Tekintsük lehetőségnek az exporttilalmat!

Ha egy ajtó bezárul, kinyílik egy ablak – tartja a mondás. Az orosz embargó által érintett magyar kis- és középvállalatoknak ennek fényében ugrásra készen kell figyelniük az exporttilalom miatt megnyíló új üzleti lehetőségekre.

keressünk új utakat, új piacokat - Kép: Pixabay

Mint azt korábban a Piac&Profit is közölte, Oroszország az elmúlt hónapban importtilalmat rendelt el több, az Európai Unióból és az Egyesült Államokból, Kanadából és Norvégiából származó mezőgazdasági termékre és élelmiszerre. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfői becslésében az orosz importtilalomnak valószínűleg csak átmeneti hatása lesz, de érezhető nyomot hagyhat majd a három balti állam, Norvégia, Lengyelország és Magyarország exportján és GDP-növekedésén, mivel ezeknek az országoknak a bruttó hazai termékéhez nagyban hozzájárul az oroszországi élelmiszerexport. A tilalmat Litvánia szenvedi meg a legjobban, mivel esetében az oroszországi élelmiszerexport a GDP 2,7 százalékát adja - emeli ki az EBRD közleménye. Magyarország esetében az EBRD szerint egy elhúzódó embargó egy százalékkal is visszavetheti a gazdasági növekedést. (A logisztikai szolgáltatókat mindenképpen súlyosan érinti.) Többek között ezért a Magyar kereskedelmi és Iparkamara is erőteljesebb gazdaságpolitikai fellépést szorgalmaz a magyar kkv-k exportpozícióinak megtartására.

Egy ajtó bezárul….

„Az embargó teljes hatását egyelőre lehetetlen megjósolni, mivel olyan iparágakat és termékköröket érint, amelyek esetében fél, vagy sokszor egy éves átfutási időről beszélhetünk, ilyen a legtöbb agrár- és sok élelmiszeripari termék is” – hangsúlyozta Gyurácz Németh Iván, az M27 Absolvo partnere az Export Kooperáció által szervezett sajtóbeszélgetésen. A szakember szerint azonban a lábukat az orosz piacon megvető cégeknek egy ilyen eseményt mindenképpen be kell(ett volna) kalkulálnia előre.

„Az orosz piac magasabb kockázatú, mint az uniós piacok, más az üzleti kultúrája és mások a geopolitikai kockázatok is. Ezért egy-egy külpiacra lépés előtt mindig mérlegelni kell a kockázatokat és a lehető legjobban felkészülni azoknak a kivédésére” – fogalmazott Gyurácz. Az M27 Absolvo partnere kiemelte, hogy az importtilalmat megkerülni akár legális, akár fél legális úton rendkívül nehéz lesz, hiszen minden termékről eredetigazolást kell bemutatni. „Kiutat jelenthet, ha például a terméket helyben állítjuk elő, de a csomagolást mondjuk már egy olyan országban (pl. a Balkánon) végezzük, amely nem esik az embargó hatálya alá. Így már helyi terméknek minősül az áru, de kérdés, hogy ez a magyar termelő vállalkozásnak megéri-e.”

Kártérítést kapnak a termelők, ha sietnek
Az orosz embargó által sújtott magyar termelők is igényelhetnek már uniós támogatást, de a gazdáknak azonban igyekezniük kell az igények benyújtásával, mert az EU a forrásokat a beérkező igények sorrendjében ítéli oda.
„Ha az embargót nézzük, a közvetlen hatása viszonylag csekély maradhat, ám a másodlagos hatását is figyelembe kell venni. Lehet egy lengyel cég a magyar cég vevője, ami most vesztette el a bevétele felét és már nem tud fizetni a magyar félnek. Ezért akár biztosítással, akár jogi segítséggel, de előre fel kell készülni az ilyen eseményekre. Erre szolgál például az Exim részeként működő MEHIB konstrukciója (amelyről itt olvashat részletesebben), de vannak piaci lehetőségek is” - mondta Kárpáti Gábor a Coface Hungary országigazgatója.  „Sajnos idehaza a magyar vállalatok többségének vezetése a jelek szerint könnyen felejt, hiszen nem olyan régen volt a '98-as orosz válság és azt sok cég, kicsik és nagyok egyaránt, súlyosan megérezte. Az orosz piac teljesen másképpen működik, mint amit a magyar vállalkozók megszoktak, de a vállalkozók számára releváns információk azért elérhetőek” – emelte ki Kárpáti.

Az EHP-ról itt olvashat részletesebben!

Egy ilyen extrém jogi helyzet kezeléséhez szakértői segítség kell. „Ne az ügyvéd ismerőshöz forduljunk, hiszen ebben a szituációban ő sem biztos, hogy segíthet. Érdemes inkább egy nemzetközi hálózattal rendelkező céget megkeresni, ahol akár helyi tudással rendelkező iroda segíthet a megfelelő döntés meghozatalában. Nyilván ez a helyzet vis majornak számít, de a másodlagos hatás így csökkenthető, hiszen egy nemzetközi jogvita iszonyú kockázat – és költség” – hangsúlyozta Szabó Dénes, a TaylorWessing e/n/w/c/ partnere.

