8,8 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi.

Jelenleg is folynak a tárgyalások a jövő évi minimálbér emeléséről, miközben a felek álláspontja közelíteni kezdett, a jegybank egy finom utalást tett arra, hogy nemcsak inflációval megegyező mértékű emelés történhet.

Még a koronavírus-járvány sem tudta letörni az átlagbérek lendületes növekedési ütemét. Az ennek köszönhetően kirajzolódó kép azonban csalóka: a valóság egyre távolabb áll a statisztika által közölt számoktól.

Augusztusban a bruttó átlagkereset 391 ezer 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, az év első nyolc hónapjában pedig 395 ezer 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 900 forintot, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Anélkül sikerült a román minimálbérnek egy hajszálra megközelítenie a magyar legkisebb fizetést, hogy egyik országban sem nyúltak év közben a minimálbérhez. A magyarázat az idén jócskán gyengülő hazai fizetőeszköz, ami nemzetközi összehasonlításban tovább erodálja a magyar fizetéseket. Van azonban olyan megközelítés, mely szerint több mindenre futja a román fizetésből, mint a hazaiból.

Egy friss felmérés szerint erősen visszaesett a fizetésemelésben gondolkodó kis- és középvállalkozások aránya. Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző. Összességében a keresetek stagnálása lesz jellemző a következő időszakra, ugyanis a vállalkozások majdnem fele nem változtatna az eddigi béreken. A munkaadók közel fele tervezi, hogy cafeteria juttatást ad dolgozóinak, amelyek közül a legnépszerűbb elem a közlekedés költségének térítése.

Még jobban leszakad a legkisebb nettó átlagbér a legmagasabbtól. Pedig arányaiban előbbi most még jobban is emelkedett.

Júniusban kiugró mértékben nőtt Magyarországon az átlagos bruttó bér előző év azonos időszakához képest. 

Az átlagfizetésből élők életszínvonala sokat javult az elmúlt 10 évben, ellenben a minimálbér vásárlóereje vajmi keveset változott, az inflációhoz kötött nyugdíjemelés pedig láthatóan csődöt mondott. Laptársunk felmérésére alapozva elemezték a jövedelmeket.

Persze bruttóban. Jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, így alakul a borítékban lapuló összeg.

Bár kijelenthetjük, hogy az összesített országos átlag a körülményekhez képest kedvezően alakult áprilisban a gazdaság leállása ellenére is, ez a kijelentés nem állja meg a helyét minden ágazat esetében. És akad olyan terület is, ahol valami egészen elképesztő bérnövekedés történt a kritikus hónapok során.

A munkás reálértéken nyerőben volt, a nyugdíjas bukóban.

A legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló megyék között nominálisan és arányaiban is nagyot nőtt a bérszakadék 2019-ben.

Az OBI-val már megállapodtak, de a héten tárgyalnak a többi közt az Auchannal, és a Spar-ral is.

A kétéves megállapodás alapján jövőre újabb 8 százalékkal nőnek a minimálbérek.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint 10 százalék feletti béremelést is elbírt volna idén a gazdaság. 

Az idei év első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, amely meghaladta az elemzői várakozásokat – jelentette ki Varga Mihály. A kedvező adat hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll.

A lendületes évkezdet hatására a Takarékbank 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei, valamint 3,5 százalékról 3,6 százalékra a jövő évi GDP növekedési előrejelzését. Az elemzők becslése szerint a tavalyihoz képest valamelyest lassabb ütemben ugyan, de továbbnövekszik a gazdaság: 4,4 százalékos növekedésre számítanak.

Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan mértékű az egyes megyékben.

A Központi Statisztikai Hivatal bejelentése alapján 2019-től kezdve új adatbázisra épülő havi keresetstatisztikát közölnek. Már nemcsak az 5 fő és afeletti létszámú vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden, így a mikrofoglalkoztatónál dolgozó jövedelme is szerepelni fog az átlagkeresetben. Ennek következményeit vizsgálta a Policy Agenda.

A magyarok 56 százalékának éppen elég a pénze az alapvető megélhetésre, és csak két százalék nyilatkozott úgy, hogy szabadon költhet – ezek az adatok világosan kiderülnek a Nielsen által készített globális felmérésből.

 Átszervezésbe kezd a Tesco az árufeltöltői pozíciókban, sajtóértesülések szerint ezért néhányan ott is hagyhatják az állásukat, de ezzel nem járnának jól. Az egyszerű árufeltöltőket ugyanis a Tesco fizeti a legjobban – derült ki a blokkk.com adatgyűjtéséből.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

Amíg 2014-ben még 3,6, tavaly már 4,2 milliárd forintba fájt nekünk a kormányzati felső vezetésre elköltött összeg. Az államnak a sokat hangoztatott karcsúsítás ellenére tavaly többen dolgoztak, mint valaha.

A munkaerőhiány nem kíméli az állami cégeket sem. Egyre több hír szólt eddig is arról, hogy milyen problémákkal küszködik a MÁV, vagy a Magyar Posta. A megoldás egyik eleme, hogy a korábbi alacsony bérszínvonalon változtatni kell.

Miután a Juventus megvette Ronaldot a Real Madridtól 112 millió euróért, az olasz klub napok alatt 52 milliót vett be az eladott Ronaldo-trikókért. Ennyire könnyen azonban nem pörög a labdarúgás nagy üzlete.

Lassul ugyan a bérnövekedés üteme, mégis kétszámjegyű lehet a bruttó bérek emelkedése az idén éves átlagban a makrogazdasági elemzők szerint. A bérek emelkedését elsősorban a munkaerőhiány hajtja és ezen a fronton nem látszik javulás.

