Egy robot is indul a Tokió melletti város, Tama polgármesteri székéért – írja az Express. A beszélgetésre is beprogramozott gépet egy volt Google-fejlesztő és a SoftBank egyik vezetője készítette, és a kampányt is ők finanszírozzák.

A robotok térnyerése hatalmas előnyökkel kecsegtet a vállalkozások számára, de új kár- és felelősségi helyzeteket is teremt. A vállalatok a felelősséggel kapcsolatosan is kihívásokkal szembesülnek, ugyanis a felelősség átkerül az emberekről a gépekre és azok gyártójára. Új keretekre van szükség a mesterséges intelligencia okozta károk kezelésére.

A digitális fotózás forradalma után új forradalom előtt állunk a fényképezésben: a mesterséges intelligencia alkalmazása teljesen új, bár nem veszélytelen utakat nyit meg.

Az amerikai légierő robotjai használják a Google által kifejlesztett mesterséges intelligenciát – a világcég sok munkatársa viszont tiltakozik az ellen, hogy kutatásaik eredményét katonai célokra is bevessék.

Az ügyfélszolgálatokat is érinti a mesterséges intelligencia terjedése, 2019-re komoly bevételkiesésre számíthatnak azok a cégek, amelyek nem használnak digitális ügyfélszolgálatot, chatbotokat, automatizált hívásokat.

Finnországban és Afrikában is tesztelik a garantált alapjövedelem osztását az automatizáció által bekövetkező jövőbeli tömeges munkanélküliség kiegyensúlyozására. Mint kiderült, az alanyi jogon kiosztott, munkavégzés nélkül is garantált pénzben részesülők nem mondták fel a munkájukat.

A mesterséges intelligencia nagyszerű vívmányai illetéktelenek kezébe kerülve felhasználhatók gyilkosságra, kiber-támadásra és legkülönbözőbb más bűncselekményekre. A fejlesztőknek súlyos felelősségük van, nem hozhatnak mindent nyilvánosságra, figyelmeztetnek jeles tudósok.

A fejlesztők úgy vélik, az AI emberfeletti képességekkel fogja felruházni az embereket, és csak a repetitív részfeladatokat fogja elvenni tőlünk. Ezeket a készségeinket kell erősíteni, hogy megőrizhessük az állásunkat.

A technológia ma már ott tart, hogy az üzletileg kritikus adatok is biztonsággal bevihetők a felhőbe, de ha valaki még mindig aggódik, arra is lehetőség van, hogy „házhoz vigyék” a felhőt. Az egyik világviszonylatban vezető felhőszolgáltató, az Oracle magyarországi igazgatójával, Reményi Csabával beszélgettünk az új digitális világról, amit sokan még mindig jövőként kezelnek, pedig már kézzelfoghatóan itt van.

Robocop, azaz Robotrendőr a neve annak az önvezető rendőrautónak, amelyet a Ford angliai gyárában terveznek hazai alkalmazásra és kivitelre. A mesterséges intelligenciával dolgozó jármű észleli a közlekedési szabályok megsértését és mindjárt ki is küldi a büntetést...

Felgyorsult népességnövekedés, erősödő urbanizáció, a még művelés alá vonható földterületek folyamatos csökkenése, a Föld népességének jövőbeli élelmezési problémája, egyre alacsonyabb foglalkoztatás - ezek azok a kihívások, amelyekre az agrárszektornak választ kell találnia az elkövetkező években. Ahogy a PwC tanulmányából is kiderül, az egyre növekvő népesség igényeinek kielégítése nem oldható meg extenzív módon.

Éves szinten 24-33 milliárd dollár áramlik a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, de a piaci alkalmazás még behatárolt, ami részben a cégek félénkségének köszönhető. Néhány éven belül viszont minden igazgatótanács és vezérigazgató ki fogja kérni az algoritmusok "tanácsát" a stratégiai döntésekhez.

A mesterséges intelligencia is egy üzlet, illetve eszköz a növekedéshez. Mint technológia még fejlődőben van, tehát nagy befektetéseket igényel, ezért igyekeznek a cégek minél hamarabb mérhető anyagi előnyöket learatni az MI-innovációkból.

