Van kiút a magyar egészségügyből?

2018. május 26. szombat - 09:50 / Zubor Zalán
  •    

A magánellátásra járók gyakorlatilag kétszer fizetnek az orvosi ellátásért – a tb-t nekik is fizetniük kell –, mégis egyre nagyobb részben lép az állami ellátás helyébe a fizetős magánegészségügy. A jelenlegi rendszer átalakítása elkerülhetetlen, mert az orvoshiány miatt kórházak, osztályok léte forog kockán.

„Van kiút a magyar egészségügyből” címszóval hirdeti szolgáltatását az egyik magánbiztosító, amely magánorvosi ellátást fedező egészségbiztosítást kínál. A hirdetésben szó esik az állami egészségügy sokat idézett problémáiról: a hálapénzről, a több hónapos várólistákról, az egyre súlyosbodó orvos- és ápolóhiányról, az egészségügyben a bérek csekély emelkedéséről.

A legtöbb beteg kényszerként éli meg a magánorvoshoz járást. Az Union Biztosító tavaly őszi, 1300 ember megkérdezésével zajló reprezentatív felmérése szerint sokan az állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt választják inkább a magánszolgáltatókat. Az egészségügy általános helyzetét minden korábbi felméréshez képest rosszabbnak tartották: még a kettes osztályzatot sem érte el a válaszolók értékelése. A legtöbben a hosszú várólistákra panaszkodtak.

Elvérzik a magyar egészségügy? Kép: Depositphotos

Elvérzik a magyar egészségügy? Kép: Depositphotos

Mindenki vándorol

A közelmúltban alig volt olyan gazdasági szektor Magyarországon, ami olyan gyorsan növekedett volna, mint a magánegészségügyi ellátás. Az említett felmérés szerint 2012-ben még csak a lakosság 37 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást, míg 2017-ben már 57 százalék, vagyis az elmúlt öt évben országosan mintegy kétmillió új, fizető páciens jelent meg a magánklinikákon, amelyek egymás után döntenek bevételi rekordokat.

A vándorlás nem csak a betegekre jellemző. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa szerint bár az állami rendszerben a bérek – különösen az orvosoké – évek óta emelkednek, egyre több orvos és ápoló veszi az irányt a magánszektor felé.

Feketén-fehéren a magánegészségügyről
2017-ben a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, vagyis ez már nem egy szűk réteg privilégiuma. Leitner Györgyöt, az Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatóját és a Primus Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük a hazai magánegészségügyi szektor helyzetéről.

– Ma már nem a külföld csábítja el a legtöbb magyar orvost az állami kórházakból, hanem a hazai magánszolgáltatók – mondta. Szerinte a jelenlegi rendszer mesterségesen tereli mind az orvosokat, mind pedig a betegeket a magánellátás felé: legtöbben az állami kórházakban tapasztalható káosz és a hosszú várakozás miatt választják ezt az alternatívát.

Tényleg ingyenes?

A helyzet kezd hasonlítani a jelenlegi amerikai modellre, ahol, bár van kötelező társadalombiztosítás, továbbra is a magánbiztosítások dominálnak, azaz a magánellátást választók tulajdonképpen kétszer fizetnek. Kérdés, hogy ha egyre többen hagyják ott az állami ellátást, nem lenne-e jobb egyszerűen lemondani az univerzális állami egészségügyről? Ez a megoldás az Obamacare előtti amerikai rendszerhez hasonlítana, amit a választható, minimális ellátást fedező tb és a magánellátás dominanciája jellemzett.

A magyar rendszer sajátossága azonban, hogy már most kérdés, a gyakorlatban valóban ingyenes-e az állami ellátás: itt is gyakori, hogy a tb mellett plusz költségeket kell fizetniük a betegeknek. Ennek a leggyakoribb formája a hálapénz, de törvényes úton is megjelent a fizetős ellátás az állami kórházakban. Az Uzsoki Utcai Kórházban például már működnek úgynevezett VIP-osztályok, ahol azok, akik a tb kétszeresét fizetik be, előrébb kerülnek a műtéti várólistán. Decemberben Lang György, a SOTE Mellkassebészeti Klinikájának megbízott igazgatója egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy az egyetem – állami intézmény – saját magánklinikát indítana. Mint mondta, a magánegészségügyi befektetőkért folyó versenyben a SOTE sem akar lemaradni. A SOTE mellkassebészetén dolgozó orvosok egy része egyébként már így is folytat magánpraxist, mellékállásban. Gyakori jelenség, hogy az orvosok az állami kórházakban csak egyfajta alapellátást nyújtanak, a valódi kezelésért már a magánrendelőbe vagy a magánklinikára kell menni, ahol természetesen fizetni is kell. Van, ahol ez is kényszer, mert az állami kórházban nem áll rendelkezésre minden orvosi eszköz vagy gyógyszer.

A gazdagoknak sem elég

Sinkó Eszter szerint azonban a romló színvonalú állami szolgáltatásokat a magánellátás nem képes teljes körűen helyettesíteni, még a magas jövedelműek számára sem. A privát szolgáltatók meghatározott területeket fednek le, a diagnosztikán kívül elsősorban járóbeteg-szakellátást és egynapos beavatkozást kínálnak, de életmentő kezeléseket vagy háziorvosi ellátást jellemzően nem.

