Kutatók több, mint 46.000 játékfilm, sok esetben a Wikipédiából átvett ismertetőjét táplálták be a számítógépes rendszerbe, amely mondatonként úgymond „érzelmi” alapon elemezte a film tartalmát.
A pozitív tartalmú mondatok (például: „Thor szereti a kalapácsát”) kerültek az egyik, a negatív tartalmúak („Thor harcba bonyolódik”) a másik kategóriába. Mint kitűnt, általában azok a filmek a sikeresek, amelyekben gyakran változik az érzelmi tartalom. Ilyen például az 1951-es Aliz csodaországban, amely régóta vezeti a sikerlistát.
Egyébként nem fontos, hogy vidáman kezdődjék, vagy happy enddel fejeződjék be a film – a gyakori érzelmi változás a fontos. A vizsgált tartalmak elemzése alapján a kutatók szerint meglehetős pontossággal fel lehet mérni, hogy egy tervezett filmet szeretnek-e majd a kritikusok és a közönség. A Science magazinban közölt beszámoló rámutat: a módszer finomítása lehetővé teheti, hogy a tartalom elemzése alapján a gyártók eldönthessék, leforgassák-e a filmet, vagy sem.