Túl homályos fogalomnak tűnik a mesterséges intelligencia (AI)? Elmagyarázzuk, hogyan fejlődött az elmúlt években, és mit várhatunk tőle, hogyan hatja majd át egyre inkább mindennapi életünket. A virtuális asszisztensek, az önvezető autók, a CRM-ben, vagyis az ügyfélkezelésben használt csetbotok, a kórházi robotápolók mind az AI alkalmazásának új távlatait jelzik.

Tavaly a vezető nélküli járművek, a mesterséges intelligencia, a big data és a kriptovaluták dominálták a technológiai híradásokat. A Telenor Research kutatói és technológiai elemzői szerint e sokat emlegetett megoldások egy része idén kereskedelmi forgalomban is elérhető lesz. Íme a 2018-as év legmeghatározóbb fogyasztói trendjeinek listája.

A fogyasztók szerint az eszközöket rövidesen hanglejtésünkkel, arckifejezésekkel és testbeszéddel fogjuk irányítani. A kiterjesztett és virtuális valóságot (AR/VR) felhasználók több mint fele úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően a hirdetések már megkülönböztethetetlenek lesznek a tényleges termékektől.

A Big Data korában, adatvezérelt gazdaságban élünk, ahol a cégek ingyen szednek be egy csomó adatot a polgároktól. Ha a kormányok gondoskodnának róla, hogy ezt csak pénzért tehessék, abból el lehetne tartani a társadalmat. Megoldódna a robotok és a mesterséges intelligencia okozta munkanélküliség problémája.

A neves vállalkozó jóslatokba bocsátkozik a technológiai fejlődésünkről, ugyanakkor ő maga is jövőformáló. Tesz azért, hogy bizonyos technológiai áttörések és projektek átalakítsák a világunkat. Musk szerint a világ.

A karácsonyi ételarzenál különösen nagy kihívás elé állítja azokat, akik valamilyen ételallergiával vagy alapanyagokhoz köthető betegséggel küzdenek. Az egyik ilyen, mind több embert érintő probléma világszerte és hazánkban is a diabétesz. A cukorbetegséggel élők arányának az elmúlt évtizedekben tapasztalt növekedése miatt egyre sürgetőbb lett, hogy bizonyítékokon alapuló információkkal rendelkezzünk arról, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek hogyan segíthetnek a túlzott cukorbevitel csökkentésében azok számára, akik ragaszkodnak az édes ízhez.

A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, az AI elterjedése pedig alapvetően változtatja meg a társadalmunkat – áll az IDC piackutató intézet legfrissebb előrejelzésében. A Huawei által támogatott jelentés szerint az AI algoritmusokat rövidesen az élet szinte minden területén alkalmazzák majd – a vásárlástól az önvezető autókon és a robotikán át az egészségügyi diagnosztikáig –, a mesterséges intelligencia szerepe pedig olyan alapvető lesz, mint a gőzgépé az ipari forradalomban. Az AI terjedésében kulcsszerepet játszó okostelefonok mindenki kezébe elviszik a technológiát, minthogy 2021-re a világ lakosságának 60 százaléka használ majd okostelefont.

Korunk egyik legizgalmasabb kérdése a mesterséges intelligencia, amely forradalmasíthatja a gazdaságot és mindennapi életünket is. Általában az emberi intelligenciához viszonyítjuk – pedig nem kevés tekintetben az emberi agyat már messze maga mögött hagyta...

A Dell Technologies és az Institute for the Future (IFTF) által ezen a nyáron közzétett, „Next Era of Human-Machine Partnership” (Az ember és gép közötti partnerség következő korszaka) című jelentés alapján a Dell Technologies vezetőit megosztják, hogy milyen módon segíti majd elő a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, a dolgok internete és a felhő alapú számítástechnika a szervezetek és a mindennapi élet digitális átalakulását 2018-ban.

