A részleteket tekintve a versenyszférában 13,1 százalékos, a közszférában pedig csupán 13,6 százalékos bővülést regisztrált a KSH az év utolsó hónapjában. Hosszú idő óta először a két szféra közötti „bérversenyt” a versenyszféra nyerte. 2017 egészét nézve azonban az állami szektorban dinamikusabban nőttek a bérek, köszönhetően a számos területet érintő bérrendezéseknek, valamint a nem havi rendszerességű juttatások drasztikus (32,1%) emelkedésének – hívta fel a figyelmet kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Ami a 2018. év béralakulását illeti, várakozásunk szerint a minimálbér és garantált bérminimum emelése (8, illetve 12 százalékkal), valamint a továbbra is velünk maradó munkaerőhiány és a folytatódó állami bérrendezések miatt a keresetek emelkedése folytatódhat, bár dinamikája elmarad majd a tavalyi évben tapasztalttól. Az idei év egészében átlagosan 8 százalékos nettó béremelkedéssel kalkulálunk, valamint enyhén gyorsuló inflációval (2,6 százalék), így idén nem sikerül megismételni a kétszámjegyű reálbér-emelkedést - hangsúlyozta Virovácz Péter,
Új helyzet a munkaerőpiacon
A munkaerőpiacon, ezen belül a béreknél lényegében új helyzet alakult ki az elmúlt időszakban az európai és a régiós gazdaságokban. Számos nagyvállalat ugyanis elkezdte visszatelepíteni Európa felé a termelését és új kapacitásokat tervez létrehozni. Erre a közép-kelet-európai régió, így Magyarország is jó célpont lehet, mert viszonylag olcsó és képzett munkaerőt tud biztosítani, akár gyárakról vagy szolgáltató központokról van szó - hívta fel a figyelmet kommentárjában Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Ahhoz, hogy valóban helyet kaphassanak ezek a cégek a régióban, rengeteg munkaerőre lenne szükségük, de egyrészt problémát okoz a demográfiai sokk, azaz a népesség csökkenése. Másrészt a régiós országoknak meg kell küzdeniük a nyugat-európai elszívó hatással. Azaz, hogy az ottani nagyvállalatoknak megvan a tőkéjük, tudásuk – know how-juk, technológiájuk – ahhoz, hogy elcsábítsák a szakembereket a hazai és régiós kisebb vállalatoktól. Utóbbiak számára a megoldást a hatékonyság növelése jelentheti az automatizálás fokozásával. Ennek célja pedig az, hogy növeljék a hozzáadott értéket, ezen keresztül az értékteremtési láncban magasabb helyet foglaljanak el.
„Egyszerű autóipari példával élve az a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alkatrészgyártást lehet korszerűbb gépekkel hatékonyabbá tenni, de még fontosabb, hogy az autó minél több része az adott országban készüljön. Sőt, lehetőleg a tervezéstől és a fejlesztéstől kezdve a kész autóig minden helyben legyen, ez növelné ugyanis jelentősen a hozzáadott értéket. Ez pedig megteremti a fedezetet a bérek emelkedéséhez” – fogalmazott Németh Dávid. Bár tőke- és tudásigényes beruházásól van szó, az alacsony hitelkamatok és a magánszektor relatív egészséges eladósodottsági szintje miatt ez működőképes megoldást jelenthet az ismertetett csapdahelyzetre.
