A javuló belföldi kilátások elkényelmesítik a hazai kis- és középvállalatokat, de nem csak emiatt lanyhul a késztetésük, hogy külföldi vevők megtalálásában próbáljanak szerencsét. Az okok közül a leggyakoribbakat mutatjuk most be.

A keleti, illetve az újabban hangoztatott déli nyitás még jóakarattal is csak félsikernek nevezhető, a cégeknek azonban mégis „kinyílt a csipája”, egyre több vállalkozás gondolkodik külpiaci terjeszkedésben. Azonban amilyen nagy lehetőségek rejlenek a külföldi piacokon, éppolyan nagyok a veszélyek is.

A volt jugoszláv utódállamok új kapukat nyithatnak meg a terjeszkedni kívánó cégek előtt. Az új belépőknek még pont elég idejük maradt az elosztási csatornák felderítésére, a marketing stratégiájuk felépítésére és arra, hogy alaposabban megismerkedjenek az új piaccal.

Magyarország négy kereskedőházat hoz létre Oroszországban, Jekatyerinburgban, Kazanyban, Rosztovban és Szentpéterváron - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter.

A Design Terminál ismét várja azoknak a kreatívipari vállalkozásoknak a jelentkezését, akik üzletfejlesztési, márkaépítési és szabadalmi jogi területen is felkészülten szeretnének a nemzetközi piacra lépni. A féléves mentorprogramra 2015. március 1-ig lehet jelentkezni.

A földrajzi közelség miatt egyre több magyar vállalkozó lát lehetőséget a több mint egy évvel ezelőtt uniós tagállammá vált Horvátországban. Kevésbé érzékelhetőek a piaci kockázatok a szomszédos országban, ezért sok magyar vállalkozó még azelőtt dönt a cégalapításról, mielőtt körültekintően felmérné, hogy vannak-e, és ha igen milyen típusú horvátországi piacra lépést gátló tényezők. Radácsi Milán Viktor Zágrábba akkreditált külgazdasági attasé a potenciális gazdasági ágazatok mellett a piacra lépés, cégalapítás kockázataira is felhívta a figyelmet a Piac&Profit Piacbővítés Horvátországban konferenciáján.

Cégalapítás Ausztriában több jogi formában is lehetséges, az alapítás költségei elsősorban a választott jogi formától függenek. Minél komplexebb jogi formát választ az ember, annál magasabb költségekre kell számítania az alapításkor. Amíg az egyéni vállalkozás megkezdése alig okoz költségeket, egy GmbH alapítása jelentős kiadásokkal jár, hangzott el a Piac&Profit Piacbővítés Ausztriában konferenciáján.

A tartós növekedéshez a külpiaci terjeszkedés a legbiztosabb út, mégis csak kevés hazai kkv próbálja ki magát külföldön. Közeli, de biztos célpontot keres? A Piac & Profit ezúttal az osztrák, svájci és horvátországi lehetőségeket mutatja be szakértői segítséggel!

A hazai kis- és középvállalkozások körében viszonylag kevés az exporttevékenységet folytatók száma, körülbelül csak minden tizedik hazai kkv-ra jellemző. pedig a tartós növekedéshez ez a legbiztosabb út: de hogyan finanszírozhatjuk?

Elstartolt a 2014–2020-as uniós pályázati ciklus: eddig összesen kilenc pályázatot írtak ki 120 milliárd forintos keretösszeggel. A kis- és középvállalatok az első körben két programra pályázhatnak, a rendelkezésre álló keretösszeg 10 milliárd forint, és akár még idén az első kifizetésekre is sor kerülhet. A központi régió cégei viszont nem indulhatnak ezeken a pályázatokon.

Október hatodikán eldördül a startpisztoly, várhatóan hétfőtől megkezdődik az új uniós ciklus első pályázatainak kiírása. A kis és középvállalkozások részére a jövő héttől összesen 58 milliárd forint értékben nyílik pályázható forrás.

Egyszerre tíz ország piacát támadja le a magyar fitneszpápa, de a szakértő szerint erre nem lesz elég a pénze, és a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogyan lesznek képesek egyszerre megbirkózni a különböző kulturális hátterű piacokkal.

A közhiedelemmel ellentétben az Oroszország elleni szankciók, illetve az oroszok részéről az Európai Unióra kivetett korlátozások korántsem teljes körűek, illetve pontos meghatározás hiányában sokszor bizonytalan az értelmezés - és azon is sok múlhat, hogy a vámtisztet meg tudjuk-e győzni.

Ha egy ajtó bezárul, kinyílik egy ablak – tartja a mondás. Az orosz embargó által érintett magyar kis- és középvállalatoknak ennek fényében ugrásra készen kell figyelniük az exporttilalom miatt megnyíló új üzleti lehetőségekre.

Egyedül nem megy - ez az egyik legfontosabb tanács, amit a szakemberek azoknak a vállalatoknak adnak, amelyek a külpiacok felé kacsingatnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a magyar kkv-k nem rendelkeznek megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal ahhoz, hogy megvessék a lábukat külföldön.

