Magyarországon a nők átlagosan 18,2 százalékkal kevesebb fizetésért dolgoznak, mint férfi kollégáik. Ez az arány jócskán meghaladja az Európai Unió 14,1 százalékos átlagát, egyben a nyolcadik legmagasabb a magyar adat - írja laptársunk, az mfor.hu az Eurostat hétfői összeállítására hivatkozva.

Ahol a hazai viszonyoknál is rosszabb a helyzet:

• Svájcban a 2018-as adat szerint 18,3 százalék a különbség,
• Szlovákiában 18,4,
• Csehországban 18,9,
• Németországban 19,2,
• Ausztriában 19,9,
• Lettországban 21,2,
• Észtországban pedig 21,7 százalékkal volt alacsonyabb a nők fizetése 2019-ben.

Az Eurostat adata egyébként a legalább 10 főt foglalkoztató ipar, szolgáltatások és építőipar területén működő cégek adataira támaszkodva határozza meg a bérkülönbséget. A társadalombiztosítás, közigazgatás és védelem adatai nem szerepelnek benne.

Fotó: MTI

A rangsor másik végén szereplő tagállamokban gyakorlatilag nem ismerik a nemek közötti bérkülönbség fogalmát.

• Luxemburgban mindössze 1,3,
• keleti szomszédunkban, Romániában 3,3,
• Olaszországban pedig 4,7 százalékkal alacsonyabb a nők fizetése a férfiakénál.

10 százaléknál is kisebb a differencia még egyébként Belgiumban (5,8 százalék), Szlovéniában (7,9 százalék) és Lengyelországban (8,5 százalék).

A hazai adatra visszatérve, az nem csak azért kedvezőtlen  Magyarországra nézve, mert a nyolcadik legmagasabb, hanem azért is, mert az uniós statisztikai hivatal adatai szerint legutóbb 2012-ben volt hasonlóan rossz a helyzet ebből a szempontból. 2018-ról 2019-re ugyanis hatalmasat, kereken 4 százalékpontot nőtt a differencia mértéke, miközben az elmúlt évek folyamatai más tagállamokban sokkal inkább stagnálásról, kisebb-nagyobb mértékű mérséklődésről árulkodnak.

Bizonyos országok esetében ez egyébként várható fejlemény, hiszen miközben az Orbán Viktor-vezette magyar kormány tehetetlenül áll a nemek közötti bérszakadék kérdése előtt, mondván nem tudja megoldani azt, addig többek között Franciaországban és Izlandon is tettek már a helyi kormányok a bérkülönbség felszámolásáért. Izlandon 2018. januárjában lépett hatályba az a törvény, ami elismeri az egyenlő bérek elvét, Franciaország pedig olyan rendelkezést fogadott el, melynek értelmében akár pénzbüntetéssel is sújtható az a vállalat, amely 3 év alatt nem egyenlíti ki a béreket.

Izlandon egyébként 2019-ben a korábbi 15-17 százalékos különbség 13,8 százalékra apadt, Franciaországban pedig minimális és lassú csökkenés mutatkozik (2019-ben 16,5 százalék volt a különbség mértéke az előző évi 16,7 százalékról).

Magyarország: bruttó 69 900, nettó 46 484 forinttal ér többet a férfiak munkája

Az Eurostat adatai után evezzünk át a Központi Statisztikai Hivatal számaira, melyeket némiképp eltérő módszertannal határoznak meg. A statisztikai hivatal bérstatisztikájában egyrészt nem a 10, hanem az 5 főnél nagyobb vállalatok adataira támaszkodik, másrészt a nemek szerinti lebontásban csak a teljes munkaidős alkalmazottak szerepelnek - a részmunkaidősök nem, ellentétben az Eurostat számaival. Arról nem is szólva, hogy a KSH-nál már 2020-ra is van elérhető információ.

A fentiekből kiindulva nem túlzottan meglepő tehát, hogy némiképp eltérő adatokat kapunk eredményül. A KSH legutóbbi közlése szerint a bruttó átlagbér

• a férfiak esetében 439 900 forint volt,
• a nőknél 370 ezer forint.

A differencia 16 százalék a 2019-es - KSH adatai alapján kapott - 16,7 százalék után. Az arányszám mérséklődése annak köszönhető, hogy tavaly gyorsabban nőtt a nők átlagbére a férfiakénál, ez a kijelentés azonban némiképp megtévesztő. Bár gondolhatnánk, hogy idehaza is elindult egy kedvező bérkiegyenlítődési folyamat, valóságban csak a matematikai szabályrendszerének köszönhető mindez. Mivel a nők kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál, az ő bérük növekedési üteme nagyobb lehet úgy is, hogy nominálisan egyáltalán nem kapnak több pénzt.

Egyszerűbben megfogalmazva: míg tavaly

• a férfiak bruttó átlagbére 36 300 forinttal nőtt,
• a nőké - az arányaiban nagyobb növekedés ellenére is - "csak" 34 200 forinttal.

Nézzük is akkor forintosítva az elmúlt két évet!

Bruttóban számolva a bérkülönbség már 69 900 forint volt tavaly a férfiak javára szemben az egy évvel korábbi 67 800-zal. Nettóban mindez 46 484 forint többletet jelentett 2020-ban a férfiaknak, a korábbi 45 619 forint után.

Vagyis arányaiban hiába csökkent a KSH adatai alapján a bérkülönbség, forintosítva továbbra is csak nő a differencia.

A folyamatot pedig a jelek szerint - ellentétben a francia vagy az izlandi kormánnyal - tétlenül nézi a kormány. Két évvel ezelőtt Tóth Bertalan MSZP-s képviselő szólította fel a kormányt arra, hogy szüntessék meg a nemek közötti bérkülönbséget a férfiak és a nők között. Orbán Viktor szerint ez azonban olyan probléma, amire a kormánynak lényegében nincs ráhatása. Tenni nincs mit, legfeljebb csak beszélni lehet róla.

"Olyasmit is követel rajtunk, amit mi nem tudunk megoldani, például a férfiak és a nők közötti különbség eltüntetése egy olyan igény, aminek nem tudunk eleget tenni" - válaszolta a miniszterelnök, aki saját bevallása szerint sem foglalkozik nőügyekkel.