A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány között létrejött megállapodás alapján 2017-ben, és 2018-ban jelentős mértékű minimálbér, és garantált bérminimum emelésre került sor. Ennek egyik fő oka az is volt, hogy egyre nagyobb problémát jelentett a munkaerőhiány, és a bérek emelésével ennek dinamikáját akarták csökkenteni.

A munkaerőhiány problémája megjelent az állami vállalatoknál is, ezért ott szintén szükségessé vált a bérek emelése. Ennek eredményeként több területen is hároméves bérmegállapodásokat kötöttek, illetve a kormány 2017-2018-ra összesen 130 milliárd forintot biztosított ezek finanszírozására. . A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta meg, hogy a legnagyobb állami vállalatok hogyan teljesítenek a bérek emelése tekintetében.

Szakszervezetek és a kormány között kötött bérmegállapodások - Policy Agenda

E megoldással rövid távon kezelték a helyzetet, hiszen a szakszervezetekkel kötött megállapodások egyben azt is jelentették, hogy nem kell a választások előtt nagyobb elégedetlenséggel számolni ezen a területen.

A Policy Agenda megnézte a legnagyobb állami vállalatok 2017. évi mérlegei alapján, hogy miképpen változtak az egyes cégek szintjén a bérköltségek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden egyes dolgozónak arányaiban is ugyanúgy, azonos mértékben emelkedett a bére. Sokkal valószínűbb, hogy belső differenciálását alkalmaztak a cégek, és inkább a munkaerőhiány szempontjából veszélyeztetett területeken emeltek nagyobbat.

A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 38 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egységes tömbben vizsgáltuk a regionális vízi közmű társaságokat (6,3 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18,3 ezer dolgozó), az erdészeteket (9,7 ezer dolgozó), és az egyéb kiemelt társaságokat (23 ezer ember) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Egy főre jutó bérköltség változása (%) Forrás: Policy Agenda

A tavalyi évben az állam ebben a körben (126 ezer dolgozó) átlagosan 16%-kal emelte a béreket. Ez nagyobb mértékű, mint ami a bérmegállapodásokból elsőre kiolvasható volt. Összehasonlítva a nemzetgazdaság egészével az látszik, hogy miközben az átlagbérek tavaly 13%-kal emelkedtek, a bérköltségek a vizsgált állami cégeknél ennél 3 százalékponttal nagyobb mértékben.

Ez, bár mindenképpen kedvezőnek tűnik, de azért megemlítendő, hogy ez a béremelkedés 2010 óta nézve még mindig elmarad a versenyszféra egyéb területeitől. Ez utóbbiaknál ugyanis 49%-os volt a bruttó keresetek növekedése ebben az időszakban. Az állami cégeknél pedig 2010-2017 között 41% volt az emelkedés, amely 8 százalékpontos elmaradást jelent.

Mi lesz idén és jövőre?

Azt, hogy mekkora béremelések lesznek az idei évben az állami cégeknél még csak becsülni tudjuk. Az aláírt bérmegállapodások alapján 9-12% közötti emelésre lehet számítani. Ez a tavalyi év tapasztalatai alapján várhatóan megvalósul majd. Probléma sokkal inkább a jövő évben várható. Továbbra is probléma ugyanis a munkaerőhiány, amelynek mértéke feltehetően tovább növekedne a bérek növekedési ütemének visszafogása esetén.

Ezért szükségesnek látszik, hogy a kormány és a szakszervezetek ne csak a 2019. évi minimálbér, és garantált bérminimum, de az állami cégek béremeléseinek tekintetében is átgondolják a jövő évi számokat. Nehezen látszik indokolhatónak, hogy például a MÁV és a Magyar Posta esetében a bérmegállapodásból eredő mértékű-, és a várható inflációval korrigált 2-3%-os reálbér emelés elég lenne a jövő évben a humánerőforrás gondok kezelésére. Igaz ez főként akkor, ha a versenyszféra egyéb területein nem lassul, vagy csak kisebb mértékű lesz a bérek emelkedésének üteme.