„Az alternatív gyógyászat nem sarlatánság”
Kispesten, családi házak közé simulva bújik meg a Yamamoto Intézet, ahol a diagnosztikai és gyógyító módszerekben ötvöződnek a hagyományos és a természetes gyógymódok és gyógyszerek. Az intézet alapító főorvosával, dr. Hegyi Gabriellával beszélgettünk a komplementer medicina helyzetéről, a hazai egészségügy problémáiról és arról, hogy hogyan lett háziorvosból vállalkozó.

– Bár hónapról hónapra növekszik a magánellátók forgalma, egyelőre még nem alkotnak összefüggő, alternatív rendszert. Több országban létezik olyan kiegészítő magánbiztosítás, ami úgynevezett osztott finanszírozást tesz lehetővé a magánellátás igénybevételekor, azaz a magánbiztosító és a tb közösen finanszírozza a beteg privát ellátása során felmerülő kiadásokat. Nálunk a tb-finanszírozás még csak részlegesen sem fedezi a magánellátást, így a betegeknek maguknak kell állniuk a teljes cehhet, noha sokszor olyan ellátást vesznek igénybe, ami a tb által finanszírozott szolgáltatóknál is járna a kötelező járulékuk ellenében.

Egyelőre mégis úgy tűnik, a hivatalos egészségpolitika erősíti azt a folyamatot, hogy a magánellátás átvegye az állami kórházak feladatait. Egy 2016-os törvénymódosítás során felmerült, hogy 2017-től adómentes juttatás lehet a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás. Ez az elképzelés ugyan nem valósult meg, de a szolgáltatás alapú egészségbiztosítás valóban adómentes juttatás, és kedvezményes, 34,22 százalékos adózással adhat a munkáltató SZÉP kártyát egészségmegőrzés céljára. Az utóbbi években a biztosítók is egyre több, kifejezetten a magánellátásra szakosodott egészségbiztosítást hirdettek meg, amelyek különböző jellegű (ambuláns, háziorvosi, sürgősségi) ellátásokat vagy egészségügyi területeket (belgyógyászat, szemészet, ortopédia stb.) fedeznek magánklinikákon.

Vegyes finanszírozás vagy teljes államosítás?

Sinkó Eszter mégsem látja reális esélyét annak, hogy a jövőben lehetőség nyíljon olyan finanszírozási rendszer bevezetésére, amelyben a magas jövedelműek kiszállhatnának a kötelező társadalombiztosításból – mint például Németországban –, s csak a kisebb jövedelműek által befizetett járulékokból kísérelné meg a tb finanszírozni a közellátást.

Versenytényező az egészség
A munkáltató számára egyáltalán nem mindegy, hogy munkatársai mennyire egészségtudatosak: hogyan élnek, járnak-e szűrővizsgálatokra, és ha baj van, időben hozzájutnak-e a megfelelő ellátáshoz.

– Egy ilyen rendszer azonnal csődöt mondana, mivel nálunk a középosztály igen szűk réteget képvisel, így jobbára a szegények tb-befizetéseiből kellene fenntartani az egészségügyet – véli, szerinte a választások után felálló új kormánynak mindenképpen neki kell állnia az egészségügyi rendszer mélyre ható megreformálásának. Ennek egyik legfontosabb eleme a közfinanszírozás megemelése és abból a bérek további radikális növelése, e nélkül ugyanis – főként az orvos- és nővérhiányra tekintettel – a kórházak, osztályok napi működése ellehetetlenül.

A bérek rendbetétele önmagában nem elegendő a közellátás rendbetételéhez, de a szükséges változásoknak mindenképpen kiinduló feltételét képezi. Ez akkor is fontos, ha a jövőben a kormány fontos szerepet szán a magánellátásnak. Sinkó Eszter szerint az ideális politika az lenne, ha az állam szétválasztaná a fizetős és nem fizetős szolgáltatásokat: az eddiginél jobban meghatározná, mi az az ellátás, ami biztosítotti jogon jár az állami kórházakban, és mi az, ami magánellátás keretében, plusz díjazásért nyújtható. Emellett érdemes lenne egy kiegészítő biztosítással támogatni nálunk is a fizetős ellátás finanszírozását. Egy ilyen rendszerben a kötelező tb például akár 50–70 százalékban fedezhetné az orvosszakmailag indokolt magánellátás költségeit.

Sinkó Eszter szerint megtörténhet a jövőben az is, hogy a kormány teljesen megszűnteti a tb-t máig jelképező Nemzeti Egészségbiztosítási Alapot.

– Ez azt jelentené, hogy az ellátást adókból finanszíroznák, vagyis teljes mértékben államosítanák a finanszírozási oldalt is. Félő viszont, hogy egy ilyen változás lehetőséget teremtene arra, hogy a kormány egyoldalú döntéssel változtasson a közszolgáltatási csomagban elérhető szolgáltatások körén. Ez pedig még több beteget irányítana a magánellátás felé.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor