Okosotthonok, digitális asszisztensek, ügyfélszolgálatok - a mesterséges intelligencia kilépve a látnoki tudományos-fantasztikus művek világából a mindennapi életünk szerves részévé vált. A technológia terjedésével, a világ digitalizációjával együtt az idő múlásával az erről alkotott vélemények is változni látszanak.

Már nem félünk annyira

A kutatás eredményei alapján a magyarok esetében a bizalom irányába mozdul a mesterséges intelligencia megítélése, noha továbbra is sok a kérdés. Jól mutatja a pozitív megítélést, hogy a kutatásban megkérdezettek több mint fele (53 százalék) számára az AI-t legjobban jellemző szó az ’izgalmas’. Emellett gyakran írták le a mesterséges intelligenciát a ’hasznos’ (28 százalék) kifejezéssel, ám 22 százalék - főként nők és a fiatalabb generáció tagjai – aggasztónak tartja.

Sokaknak még mindig apokaliptikus események és robotokkal vívott háborúk jutnak elsőként az eszükbe, ha mesterséges intelligenciáról van szó, bár már csak kevesen (20 százalék) félnek attól, hogy ez a valóságban is megtörténhet, és abban is kételkednek (36 százalék), hogy a robotok 2045-ben okosabbak lesznek az embernél.

Az mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozást illetően a válaszadók több mint fele egyetért (56 százalék) azzal, hogy a vállalatoknak a mesterséges intelligencia területén nem kellene korlátozásokat bevezetnie. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy míg a Baby Boomer generáció férfi tagjai támogatják az AI jogi szabályozás nélküli fejlődését, a Z generáció többsége ez ellen van.

Sok munkahely számára már most sem idegen a mesterséges intelligencia használata. A legellentmondásosabb vélemények azon kérdésre adott válasznak kapcsán születtek, hogy vajon az AI technológiák hatására új munkahelyek jönnek-e létre és az ország gazdasága fejlődni fog vagy sem. A Baby Boomer generáció ebben a kérdésben is az egyetértés felé hajlik, a nemek tekintetében azonban erőteljesek a különbségek, ugyanis az eredmények szerint a nők attól félnek, hogy gyermekeik nem tudnak majd elhelyezkedni a munka világában, miután az AI technológia helyettesíti az emberi képességeket, míg a férfiak szerint a kormánynak éppen, hogy több pénzt kellene fektetnie a mesterséges intelligenciába, ezzel növelve a munkahelyi produktivitást. Abban azonban, hogy ez a technológiai fejlődés megváltoztatja-e a társadalmi szerepeket erősen egyetértenek (66 százalék) a magyar válaszadók.

„A gépeket, a robotokat és a szoftvereket - az emberektől eltérően - kereskedelmi célra tervezték és a feladatok elvégzéséhez utasításokra van szükségük. A nemek és bármi, ami ezen technológiákat humanizálja nem több, mint kódrészek. Jelenleg az AI-nak nincsenek motivációi, és a funkciói is programozottak, nem tanultak. Egyszerűen fogalmazva: jelenleg egy hangyának több az intelligenciája, mint az AI-nak, a mesterséges működéshez pedig emberi irányításra van szükség.” – tette hozzá Eugene Kaspersky, a Kaspersky alapító-vezérigazgatója.

„A mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások részévé váltak a mindennapjainknak, ezáltal egyre reálisabb képet alkotunk róluk. A telefonunkba épített arcfelismerő modulról nem a gyilkos robotok jutnak eszünkbe, és attól se félünk, hogy okosotthonunk álmunkban ránk támad. A mesterséges intelligenciához kötődő pozitív hozzáállás főképp annak köszönhető, hogy edukálódtunk és a gyakorlatban is látjuk, hogy mi mindenre jó ez a technológia.” – mondta Damsa Andrei, pszichológus.