Több az orvos, mégis orvoshiány van – hogy lehet ez?

2018. szeptember 04. kedd - 13:30 / Zubor Zalán
  •    

Rekordszámú orvos dolgozik Magyarországon a KSH adatai szerint, a várólisták mégis hosszabbodnak, több kórház működése is akadozik. Az orvosok jelentős része ugyanis magánklinikában praktizál, emellett a kórházak problémái jórészt függetlenek a munkaerőhiánytól.

A múlt héten felmondott az ország egyik legismertebb orvosa, Zacher Gábor, a Honvéd Kórház sürgősségi centrumát vezető toxikológus. Zacher, illetve egy később kiszivárgott belsős levél is arra mutatott rá, hogy a személyi állomány, eszközök hiánya és a fizetések elmaradása miatt a sürgősségi osztály (Magyarország legnagyobb sürgősségi ellátója) hamarosan működésképtelenné válhat.

Zacher nem egyedüliként hagyta ott a kórházat, vele együtt még 42 orvos mondott fel. Dolgozók beszámolója szerint a kórház több orvosnak, ápolónak is túlórapénzekkel tartozik. Más sajtóhírek szerint a vidéki kórházakban sem jobb a helyzet: februárban különböző álláshirdető oldalakon több száz betöltetlen orvosi praxisba kerestek embert. Ezzel szemben a sajtóban olyan hírek is megjelentek, hogy a KSH adatai szerint rekordszámú orvos dolgozik ma Magyarországon. Miből ered ez a kettősség?

Van elég? - Kép: Pixabay

Van elég? – Kép: Pixabay

Közelebbről megnézve a KSH adatai nem cáfolják azt, hogy az állami intézményekben orvoshiány van. A KSH adatai szerint nőtt a praktizáló orvosok száma, az azonban nem szerepel az adatsorban, ennek mekkora része dolgozik a TB által biztosított állami intézményekben, és mennyien a magánegészségügyben – márpedig a hírek az állami kórházakban fellépő hiányról szóltak. A fizetős magánegészségügy a közelmúltban rendkívüli mértékben növekedett: míg 2012-ben csupán a lakosság 37 százaléka, tavaly már 57 százalék vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást, vagyis az elmúlt öt évben országosan mintegy kétmillió új, fizető páciens jelent meg a magánklinikákon.

Feketén-fehéren a magánegészségügyről
2017-ben a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, vagyis ez már nem egy szűk réteg privilégiuma. Leitner Györgyöt, az Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatóját és a Primus Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük a hazai magánegészségügyi szektor helyzetéről.

Több az orvos, de nagy részük magánpraxisban dolgozik

Arról, hogy hány orvos dolgozik ma a magánellátásban, még nem született pontos kimutatás. Egy erről szóló, nem reprezentatív felmérésen Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász szerint csaknem minden tizedik orvos kizárólag a magánszférában dolgozik. Ennél is jóval többen vannak azok, akik állami állásukat csak félállásban űzik, emellett magánpraxist is vezetnek. A magánegészségügy csak az elmúlt 10 évben növekedett ilyen mértékben, így valószínű, hogy az orvosok számának emelkedése (ami mintegy 2 százalékos, kevesebb, mint a magánegészségügyben tevékenykedők aránya) jórészt annak tudható be, hogy többen vállaltak munkát a magánellátásban. Erre utal az is, hogy a legfrissebb statisztikák szerint a tavalyi év volt az első, mikor több magyar orvos ment a magánegészségügybe, mint külföldre (igaz, a kivándorlást tervezők száma még mindig nagyon magas: a KSH friss adatai szerint az orvosok 42 százaléka fontolgatja a külföldi munkavállalást).

Kérdéses az is, mennyire lehet hinni a (kórházak önbevallása alapján készült) központi statisztikáknak. Még 2017-ben az azóta megszűnt Magyar Nemzet érdekes adatokra bukkant a nyilvántartásban. A KSH statisztikái 63 460 szakembert tartottak nyilván, ez azonban nem egyezik meg a valóban praktizáló orvosok számával. A szakemberek jelentős része nyugdíjas, szülési szabadságon volt, vagy külföldre ment dolgozni. A Magyarországon ténylegesen praktizálók száma a 2015-ös adatok szerint 35 700 volt. Csakhogy ugyanitt, a betöltött orvosi állások nyilvántartásában ennél jóval magasabb, 41 200-as szám szerepelt, vagyis papíron 5400-al több a betöltött állás, mint ahány orvos egyáltalán dolgozik Magyarországon.

Megfér egymás mellett az állami és a magán?
Az elmúlt években a hazai magán-egészségügyi kiadások ütemesen nőttek, tavaly elérték az ezermilliárd forintot, és 2021-ig évi négy-öt százalékos további növekedést jósolnak a szakértők. Összeállításunkban vetettünk egy pillantást néhány ország jól vagy rosszul működő gyakorlatára, amelyek akár követendő példaként is szolgálhatnak a hazai egészségügy átalakításához.

A probléma gyökere a kórházak alulfinanszírozottsága

Azonban még ha hihetünk is a statisztikáknak (elvileg a praktizáló szakemberek számát mutató 39 ezres adat magánszemélyek és nem a kórházak bevallásán alapul), az akkor sem titok, hogy az orvoshiány bizonyos szakterületeket kiemelten érint. Egyre csökken például a háziorvosok száma: tavaly 6173-at tartott közülük számon a KSH (a ténylegesen praktizálók száma viszont ennél is kevesebb lehet), 2000 óta a teljes háziorvos-állomány 7,8, a házi gyermekorvosok száma 8 százalékkal csökkent.

Kiemelten érinti a szakemberhiány a mentősöket is. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) honlapján elérhető adatok szerint a főállásban dolgozó orvosok létszáma 2013 és 2017 között 200-ról 159-re csökkent, igaz, az OMSZ dolgozóinak összlétszáma kissé növekedett ebben az időszakban. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) 2017-es adatai szerint mindenhol hiányszakmának számít többek között: az érsebészet, az ortopédia, a traumatológia, a pszichiátria, a transzfuziológia (a vérátömlesztéssel foglalkozó szakma), az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet is. Tavaly nyáron emiatt több kórházi osztály is arra kényszerült, hogy ideiglenesen ne fogadjon új betegeket.

orvos röntgenképet mutat a betegnek

Kép:Innostars Awards

A problémákat tetézi az orvostársadalom elöregedése, ami alapján nem úgy tűnik, hogy komolyabb állami reformok nélkül megoldódna a helyzet. A házi gyermekorvosok átlagéletkora 2016-ban 59 év volt, a praktizálók 46 százaléka elmúlt hatvan, de 140 hetven év feletti és kilenc 80 év feletti házi gyerekorvos is praktizált még az országban. Eközben egyre csökken az utánpótlás: a KSH 2015-re vonatkozó Egészségügyi statisztikai évkönyve szerint 2009-ben körülbelül 1500 volt a frissen végzett szakorvosok száma, a következő években ez a szám 1300 körülire csökkent, 2015-ben pedig viszont már csupán 936-ra csökkent a számuk.

Az orvosok számától függetlenül is problémát jelent a kórházak alulfinanszírozottsága. Ez gyógyszer- és eszközhiányhoz, súlyosabb esetekben a fizetések elmaradásához vezethet. Bár az állam tavaly ősszel egy rendkívüli kifizetéssel rendezte az intézmények adósságait, ez csak ideiglenesen oldotta meg a kórházak problémáit. Az év végéig a kórházak ismét 15 milliárdos adósságot halmoztak fel, ami idén tovább növekedett, havi átlagosan 3,2 milliárddal. 2018 első két hónapjában a kórházak adóssága már 38 milliárd forintnál járt. A most a figyelem középpontjába került Honvéd Kórház régóta a leginkább alulfinanszírozott intézmények egyike: csak tavaly októberben a gazdálkodása 3,8 milliárd forint mínuszban volt.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor