Nincs sok újdonság az eddig kiírt pályázati célok között, szinte valamennyinek az elődjét megtaláljuk az előző hétéves ciklusban is. Nem véletlenül. A pályázatok kiírásakor az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá az operatív programokat. Éppen ezért a kormány olyan célokra írta ki a forrásokat, amelyek esetében szinte biztosra vehető az uniós támogatás. Máskülönben saját zsebből kéne állni a cehhet.
A kilenc pályázat közül ötöt gazdaságfejlesztési céllal hirdetett meg a Nemzetgazdasági Minisztérium 58 milliárd forint értékben. Ezek közül kettő célozza közvetlenül a kkv-kat: 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre a technológiai korszerűsítésre, és 1,5 milliárd forint a külpiaci megjelenés támogatására. Ahogyan ezt már korábban is tudtuk, a GINOP forrásaira pedig kizárólag a konvergencia régió – a Közép-magyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába tartozik – vállalkozói pályázhatnak.
Új rend
Az új ciklusban a pályázatok megjelenésétől számítva 30 nap áll a cégek rendelkezésére, hogy felkészüljenek. A szükséges dokumentumokat a 30. napot követően lehet benyújtani. Az új eljárási renddel szeretné a kormányzat elkerülni, hogy egy-egy népszerű pályázatot szinte a kiírása pillanatában be kelljen zárni, mivel az „élelmesebbek” azonnal kimerítik a rendelkezésre álló keretet.
Az új pályázati ciklus az intézményi rendszerben is hoz újat: a korábbi közreműködő szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnt, helyette az egyes szakminisztériumokhoz kerültek az irányítási feladatok. Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az átalakítást a szakmaisággal és az átláthatósággal indokolta egy NGM-es sajtótájékoztatón.
Újraiparosítunk
Az Európai Unió újraiparosítási törekvésével párhuzamosan az ipari termelés GDP-arányos bővítése a célja a hazai gazdaságfejlesztési pályázatoknak is, hiszen így várható a legtöbb új munkahely. Glattfelder Béla, gazdaságszabályozásért felelős államtitkár az említett sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország nagyon jól áll ezen a téren, hisz jelenleg az ipar 22 százalékkal részesedik a bruttó hazai termékből, szemben a 15 százalékos uniós átlaggal, ráadásul a részesedése dinamikusan bővül.
Az eddig megnyílt kkv-pályázatok utófinanszírozású, vissza nem térítendő támogatások. A kkv-k számára azonban eddig is és most is nehézséget jelent, hogy szinte a beruházás teljes összegével rendelkezniük kell.
– A probléma kiküszöbölése érdekében a kapacitásbővítésre pályázók ötven százalék előleget igényelhetnek, és a külpiacra jutást támogató pályázatoknál is szeretnénk ezt lehetővé tenni. A kedvezményes hitellel társított pénzügyi eszközök – a kombinált, visszatérítendő és vissza nem térítendő részből álló, valamint csak visszatérítendő forrást kínáló pályázatok – kialakítása azonban még folyik – mondta Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a Piac&Profit kérdésére válaszolva.
Kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése
Keretösszeg: 8,5 milliárd forint
Pályázható összeg: 10–100 millió forint
Támogatásintenzitás: a beruházással megvalósuló érték 50%-a
Mintegy 200, a feldolgozóiparban működő cég kaphat támogatást új gép- és gyártókapacitás kiépítésére, valamint kapcsolódó infrastrukturális beruházásra (informatikai fejlesztésre, épület bővítésére és építésére bizonyos fenntarthatósági szempontok figyelembevételével). Feltétel a legalább egyéves működés, minimum 10 fő foglalkoztatása, valamint hogy az árbevétel legalább 50%-a a fejlesztéssel érintett iparágban keletkezzen.
Külpiaci terjeszkedés támogatása
Keretösszeg: 1,5 milliárd forint
Pályázható összeg: 3–7 millió forint
Támogatásintenzitás: 50%, bizonyos esetekben 70%
A magas feldolgozottságú, végfogyasztásra szánt termékeket előállító cégek pályázhatnak külpiaci marketingtevékenység támogatására (csak többször használatos eszközök előállítása támogatható), kiállításon való megjelenésre, terembérletre. Feltétel az idegen nyelvű honlap elkészítése, külkereskedelmi munkatárs alkalmazása, piackutatás elvégzése, valamint a Nemzeti Kereskedőházzal való kapcsolattartás.
Munkahelyteremtő pályázatok
Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása
Keretösszeg: 4 milliárd forint
Támogatásintenzitás: 90%
Cél: 18–24 éves fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása
Októberben azok a szervezetek pályázhatnak, amelyek a vállalkozóvá váló fiatalok képzését vállalják. A közvetlenül a fiataloknak szóló pályázatokat – saját vállalkozás indítására, illetve üzleti terv készítésére – később írják ki.
Ifjúsági garancia program
Keretösszeg: 40 milliárd forint
Cél: fiatalok munkanélküliségének csökkentése
A 15–24 év közötti, végzettséggel nem rendelkező, nem tanuló, munkanélküli fiatalok hat, illetve négy hónapon keresztül kaphatnak segítséget a foglalkoztatási szolgálatokon keresztül. A foglalkoztatási központok a keretből képzéseket, illetve a fiatalok elhelyezkedését támogathatják.
Munka és magánélet összehangolása, rugalmas foglalkoztatás kialakítása
Keretösszeg: 4 milliárd forint
Pályázható összeg: 2–15 millió forint
Támogatásintenzitás: 100%
Cél: a kisgyermekesek munkaerő-piaci visszatérésének segítése
A támogatás a rugalmas munkaidő, az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésére nyerhető el.