Hiába a fővárosban a legmagasabb a nettó fizetés, mégis itt kell a legtöbbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért: 113 havi, azaz közel 10 évi fizetésre van szükség. Győr-Moson-Sopron megyében egy városi lakásra elég 84 havi nettó megyei átlagbér – derült ki az ingatlan.com összeállításából. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Tolna megyében vannak olyan községek, ahol egy 100 négyzetméteres ház 3 évi fizetésből kijöhet.

A Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak, a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség.

Egyre több cikk jelenik meg brit lapokban a nők egyenlőtlen bérezéséről. A legkülönfélébb területeken dolgozó nők követelik – akár bíróságon is – hogy munkájukért ne kaphassanak kevesebbet, mint férfi társaik.

A nyugdíjak mértéke szoros kapcsolatban van a bérek alakulásával. Könnyű belátni, ha növekedik a területi átlagbérek közötti olló, akkor ez megjelenik a nyugdíjaknál is. A Policy Agenda heti elemzésében ezt az aspektusát vizsgálja meg a témának.

A munkaerő hiánya és a nagy minimálbér emelés megdolgozták a munkaerő piacát az elmúlt években, különösen 2017-ben, amikor jelentősen megdobták a legkisebb kötelező bért. A legkisebb boltok százezer forinttal kevesebbet tudnak fizetni az eladóiknak.

2017 decemberében a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 13,5 százalékkal bővültek éves bázison. 2017 egészét tekintve így elmondható, hogy a 12,9 százalékos nettó béremelkedés és a 2,4 százalékos infláció eredőjeként a reálbérek átlagosan 10,5 százalékkal növekedtek éves összevetésben, amelyre még nem volt példa Magyarországon.

Tavaly év végén, illetve ez év elején elképesztő szájkarate verseny zajlott le a 2019-re várható béremelések tekintetében. Pedig komoly felelősség terheli mindazokat, akik a témával kapcsolatban valamit állítanak, véleményt mondanak, értékelnek, elemeznek, vagy éppen következtetést vonnak le.

Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. ma közzétette egész Magyarországra érvényes bérezési rendszerét, amely adott pozícióra megyétől, régiótól függetlenül ugyanazt a bért garantálja munkavállalói számára.

A fogyasztói árakhoz képest megelőzte a magyarokét a román minimálbér – derül ki az Eurostat statisztikáiból. A nyugati minimálbéres munkások is a kelet-európai átlagbér többszörösét vihetik haza, Luxemburgban havi 620 ezer forintnak felel meg a bruttó minimálbér.

Olyan mértékű és automatikus béremelések 2019-ben már biztosan nem várhatók, mint amilyenek az elmúlt években – beleértve az ideit is – munkavállalói oldalról kezdtek megszokottá válni. Ennek egyszerű és igen rövid magyarázata a következő: a cégeknek nem lesz miből emelni. Ha mégis sor kerül nagyobb és átfogó mértékű béremelésekre, azok már biztosan nem a jelenlegi költségstruktúrák keretében történnek meg.

A brit közszolgálati adó, a BBC női munkatársai a férfiakéval egyenlő bért követelnek - visszamenőleg is, miután kiderült, férfi kollégáikat sokkal jobban fizetik.

A negyedik negyedévben 892 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 776 forinthoz képest. A növekedés a szakmunkások esetében még jelentősebb volt, éves szinten elérte a 21 százalékot. Ugyanakkor a felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – korántsem tapasztalható ekkora növekedés: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 negyedik negyedévéhez képest mindössze 4,5 százalékos bérnövekedést tapasztalt, melynek komoly szerepe lehet abban, hogy ebben a körben a fluktuáció már a négy százalékot közelíti.

A boltos álláshirdetések csábítóak, de azért nem árt számolni sem, mi mennyi. Fontos persze az is, hogy mennyit fordít bérre egy cég, ezzel divatos is dicsekedni, de hát a dolgozók számára a lényeg az, mennyi pénz lapul a borítékban. A blokkk.com most ennek járt utána, kizárólag a fizikai munkát végző boltos, raktári dolgozók körében.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami továbbjavítja az életminőséget.

A fejlett országokra és a hazai üzleti világra is jellemző, hogy képzettebbek a nők a férfiaknál, ám továbbra is kevesebbet keresnek mint a férfiak, alulreprezentáltak az üzleti és politikai életben. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgettünk dr. Nagy Beátával, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében további 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére. Az áruházláncnál 2018 januárjától 197 ezer forintra emelkednek a legalacsonyabb bérek. A béremelés összesen 14 100 dolgozót érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.

Jelentősen, az idei évben is kiugró mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben. Az elemzők szerint a dinamikus bérnövekedés mellett a növekvő fogyasztói bizalom is erősíti a vásárlási hajlandóságot.

Képzettebbek a nők a férfiaknál, de továbbra is kevesebbet keresnek, alulreprezentáltak a politikai életben, és kevésbé valószínű, hogy vezető pozícióba kerüljenek az üzleti életben, vagy vállalkozást indítsanak - ez derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett tanulmányából.

Emelkedtek ugyan mindenütt a bérek a bolti dolgozók körében az elmúlt egy évben, de nem egyformán. A boltok bérrangsorát 2017 júniusában az italbolt vezette. Úgy tűnik, a nyári meleg nemcsak a hőmérőt, hanem az italboltos eladók kenyérre valóját is felfelé nyomhatta.