Mint írják, pont ezért a mezőgazdaságnak elemi érdeke, hogy fenntartható állapotban őrizze meg a környezetet, hiszen ez a jövőbeli termelés legfontosabb tényezője. Az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklése, visszafordítása tekintetében az ágazatot kiemelten érinti a légköri szennyezők kibocsátásának kérdése mind az állattartásban (pl. a tenyésztett állatok ökológiai lábnyoma), mind a növénytermesztésben (pl. műtrágya használata), mind az erdőgazdálkodásban.
Magyarországnak alkalmazkodnia kell a nemzetközi szabályozáshoz, hiszen az Európai Uniós irányelveknek megfelelően cél a magyar mezőgazdasághoz köthető ammónia kibocsátása 32 százalékos csökkentése 2030-ig. A stratégia készítői szerint növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos MI alapú, optimalizáló megoldások alkalmazásával csökkenthető az ehhez kapcsolható ökológiai lábnyom mérete, ezáltal a szektor károsanyag kibocsátása is.
A dokumentum szerint az aszály- és fagykárok, valamint a jégeső ellen MI-alapú előrejelző, elemző módszerekkel kell védekezni. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az állattartás esetében veszélyeket rejt a melegebb időszakokban megfigyelhető 10 százalékos tejtermelési visszaesés, valamint a 15-50 százalékos termékenyülési arányromlás is. A takarmánynövények esetében mind a vetés, mind a betakarítás ideje optimalizálható, mind a termésátlagok csökkenése előre jelezhető, továbbá a kártevők mutációja elleni védelem is hatékonyabb lehet mesterséges intelligencia támogatásával.
