Az írországi Corkban működő University College okosméhkaptárokat működtet, melyben a szenzorok gyűjtenek adatot a méhek viselkedéséről, hogy pontosabban megérthessük, hogyan tudnánk mi emberek jobban elősegíteni a beporzást és a mézképződést. Rotterdam Európa egyik legnagyobb áruforgalmú kikötője, ahol már zömében vezető nélküli teherautók végzik a konténerek mozgatását. A foglalkoztatott emberek létszáma a harmadára csökkent.
Adatmunkások
Egy osztrák kisvárosban úgy automatizáltak egy évi 500 000 tonna acélt előállító üzemben a 700 méter hosszú gyártósort, hogy mindössze 14 ember foglalkoztatására van szükség. Ebből három a diszpécserszobában ül. "De ők sem irányítanak, hanem inkább felügyelik a gépek működését. Nem tipikus vasmunkások," jegyezte meg előadásában Bőgel György, a Central European University professzora.
Bőgel szerint a jövő az adatokkal dolgozó munkaerőé. Ez az adatvezérelt cégekre is vonatkozik: "Annak lesz előnye, akinek sok adata van." De ezek még a praktikumot szolgáló, ártalmatlannak tűnő alkalmazásai az automatizációnak és a gép intelligenciának. Vannak ennél jóval messzebb mutató és vészjósló alkalmazásai a dolgok internetének és az okos eszközöknek.
Arcfelismerő szoftverek
Néhány éve hallhattunk először arról, hogy a Facebook is arcfelismerő szoftverekbe fektet. Az indok nagyjából az volt, hogy így fel tudja ismerni a platformján posztolt képekben a szereplőket és jobban meg tudja érteni viselkedésüket, személyre szabva a reklámokat és az ajánlatokat.
Totális láthatóság: Nagy Testvér-társadalom
Ma már azt lebegtetik a társadalmi diskurzusban, hogy a garantált, univerzális alapjövedelem bevezetése, másnéven az "ingyenpénz" kiosztása szükségessé válik, mert nem lesz elegendő munka, a profitmaximáló cégek a robotokat és a botokat vetik be a munkavégzésre, amikkel részben kiváltják az emberi munkaerőt. Hova vezet a robotok és botok térhódítása? Bőgel szerint kevés szó esik a "társadalmi fenntarthatóságról", amelynek jegyében mindenképpen törekedni kell a "monopolhelyzetek visszaszorítására", miközben megfontolásra és óvásra érdemes a minél szélesebb körű "foglalkoztatás, továbbá az etika és a magánélet". Pont ennek, az anonimitásunknak mennek ellenébe a legújabb fejlesztések.
Kínában, ha az ember átmegy az átkelőn, amikor neki piros a lámpa, a szomszédos kivetítőn megjelenik a képe, ahogy átkel a zebrán, de még a neve és a személyi azonosító száma is kiíródik, hiszen az arcát felismeri a szoftver, a személyi adataival pedig rendelkezik az állam. Bőgel szerint van ebben egy figyelmeztetés: "Vigyázz, tudjuk ki vagy!" Beköszönt a totális digitális-megfigyelő állam kora. De ez még semmi. Kínában arra is használják az arcfelismerő szoftverek, hogy miután beazonosítja a térfigyelő kamera felvételén szereplő arcokat, azt is kiokumlálja az állami intézményeknél szereplő adatok révén, mekkora az esélye, hogy az illető bűncselekményt követ el.
De a legmeghökkentőbb fejlemény a gépi tanulás fejlettségének foka: négy óra alatt megtanították sakkozni a mesterséges intelligenciát, ami aztán e gyorstalpaló kurzus alapján rögtön sakkvilágbajnok is lett! "Önök nagyjából négy órája ülnek ezen a konferencián, ez ennyi idő alatt történt meg", tette hozzá Bőgel. A gépi tanulással csak az a baj, hogy "felépítjük ezeket a modelleket, de nem tudjuk hogyan működnek," idézte Joel Dudley, a Mount Sinai Kórház IT-főnöke szavait Bőgel. Végső soron nem tudhajtuk, mi mindenre vetemednek majd a gépek saját döntéseik nyomán...
