A magyar nemzetgazdaságban 2010 és 2016 között a bruttó bérek 30 százalékkal nőttek. Ágazatonként, részletesebben vizsgálva, akkor a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók számára ez a növekedés 28 százalékos volt. Azaz valamivel kisebb, mint a nemzetgazdaság egészében. Ugyanakkor ez a csoportosítás meglehetősen tág, hiszen sok, különböző területet foglal magában. Résztelesebb bontásban nézve már azt látjuk, hogy miközben a rendvédelmet (honvédség, rendőrség), igazságszolgáltatást kivesszük e területből, akkor a „klasszikus” közigazgatás esetében a béremelkedés mértéke már csak 19 százalék. Ez pedig jóval elmarad a védelem mögött, és a nemzetgazdasági átlagtól is.

Ez az évi kb. 1,5 százalékkal kisebb béremelkedési ütem azt jelentette, hogy ezen a logikán egy átlag keresettel rendelkező „általános közigazgatási területen” dolgozó a tavalyi évben havonta nettó 18 ezer forint bértől esett el. Azaz ennyivel többet keresett volna, ha a nemzetgazdasági átlagnak megfelelően emeli a közigazgatásban dolgozók keresetét a kormányzat.

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól

A Policy Agenda megnézte a Visegrádi-országok statisztikai hivatalainak részletes adatait is, hogy lássuk mi is a magyar helyzet a versenytársakhoz viszonyítva. A közigazgatási dolgozók béreinek összehasonlítása azért nyújt - álláspontunk szerint - jó támpontot egy ország bérrendszerének az értékelésére, mivel sok tekintetben egymással megfeleltethető területekről van szó. Azaz nincs jelentős különbség egy szlovák, vagy egy magyar közigazgatási rendszer között, így nem is lehet arra hivatkozni - mint a gazdaság egyéb területeinél, - hogy más a gazdasági szerkezet, más a bérigény.

Mivel az adatok a csak „általános közigazgatásra” vonatkozóan nem állnak mindenhol rendelkezésre, ezért a tágabb kategóriát (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás) vettük viszonyítási alapnak. Első ránézésre számunkra az adatok nem is tűnnek rossznak, legalábbis, ha a tendenciákat nézzük. 2010 és 2016 között ugyanis Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó bérek a nemzetgazdaság egészében és a vizsgált szektorban is.

Ugyanakkor, amennyiben már a nettó béreket nézzük, és euróba számoljuk át, már sokkal nagyobb különbség ütközik ki. A magyar bérek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal, mint Csehországban.

Ennél is rosszabb a helyzet Romániával összehasonlítva a magyar adatokat. Nettó értéken, euróban átszámolva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, mint a román. Ez 2010-ben még 34 százalékkal magasabb volt nálunk, mint szomszédunknál. Összességében tehát, bár az elmúlt években valamelyest javult hazánkban az általános közigazgatásban dolgozók helyzete. A kormány nem tekintette őket prioritásnak. annak ellenére, hogy az állami alkalmazottak 14 százaléka dolgozik ezen a területen. A legnagyobb gondot nem az jelenti, hogy például a rendvédelmi területhez képest (ez láthatóan prioritást élvező terület) nem volt jelentős a növekedés, hanem az, hogy a V4-eken belül, vagy Romániához képest euróba átszámolva mekkora különbség van a közigazgatási dolgozók bére között.