A cégek életében a nemzetközi üzleti kapcsolatok ma már teljesen természetesek. Ennek megfelelően az üzleti viselkedéskultúrában finom egymáshoz idomulást figyelhetünk meg, ugyanakkor egységes üzleti viselkedéskultúráról egyáltalán nem beszélhetünk. Sosem szabad figyelmen kívül hagyni ezért a partner kulturális hátterét és szokásait.

Van még potenciál a hazai vállalatok exporttevékenységében, hiszen közel kétharmaduk alig vagy egyáltalán nem értékesít külföldre. Az exportálásban az ipari cégek a legaktívabbak, míg a többi szektorra ez csak kismértékben jellemző.

Annak érdekében, hogy jelentősen növekedjen a kis- és középvállalkozások (kkv) részesedése a magyar exportból a kormány megerősíti a kereskedőházi rendszert, amelynek az év végére már 25 országban lesz képviselete.

A növekedésre vágyó és a nemzetközi piacra való belépésben gondolkodó magyar vállalkozásoknak az A.T. Kearney tanácsadó cég nyújt szakmai segítséget a UK Trade and Investment jóvoltából. A UKTI gazdaságélénkítő programja szektortól és mérettől függetlenül várja a magyar cégeket.

A magyar vállalkozók nem csak exportpiacként találhatnak kiváló lehetőségeket Kínában: akár termékek gyártásáról, akár kínai áruk magyar (és európai) piacra dobásáról van szó, kiváló helyzetben vannak, hazánk ugyanis a kínai kereskedők regionális elosztóközpontja – hangsúlyozták a szakértők a CECZ, a ChinaCham és a Piac & Profit által szervezett Kínai–Magyar Üzleti Fórumon.

A Design Days Dubai-on mutatkozik be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), az IVANKA és az ÜVEG/HÁZ. A Design Terminál magyar tervezőket juttat ki a Közel-Kelet legnagyobb designeseményére.

Egy globális felmérés szerint az export tevékenységet folytató vállalatok a belföldi piacon maradó cégekhez képest harmadával nagyobb valószínűséggel növelik nyereségüket. A magyar gazdaság jelentős mértékben épít a külkereskedelemre, a kis- és középvállalkozások jelentős többsége azonban csupán a belföldi piacra koncentrál.

A világ kilencedik legkisebb országában – fejlett ipar hiányában – a gazdaságot az üzleti szolgáltatások hajtják. A kormányzat igyekszik kedvező intézkedéseket bevezetni annak érdekében, hogy az idegenforgalom mellett ez az iparág is fejlődjön, és a külföldi befektetők figyelme Ciprus helyett Máltára irányuljon.

Hosszú idő után idén alapvető fordulat látszik a vállalatvezetők gazdasági kilátásaiban itthon és világszerte is. A globális és hazai vezérigazgatók optimista várakozásokról számoltak be a saját cégük és a világgazdaság növekedésével kapcsolatban is, ugyanakkor számolnak negatív fordulatokkal is.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve országos export-tanácsadási roadshow-t indít, ahol a magyar vállalkozások első kézből kaphatnak információkat a külpiacokról, az export nyújtotta lehetőségekről.

Bár a hazai exportból alig 23 százalékkal részesednek a kkv-k, néhány kisvállalat komoly külpiaci sikereket tud felmutatni. Maroknyi alkalmazottat foglalkoztató garázscég is válhat több száz fős szervezetté néhány év alatt, ha megtalálja a piacát, akár Magyarországtól lényegesen távolabb eső régiókban is. A hogyan és a hol a nagy kérdések, amelyekre a Piac & Profit piacbővítésről szóló, Piacbővítés exporttal című, fórummal egybekötött konferenciáján kaphatnak választ a cégek.

Az elmúlt években a Kínába áramló befektetések kétharmada hongkongi cégek közbeiktatásával valósult meg, és a világpiacra igyekvő kínai befektetések fele is Hongkongon keresztül jutott külföldre.

Új-Zéland többéves kormányzati program keretében 2013-ra elérte, hogy a világ harmadik legjobb üzleti környezetét kínáló országaként tartsák számon. A változások hátterében elsősorban az a szándék állt, hogy a mindentől távol eső szigetre ne csak a turisták, hanem az üzleti élet szereplői is felfigyeljenek.

A várakozásokon felül teljesített a magyar export októberben is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A külkereskedelmi teljesítményt leginkább a járműipar segítette, amelynek a hazai beszállítók is sokat köszönhetnek.

A magyar vállalkozások látványosan nyitottabbak, egyre nagyobb reménnyel fordulnak a keleti piacok irányába, ugyanakkor felkészültségük még komoly kívánnivalókat hagy maga után.

Oroszország észak-nyugati régiójának legjelentősebb élelmiszeripari seregszemléjén, a Peterfood 2013 szakkiállításon hét magyar gyártócég mutatkozott be a regionális és országos hatáskörű orosz élelmiszerláncok beszerzőinek.

A keleti irányú üzletfejlesztési lehetőség sok magyarországi cég számára jelenthet komoly növekedési potenciált, ha alkalmas koncepcióra építi terméke bevezetését.