…a másik kinyílik

„Attól, hogy embargó van, még nem ment össze az orosz piac, ugyanúgy vennék az élelmiszereket, vagy más termékeket” – emelte ki Kovács Viktor a Budapest Bank Commercial Sales Support részlegének vezetője. Az oroszok már keresik azokat a piacokat, ahonnan be tudják hozni a megfelelő termékeket. Ezzel azonban újabb piacok nyílnak meg az európai – és a magyar termékek előtt. „Ha az oroszok importálnak egy terméket Chiléből, akkor ezzel piacot nyitnak azokban az országokban, ahová eddig a chileiek szállították azt a terméket. Itt tehát a valóságban egy piaci átrendeződésről van szó” – mondta a szakember, aki szerint új piacokat kell találni a fennmaradó magyar termékeknek.

Új piac? Legyen Nagy-Britannia! Brit-Magyar Üzleti Fórum!
Időpont: 2014. október 14.
Helyszín: BKIK Székház, Krisztina körút 99
A szigetország a világ 10. legnagyobb exportőre, 6. legnagyobb importőre. A harmadik legnagyobb befektető a világ külpiacain. Az Egyesült Királyság Magyarország 12. kereskedelmi partnere a forgalmat tekintve. Habár 2011-től 2012-ig a kivitel és a behozatal száma is csökkent, mégis a legmegbízhatóbb, legjobb külkereskedelmi és befektető partnereink sorában van az Egyesült Királyság. Ideális piaci és gazdálkodási környezetet nyújt a hazai kis- és közepes vállalkozások számára is, ha azok piacbővítés vagy egyéb más céllal jelen szeretnének lenni egy jól működő, erős, igényes és sokoldalú keresletet támasztó ország gazdaságában.

További felvilágosítás és információ: Tel. : (1) 239 - 9597, E-mail : [email protected] Regisztrálok a rendezvényre!

Kovács Viktor szerint ebben a keleti nyitás akár még jó lehetőséget is kínálhat a vállalkozásoknak. „A keleti piacokon sok helyütt még csak most ismerik meg az új termékeket, technológiákat. Mivel a keleti piacok még nem telítettek, a nyugati cégek többsége még nem jelent meg a porondon, itt a magyar cégeknek jó piaci lehetőségeik vannak. Szemben mondjuk egy német piaccal, ahol a világ minden cégével versenyezni kell” – hangsúlyozta.

Gyurácz Németh Iván szerint pontosan ezért érdeklődnek a magyar vállalatok a keleti piacok iránt. A keleti nyitás, azaz az új piacok keresése természetesen magasabb kockázattal jár, viszont magasabb profitra is van kilátás.

Hiányzó képességek

„Ma Magyarországon 3-4 ezer körül lehet az exportképes kkv-k száma, de ezt a számot én kevesebbre becsülném, mivel a kkv-k esetében jellemzően hiányoznak azok az ún. „soft-skillek” amelyek az exportra lépéshez elkerülhetetlenek” – mondta.  A szakember szerint legnagyobb baj a magyar vállalkozók hozzáállása, amit rendkívül nehéz megváltoztatni. „A legtöbben azt hiszik, hogy az export drága és nincs megfelelő finanszírozás: pedig ez nem igaz, hiszen az elmúlt években komoly tőkekínálati forradalom ment végbe” – emelte ki Gyurácz, aki szerint leginkább a marketing és sales tudás kellene ahhoz, hogy a magyar kkv-k többsége exportképes legyen.” Magyarországon tele vagyunk olyan szakemberekkel, akik kiváló terméket állítanak elő, de fogalmuk nincs arról, hogyan lehet eladni, pozicionálni a piacon. Ez a legtöbbször sajnos távol áll a vállalkozóktól. Viszont kevés olyan szakember is van Magyarországon, aki ért a nemzetközi üzletfejlesztéshez” – hangsúlyozta.

Habár a magyar kkv-k jelentős része nem export érett, tízezresre tehető azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek exportképesek lehetnének. „Akár olyan tudással, akár olyan termékkel rendelkezünk, amely akár exportképes is lehetne, fontos, hogy hangsúlyt fektessünk a tudásuk fejlesztésére. Elengedhetetlen lenne például a normális nyelvtudás: nem elég a konyhaangol, tárgyalóképes nyelvtudásra van szükség” – vélte Kárpáti Gábor.

Az országigazgató szerint erre szolgálhatna, hogy a külföldön tapasztalatokat és üzleti nyelvtudást szerzett fiatalok ne külföldi cégeknél helyezkedjenek el, hanem itthoni cégeknél, vagy saját vállalkozásba fogjanak. Ehhez viszont szükség lenne olyan pályázati és kormányzati finanszírozásra, vagy támogatásra, amelyekkel ezek a fiatalok elindulhatnának.

7 tanács, hogy sikeres legyen vállalkozása a külpiacokon
A nemzetközi piacokra nyitott kkv-k sikeresebbek, mint a kizárólag helyi üzleteket kötő társaik – ezt támasztja alá minden kutatás, mutató és statisztika. Nem véletlen, hogy a 2-5 éve alapított kkv-k 82 százaléka jelen van a nemzetközi piacokon, és nyitott a globális innovációkra, állapítja meg egy nemzetközi kutatáson alapuló tanulmány. De átlépni termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal az országhatárt nem olyan egyszerű.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo