Nem meglepően az önműködő, „intelligens” járművek mellett, ha kevesebb nyilvánossággal is, folyik a mesterséges intelligencián (AI) alapuló katonai eszközök fejlesztése is. A szakértők szerint az ilyen rendszerek, együttműködve a hagyományos haderővel, drasztikusan meg fogják változtatni a hadviselést: azok a helyzet elemzése alapján önállóan dönthetnek, milyen lépéseket tesznek a harci helyzetben.
A fejlesztés minden haderőnemnél folyik. A szárazföldi egységek mind felderítésre, mind csapásmérésre tudják használni a pilóta nélkül repülő gépeket, drónokat, ugyanakkor olyan eszközökkel kell rendelkezniük, amelyek minden területen biztosítják az együttműködést a tengeri – illetve a légi erőkkel.
Robotok tudják megoldani az áthaladást mocsaras területeken, azok egyúttal el tudják távolítani, az aknákat és egyéb akadályokat. 2021-ben mutatják be az amerikai haderőnél mind az ember-vezette, mind a személyzet nélkül bevethető intelligens harci járműveket. Hallani a földről, vagy levegőből indítható mikro-robotokról, amelyeket tömegesen küldenek az ellenfél felé, blokkolva annak elhárítási rendszereit. Az utánpótlás a jövő hadseregében önjáró szállítóeszközök feladata lesz.
Az amerikai és a kínai haditengerészetnél már víz alatti drónokkal tudják biztosítani a hírközlést, felderíteni a tengeralattjárókat és az aknákat. Az amerikaiak már 1999-ben, a Szerbia elleni hadviselésnél kipróbálták Predator elnevezésű drónjaikat, amelyek a célok felderítésével és lézersugárral való megvilágításával segítették a harci gépek pilótáit. Az amerikai haderőnél Aegis, Európában Mantis néven létezik messzemenően automatizált, tengeri illetve szárazföldi támogatású légtérvédelmi rendszer. Az orosz haderő Uran nevű önműködő páncélosát már bevetették Szíriában.
Miközben az amerikai fegyvereses erők a 30-as évektől akarják átfogóan bevezetni az AI-támogatta hadviselést, vannak szakértők, akik eltúlzottnak tartják a várakozásokat. Emlékeztetnek, hogy 2003-ban, az iraki háborúban már próbálkoztak az ún. „hálózati hadviseléssel”, az erők teljes összehangolásával, az elektronika támogatásával is. Ez ugyan bevált a támadás szakaszában, de teljes kudarcot vallott a helyzet stabilizálását célzó hadműveletekben.
A közelmúltban egyébként Genfben 75 ország képviselői tanácskoztak a „killer-robotok” eltiltásáról. Nemzetközi egyezményt sürgettek annak megakadályozására, hogy a technológia gyors elterjedésével e veszélyes harci eszközök illetéktelen kezekbe kerüljenek. (Forrás: Neue Zürcher Zeitung)