Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.

Míg hazánk a foglalkoztatási rátát és a munkanélküliséget tekintve jól teljesít nemzetközi összehasonlításban, a munkahelyek minősége, a jövedelem, a személyes biztonságérzet és a munkahelyi stressz terén rosszabb a helyzet.

A kkv-k leginkább a beszállítók és a hitelkamatok esetében számítanak a jelenleginél rosszabb helyzetre a következő egy évben, míg a közterhek és a munkaerő változását pozitívan értékelik, köszönhetően a közterhek mérséklődésének és a foglalkoztatottak tervezett béremelésének.

A hazai kkv-k döntő többsége nem akar több munkavállalót felvenni a következő egy évben, így nem várható a kkv szektorban a foglalkoztatás látványos bővülése. Fizetésemelésre közel minden negyedik cég készül – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

Megszületett a megállapodás a 2016-os minimálbérről és garantált bérminimumról. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei elfogadták a bruttó 111 ezer forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot.

Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.

Globálisan 2,5%-kal növekednek a reálbérek, amelyre hosszú ideje nem volt példa. Ez azonban nem csak a valóban magas emeléseknek, hanem a rekord alacsony inflációnak is köszönhető – mutat rá a Hay Group menedzsment tanácsadó cég elemzése. Akárcsak idén, Magyarország jövőre sem marad el ettől, átlagosan 2,4%-kal emelkednek majd a reálbérek.

A kivándorlás már nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban. Elsősorban a magasan képzett munkavállalók hagyják el az országot. A béreket emelni kellene, mert így is 30%-kal el vagyunk maradva a régiós vetélytársaktól.

Huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között, a bérek viszont 3-4 százalékkal nőttek a tavalyiakhoz képest – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnere, a Simconsult szervezésében lezajlott felmérésből.

Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nemcsak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő is – ez derül ki a Policy Agenda friss elemzéséből.

Habár komoly tiltakozás kísérte, az amerikai Tőzsdefelügyelet olyan szabályozást fogadott el, ami szerint a jövőben közzé kell tenni, mennyit keresnek a vállalatok vezetői és ez mennyivel haladja meg az alkalmazottak fizetését.

Az információ-technológiai (IT) szektorban, valamint az üzleti szolgáltató központokban (Shared Service Center - SSC) lehet a legjobban keresni Magyarországon, a havi bruttó átlagbér ezeken a területeken elérte a 399 ezer forintot 2015 első félévében - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu legutóbbi felméréséből