A mezőgazdaságban mindenhova permetezik a gyom- és rovarirtó szereket, oda is, ahova nem kellene. Ezért fejlesztenek ki rezisztenciát a kórokozók. Aminek a következménye: még több permetezés, hogy hasson a kemikália. Ördögi kör. De új modell van születőben. Robotika, alakfelismerő szoftver és mesterséges intelligencia az agráriumban.

Jelenleg mintegy 1,5 millió robot segít minket, embereket a munkavégzésben, de a gondolkodó és önmagukat tanító gépek száma néhány éven belül elérheti a 6 milliót is. A technológia gyors fejlődése, az automatizálás, a digitalizált gyártás és a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munkavégzés világát a következő években. A hatás nem csak az iparban, de a szolgáltató szektorban is érezhető lesz.

Hajnali kettőkör jutott eszébe az Amazon virtuális assisztensének buliznia Németországban. Mivel ember nem tartózkodott a lakásban, a rendőrségnek be kellett törniük az ajtót, hogy leállítsák a zenét.

Ez a chatbotok új generációja: valaha élt embereket személyesítenek meg a mesterséges intelligencia révén. A virtuális assisztensek akár néhai szüleink, nagyszüleink gondolatvilágát hangoztathatják.

Új típusú kockázatok jelennek meg, ahogy a pénzügyi szektorban egyre szélesebb körben kerülnek bevezetésre a különféle automatizált, mesterséges intelligenciára alapuló szolgáltatások. A problémát nem a mesterséges intelligencia jelenti, hanem a pénzügyi intézményekre kiterjedő szigorú szabályozás hatáskörén kívül elhelyezkedő fintech vállalatok.

Egy Reed Lawlor nevű amerikai ügyvéd már 1963-ban megjósolta, hogy a számítógép pár éven belül nagy segítséget fog jelenteni a jogászoknak. Napjainkban már szinte ítélkezni is tud.

Az egyre több területen alkalmazott robotizálással már irodai környezetben is találkozhatunk. Ahhoz, hogy a vállalatok életben maradjanak – vagy egyáltalán képesek legyenek tartani a lépést a világ technológiai fejlődésével –, a cégvezetők felelőssége felismerni és elfogadni, hogy a robotizálás elkerülhetetlen, valószínűleg hosszútávon az egyetlen megoldást jelenti a hatékony és zökkenőmentes működéshez. A megfelelő kompetencia a – MOTIMENT módszertannal pontosan mérhető irodai folyamatokból kimutatható – káros adminisztráció megszüntetésével érhető el, ez minden robotizálás előtt nulladik lépés a teljes sikerhez.

Egy New York-i székhelyű startup találmánya képes arra, hogy a luxustermékhez érintve pár perc alatt kielemezze, valódi-e vagy hamisítvány. Az eszköz mesterséges intelligencia segítségével, hatalmas adatbázisból dolgozik. Az algoritmus több száz anyagot, mintát, stílusjegyet ismer fel, többek közt a vásznat, bőrt fémet, fát.

Még idén az önvezető szoftver részévé válhat ez az opció. Ez is csak Musk egyik Twitter-követőjének kérdése miatt derült ki. Musk elpöttyintette az igazságot.

„Mágikusnak” minősítette a go-játékosok amerikai szövetségének elnöke az új számítógépes programot, amely mesterséges intelligenciája alapján sokkal sikeresebb az ősi táblajátékban, mint bármely ember. A gép  tavaly fölényesen megverte Lee Sedolt, a világ egyik legjobb go-játékosát.

A csetbotok és a mesterséges intelligencia is "személyiségek" kreálására irányul. A jövő reklámarcai virtuális personák lesznek. Sőt minden cégnek az algoritmusok és botok felé is kell marketingelnie, mert végeredménynek "ők" fogják nyomni a termékeinket a neten. Bizarr? Félelmetes? Az.

Ma már nem kell senkinek bemutatni a LogMeInt. Az 1998-ban alapított cég Budapestről indult, de azóta nemzetközi vizeken evez, idén pedig beléptek a mesterséges intelligencia és a chatbotok piacára.

A vezénylés sokkal több és összetettebb feladat annál, mint hogy a karmester feláll a pódiumra, és „hadonászni” kezd a zenekar előtt. A karmesternek az a feladata, hogy értelmezze és közvetítse a zenemű üzenetét, meghatározza a darab hangszínét és dinamikáját, beintse az egyes hangszereket, illetve az azokon felhangzó szólamokból egyetlen, a zeneszerző szándéka szerinti összhangzást teremtsen meg.  A professzionális vezényléshez komoly zenei felkészültségre, technikára, a zenemű interpretálására és megfelelő karizmára van szükség.

Nem azért vetik be az algoritmusokat, mert az emberi éberségen kifog a probléma. A mesterséges intelligencia azt segíti megjósolni, hol folytatják a fák engedély nélküli kivágását az elszegényedett mezőgazdák vagy éppen a bűnszövetkezetek.

A mesterséges intelligenciák és chatbotok (beszélgető robotok) piacán terjeszkedik a Magyarországon alapított, de 10 év alatt nemzetközi nagyvállalattá nőtt LogMeIn, amely felvásárolta a digitális önkiszolgáló szolgáltatásokat és virtuális asszisztenseket fejlesztő Nanorepet.

AlphaGo, a mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer márciusban legyőzte Lee Sedolt, Korea Go nagymesterét. A számítógéprendszer négy játszmát nyert, egyet pedig elveszített. A két fél küzdelme történelmi jelentőségű. Most először láthatta a világ, milyen teljesítményre képes a mesterséges intelligencia góban, abban a 2500 éves táblajátékában, amely sokkal bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel, mint bármely más játék.

A mesterséges intelligenciát és az emberi interakciót ötvöző új kommunikációs megoldást, úgynevezett chatbotot is bevetnek már a legjobb – vagy bármilyen – munkaerő megtalálására. A robot remekül elbeszélget a jelöltekkel.

Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.

A dolgozói feladatot elvégzésére automatizált rendszereket vagy mesterséges intelligenciát használni készülő cégek 80 százaléka azt állítja, hogy nem bocsátanának el nagyszámú alkalmazottat – derült ki egy felmérésből.

A mesterséges intelligenciában és a digitális ökoszisztémákban a már létező emberközpontú technológiák gyors térnyerése olyan hatalommal ruházza fel az embereket, amellyel képesek átalakítani az üzleti és a társadalmi létet - állítja az Accenture éves technológiai jelentése.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

Naponta érkeznek a hírek arról, hogy a robotok mennyi munkát tudnak átvállalni az emberektől. Olyan helyen van velük gond, amire nem is gondoltunk volna: a józan ítélőképesség hiányzik.

Fejlődik a mesterséges intelligencia, javulnak az algoritmusok, ügyesednek a robotkarok, sőt a robotlábak is. És mi lesz a szorgos emberi agyakkal és kezekkel? Az Y generáció számíthat arra, hogy gépek végzik a munkáját, a Z generáció megélhetése pedig még inkább ki lesz téve a negyedik ipari forradalom vívmányainak. Az unióban felmerült: a robotok után is fizessenek társadalombiztosítási járulékot a munkáltatók.

Hiába a rengeteg rendelkezésre álló adat, már a feldolgozásukhoz is kevés az ember. A mesterséges intelligencia a marketingben abban segíthet, hogy az ember tényleg a stratégiával foglalkozhasson. Az eredmény pedig személyre szabott hirdetés, ami mindenkinek jobb.

Olcsóbb termelést és így alacsonyabb árakat hoznak a robotok. Ugyanakkor viszont elveszik az emberek munkáját. Miből vásárolunk majd? És ki fizeti majd be az adókat, ha ne mi dolgozunk?

Már a hírek valóságtartalmát is lecsekkolja helyettünk a Google új algoritmusa, a Tinderé kiválasztja nekünk a legszexisebb fotónkat, a Macy's virtuális aszsisztense pedig a bolti vásárlást teszi gördülékenyebbé.