milyen szerepre szánják?
Talán egy nap nemcsak emberi izomzattal, de emberi bőrrel rendelkező robotok mászkálnak majd körülöttünk nemcsak pincérként és pizzafutárként, de akár bejárónőként, ápolóként, sőt bérelhető prostituáltként is?
Szakemberek azonban teljesen másfajta alkalmazási irányt látnak megvalósíthatónak: azt várják a robottól, hogy a gyógyszeriparban vethetik be. Ha sikerül kifejlett és működőképes izomzattal ellátni a biohidridrobotot nemcsak a kezén, de más tagjain is, hogy komplex mozdulatokat tudjon elvégezni, akkor gyógyszereket lehetne tesztelni rajta, vagy más gyógyászati célú mozgáskísérleteket folytatni vele, így kiiktathatnák az állatkísérleteket.
A biohidridrobotokkal párhuzamosan fut a „testrész csipen” technológia fejlesztése, melynek keretében egy mikrofolyadékos csipben stimulálják egész testrészek vagy testrészrendszerek aktivitását, mechanikáját és fiziológiáját.
