A kkv-szektorban az export tevékenységet folytató cégek aránya nem éri el a 11 százalékot, ami Európához, de még a közép-kelet-európai régióhoz képest is alacsonynak számít, ráadásul több felmérés szerint is alacsony azok száma, akik a közeljövőben nyitnának a külföldi piacok felé. Pedig az exportáló cégek nálunk is jobb eredményekkel bírnak csak belső piacra dolgozó társaiknál, ezt a Széchenyi Tőkebefektetési alap (SZTA) portfoliójának adatai is alátámasztják – olvasható az Alap oldalán közzétett blogbejegyzésben.
Egy kis, nyitott gazdaságban az export tevékenység tudja igazán megmutatni a vállalatok növekedési potenciálját, meghatározóbb lehet, mint a belföldi piacon elért gazdasági teljesítmény. Míg egy megfelelő méretű és befogadóképességű belső piac esetén nem elvárás a külföldi nyitás, addig a Magyarországéhoz hasonló kisebb gazdaságok esetében a 11 százalékos arány nem túl kielégítő adat. Az arány növelése éppen ezért nem csupán a vállalatoknak jelenthet kiugrási lehetőséget, de a magyar gazdaság teljesítménynövekedését is biztosíthatja.
Mindezt az SZTA portfoliócégeinek 2013-as adatai is alátámasztják. Míg a tőkebefektetés előtt összesen 7 vállalat exportált, addig ma már 10 vállalat mondhatta ezt el magáról. A befektetést megelőzően a hét cég nettó árbevételének átlagosan közel 16 százalékát adta az exportbevétel, a tőkebefektetést követően pedig ez az arány további 10 százalékkal tudott növekedni. A bővülési potenciált megérezve már a cégek 50 százaléka építette be idei üzleti tervébe a külföldi nyitást, aminek hatására az export aránya várhatóan a jelenlegi 27 százalékról is tovább emelkedhet, meghaladva a hazai kkv-k átlagos 21 százalékos értékét. (A legtöbb magyar cégvezető mégis 1400 kilométeres körzetben üzletel.)
Bár az ügyfélportfolió diverzitásából is látszik, hogy az export régiótól és iparágtól is független lehetőség egy cég esetében, a magyar vállalatok meglepően kis hányada dönt úgy, hogy nemzetközi piacok felé nyit. Ennek több oka is lehet. A kis- és középvállalkozások vezetőinek többsége általában a külpiaci ismeretek és a szükséges kapcsolatrendszer hiányát, az export tevékenység beindításához szükséges kezdeti lépésekkel kapcsolatos bizonytalanságot, az üzleti terv elkészítésében szerzett kevés tapasztalatot, illetve a külföldi üzleti folyamatok finanszírozásához szükséges tőkeerő hiányát emelik ki mint fő visszatartó erőt.
Természetesen a kezdeti lépések nehezek, de senki sem várja el egy cégvezetőtől, hogy egymaga képes legyen véghezvinni a kitűzött célokat. Érdemes keresni a lehetőségeket akár üzleti partner, akár pályázatok vagy befektetők személyében. Sokan segítenek, hogy ne induljon hátránnyal.
