Az ún. Agrár Adat Keresztrendszer, amelyet a mesterséges intelligencia segítségével hoznának létre a teljes termelői oldal lefedését lehetővé tenné egy olyan platform formájában, amely képes több forrásból az adatok rögzítésére. Emellett a gazdálkodók és a hivatalos szervek közti adatcserében is segítene, így például a NAV, az OMSZ, a Nébih, és a MÁK elérése is jelentősen egyszerűbbé válna a gazdálkodók számára.
Komoly fejlesztési tervek
Egyebek mellett az agrár felsőoktatással együttműködve létrehoznák a Digitális Agrárinnovációs Központot (DAIK) és a Digitális Élelmiszerlánc Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központot, amelyek a mezőgazdaság számára hasznos innovációkat támogatnák, valamint a mesterséges intelligenciát alkalmazó start-upok inkubátoraiként is szolgálnának.
A stratégia kidolgozói fontosnak tartják emellett egy olyan tesztkörnyezet kiépítését is, ahol a robotok tesztelése megtörténhet, erre az agrárinnovációk esetében például a Mezőhegyesi Ménesbirtokot javasolják.
A robotok és a mesterséges intelligencia beépítéséhez a mindennapokba szükség lesz a drónokra és autonóm gépek használatára vonatkozó szabályozás módosítására, és kialakítására is, valamint a megfelelő alkalmazás tanításához létrehoznák a Digitális Agrárakadémiát is – áll a dokumentumban.
Az elemektől is megvéd a mesterséges intelligencia?
Az éghajlatváltozás más ágazatoknál és régióknál erőteljesebben érinti a hazai agráriumot (mind a kitettség, mind a hozzájárulás szempontjából). Közvetlen hatások a szélsőséges időjárási jelenségek, valamint a minőségi problémák, új növény-egészségügyi kockázatok megjelenése, míg közvetett hatások az ingadozó világpiaci árak, valamint az ingadozó gazdálkodói jövedelmek – fogalmaz az MI-stratégia.
