A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – emeli ki az RSM elemzése.

A minimálbér-emelés miatt jelentősen, 11 százalékkal nőttek az átlagbérek az idei első negyedévben. A versenyszférában a létszám az idén átlépte a 2 milliós határt. A nonprofit szektorban jelentős volt a létszámemelkedés, a költségvetési szférában ugyan csökkenés volt, de még mindig nagyon sok embernek ad munkát.

Jelentős különbségek vannak a különböző generációk gondolkodásában az egyik legkomolyabban szakemberhiányos területen, az informatikában is. Bár a fizetés mindenkinek fontos, más kell a fiataloknak.

Sok kkv azt a startégiát alkalmazza bértárgyaláskor, hogy a lehető legkisebb összegre törekszik, amiért még hajlandó az állásra jelentkező náluk dolgozni. Ez általában egy kényszerstratégia, mivel a hazai cégek sincsenek könnyű helyzetben, azonban mindent összevetve, a „szükséges minimum” hozzáállással több veszteséget okoznak maguknak a vállalatok, mint amennyit nyernek vele.

A munkaerő felvétel folyamatának egyik legkényesebb pontja a béralku ideje. Főleg a kisebb cégek vezetői tartanak ettől, mivel sok esetben a multik nyújtotta ajánlatokkal kell versenyezniük. A sikeres toborzáshoz látnunk kell, hogy nem a legolcsóbb jelölt a legjobb jelölt, de azt is, hogy van más eszköz is, hogy magunkhoz csábítsunk egy jelöltet, mint a pénz.

Habár két hónapja ünnepeltük 2017. első napját, Magyarországon a nők számára csak február 24-én kezdődik az újév, ugyanis ők 13,2%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, ezért a tavalyi bérükért nem december 31-ig, hanem február 24-ig dolgoznak.

Februárban már az emelt munkabért kapják a minimálbéres munkavállalók. Ugyanakkor a szavazo.hu portál a témában futó felmérése azt mutatja, hogy az emberek ma legalább nettó 200 és 350 ezer forint munkabért tartanak elfogadhatónak ahhoz, hogy kényelmesen tudjanak élni.

Tavaly is Budapesten voltak a legmagasabb fizetések, méghozzá jellemzően a nagyvállalatoknál volt vastagabb a boríték. Magyarországon 2016-ban a havi bruttó átlagfizetés 270 ezer forint volt, tízezer forinttal több, mint az azt megelőző évben, Budapesten 350 ezer forint volt a bruttó bér.

Ma már az átlagfizetés 25-30 százalékából kijön egy átlagos 8 milliós fix törlesztőrészletű lakáshitel havi törlesztése, ám a különbségek jelentősek a hitelek között. A legjobb fix törlesztésű lakáshitellel akár 1,5 évre jutó fizetést is meg lehet takarítani a Bankráció szakértői szerint.

25 ezer forinttal emelkedett 2016-ban, év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtt sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért pedig sok kisbolt nem tudja majd kifizetni.

A fiatalok több mint fele még a szülők vagy a család tulajdonában lévő ingatlanban lakik, 23 százalékuk pedig lakást bérel. A 19-29 évesek legnagyobb része arra számít, hogy 26-30 évesen lesz majd saját lakása. Hosszabb távon pedig a kertes házak a legvonzóbbak, míg a lakóparkok nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, a fiatalok mindössze 8 százaléka élne itt szívesen a következő 10 évben – derült ki a K&H adataiból.

A 40 körüli munkavállalók keresik a legtöbbet, a legkevesebb fizetésre pedig az 55 év felettiek és a pályakezdők számíthatnak Magyarországon. A fiataloknak a fizetés, az idősebbeknek a biztonság a fontosabb – derül ki a Workania adataiból.

A pénteki felminősítésünk és a kiskereskedelmi forgalmi adatok kapcsán nyilatkozó szakértők szerint a bérterhek csökkentéséből fakadó keresetnövekedés segítheti a gazdasági növekedést és enélkül további felminősítésekre is csekély az esély.

Cégtulajdonosként sok időt töltünk azzal, hogy kitaláljuk a cégben jól működő fizetési struktúrát, amibe nem rokkan bele a költségvetés, de elégedetté teszi az alkalmazottakat. Sokszor azonban magáról megfeledkezik a tulajdonos, vagy éppen túlzásokba esik saját fizetése tervezésekor. Egyik sem üdvös megoldás.

A munkabérfizetés elmulasztása igen sokféle formában történhet. Az alapeset – és a legsúlyosabb is egyben –, ha a munkáltató egyáltalán nem fizet határidőre. Az is idetartozik, ha fizet ugyan, de kevesebbet, vagy soha nem számolja el a túlórákat. De milyen következménye lehet ennek?

Varga Mihály augusztusi bejelentése óta nagyon sokan foglalkoznak a járulékcsökkentés kérdésével, annak lehetséges mértékével. Az RSM Hungary szakértői kiszámolták, milyen nettó jövedelemváltozással járna, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak.

A munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amely révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit.

Egy átlagos lakáshitel havi törlesztése az idén az átlagfizetés 32 százalékát viszi el. Ez az arány öt évvel ezelőtt még 52 százalékos volt, azaz 20 százalékponttal csökkent - derül ki a BankRáció.hu elemzéséből, amely szerint a nettó reálbérek emelkedése hozzájárulhat a hitelezési fordulathoz.

A davosi Világgazdasági Fórum az OECD 2013-as adatai alapján vetette össze a fejlett országokban garantált minimális órabért. A 27 országból a 23. helyen végzett a hazai órabér.

Ma a pályakezdő fiatalok a reálistól távol eső fizetési igénnyel lépnek be a munkaerőpiacra, ami miatt rögtön csalódottsággal, és akár az elhelyezkedés nehézségeivel találják szembe magukat. Emellett nemzetközi szinten jellemző erre a generációra az erőn felüli költekezés is.

A következő hónapokban is folytatódhat a bérnövekedés az elemzők szerint, a munkaerőhiánnyal párhuzamosan a cégek nagyobb fizetéssel csábítják a jelentkezőket, és próbálják megtartani dolgozóikat.

Nem foglal állás a kormány a vasárnapi bérpótlék ügyében – mondta Lázár János az ötvenedik kormányinfón. A miniszter szerint azt szeretnék, ha a munkavállalók és a munkáltatók állapodnának meg egymással. Csakhogy nem látszik közelinek az egyezség.

Egyre fokozódik a szakemberhiány a magyar gazdaságban és ezzel párhuzamosan a bérek is emelkedésnek indultak. Megmutatjuk, hogy a munkaerőhiánytól leginkább érintett ágazatokban idén kiknek áll a zászló.

Az informatikai szakemberhiány egyre komolyabb méreteket ölt Magyarországon, a munkaadók egy része viszont el van tévedve, mit kéne ajánlani, hogy vonzó legyen.

Idén újra erős, 5 százalékot meghaladó nettó bérnövekedésre számítanak az elemzők, akik szerint a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Az egyre súlyosbodó szakemberhiány a vártnál jobban is megdobhatja a kereseteket.

Abban állapodott meg a kormány a munkaadókkal, hogy idén nem lesz kötelező bérajánlás. Az indoklás szerint mivel a munkaerőpiac egyes területein komoly szakemberhiány jelentkezik, ezért a bérek emelkedése várhatóan jelentősebben szóródik majd ágazatonként.

Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.

Míg hazánk a foglalkoztatási rátát és a munkanélküliséget tekintve jól teljesít nemzetközi összehasonlításban, a munkahelyek minősége, a jövedelem, a személyes biztonságérzet és a munkahelyi stressz terén rosszabb a helyzet.

A kkv-k leginkább a beszállítók és a hitelkamatok esetében számítanak a jelenleginél rosszabb helyzetre a következő egy évben, míg a közterhek és a munkaerő változását pozitívan értékelik, köszönhetően a közterhek mérséklődésének és a foglalkoztatottak tervezett béremelésének.

A hazai kkv-k döntő többsége nem akar több munkavállalót felvenni a következő egy évben, így nem várható a kkv szektorban a foglalkoztatás látványos bővülése. Fizetésemelésre közel minden negyedik cég készül – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

Megszületett a megállapodás a 2016-os minimálbérről és garantált bérminimumról. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kivételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei elfogadták a bruttó 111 ezer forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot.

Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.

Globálisan 2,5%-kal növekednek a reálbérek, amelyre hosszú ideje nem volt példa. Ez azonban nem csak a valóban magas emeléseknek, hanem a rekord alacsony inflációnak is köszönhető – mutat rá a Hay Group menedzsment tanácsadó cég elemzése. Akárcsak idén, Magyarország jövőre sem marad el ettől, átlagosan 2,4%-kal emelkednek majd a reálbérek.

A kivándorlás már nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban. Elsősorban a magasan képzett munkavállalók hagyják el az országot. A béreket emelni kellene, mert így is 30%-kal el vagyunk maradva a régiós vetélytársaktól.

Huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között, a bérek viszont 3-4 százalékkal nőttek a tavalyiakhoz képest – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnere, a Simconsult szervezésében lezajlott felmérésből.

Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nemcsak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő is – ez derül ki a Policy Agenda friss elemzéséből.

Habár komoly tiltakozás kísérte, az amerikai Tőzsdefelügyelet olyan szabályozást fogadott el, ami szerint a jövőben közzé kell tenni, mennyit keresnek a vállalatok vezetői és ez mennyivel haladja meg az alkalmazottak fizetését.

Az információ-technológiai (IT) szektorban, valamint az üzleti szolgáltató központokban (Shared Service Center - SSC) lehet a legjobban keresni Magyarországon, a havi bruttó átlagbér ezeken a területeken elérte a 399 ezer forintot 2015 első félévében - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu legutóbbi felméréséből