Üvegcipő helyett üvegplafon

A fejlett országokra és a hazai üzleti világra is jellemző, hogy képzettebbek a nők a férfiaknál, ám továbbra is kevesebbet keresnek mint a férfiak, alulreprezentáltak az üzleti és politikai életben. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgettünk dr. Nagy Beátával, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával.

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya szerint a nemi egyenlőtlenség a társadalmi és gazdasági élet minden aspektusát áthatja, és kivétel nélkül minden országot érint. Még az OECD-tagállamokban is átlagban 14,3 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők. Ez az arány az elmúlt hét évben gyakorlatilag nem változott, pedig ma már 10 százalékkal több a diplomás fiatal nő, mint férfi.

„Minden országnak megvan a maga nehézsége a nemek közötti egyenlőség megteremtésében. Az igazi áttörés eléréséhez meg kell változtatnunk az állami politikákat a sztereotípiákkal, a hozzáállással és a magatartással együtt” – mutatott rá Miguel Ángel Gurría, az OECD főtitkára. Öt évvel ezelőtt az OECD-tagállamok kijelölték a nemek közötti egyenlőtlenségek három legfontosabb témakörét. Eszerint: 1. a nők elleni erőszak, 2. a férfiak és nők fizetése közötti jelentős különbség, 3. a fizetéssel nem járó munka egyenlőtlen megosztása.

Nagy Beáta - Kép: PP, Fotó: Erhardt László

Számos ország kiemelten kezeli, hogy több nő kerüljön az állami és magánszektorban vezetői posztokra. Itthon a helyzet nem ez.

– Magyarországon inkább stagnált, mint változott az üzleti életben a nők helyzete az elmúlt évtizedekben – mondta dr. Nagy Beáta professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének vezetője. A professzor szerint sajnos kevés az áttöréshez, hogy Magyarországon a felsőoktatási hallgatók között a lányok aránya elérte – a gazdaságilag fejlett országokra jellemző – 53 százalékot. Sőt, ezen belül a magas presztízsű képzéseken (közgazdász, jogász) még ennél is jelentősebb számbeli aránnyal bírnak a nők.

– Tudományosan és a gyakorlati tapasztalat által bizonyított tény, hogy a nők ugyanolyan tehetségesek és képzettek, mint férfi kollégáik, vannak vezetői ambícióik, megvan ahhoz a megfelelő céltudatosságuk, elkötelezettségük és kitartásuk, hogy szakmai sikereket érjenek el. Mégis, ha megnézzük a szervezetek világát, a nők többsége az alsó szintű pozíciókban dolgozik. Világosan kirajzolódik az üvegplafon-jelenség – magyarázta Nagy Beáta. A munkaerőpiac szegregálódása azóta téma, amióta a nők tömegesen jelentek meg a munkaerőpiacon Nyugat-Európában és Észak-Amerikában.

Üvegplafon és üvegszikla
A mesebeli üveghegyen túl minden szép és jó. A valóságban nem üveghegy, hanem üvegplafon és üvegszikla várja a vállalkozó szellemű nőt. Mert ha megkapja az áhított pozíciót, akkor is szembetalálja magát az üvegplafonnal. Ez a vertikális szegregáció, amikor minél magasabb pozícióról van szó, annál kisebb egy nő esélye, hogy betöltheti. Sőt, az is biztos, hogy egy férfinél kevesebb fizetésért töltheti be. Van egy másik kapcsolódó definíció is, az üvegszikla: egy nő, ha vezetői pozícióba kerül, akkor nagyon magányos lehet. Ezt erősíti, hogy gyakran akkor kerülhet nő egy szervezet élére, ha nagy a baj, és nem vágyik senki a vezetői székbe. Az általános nézet még mindig az, hogy ha egy nő bukik, az kisebb gond, mint ha egy férfi. A Yahoo vezérigazgatójára, Marissa Mayerre (42) mondták ezt az üvegszikla megnevezést, mert várandósan vállalta a süllyedő hajó vezetését. Elődjét – aki szintén nő volt – egyszerűen telefonon rúgták ki. Marissa mindössze tíznapos szülési szabadságra ment, majd ismét munkába állt, egy babaszobát építtetve irodája mellé. Rengetegen kritizálták, hogy inkább a babával kellene foglalkoznia, de a második terhessége idején ugyanígy tett. Nőként, várandósan egy bajba jutott céget vezetni, ez többszörös hendikep. Amikor Marissa Mayer bejelentette a nyilvánosságnak, hogy ismét – ezúttal ikerlányokkal – terhes, sokan fejezték ki aggodalmukat. Érdekessége a helyzetnek, hogy ezzel egy időben egy másik internetes világcég vezére is bejelentette, hogy hamarosan gyermeke születik. Azt, hogy ő továbbra is képes folytatni a vállalatvezetést, senki nem kérdőjelezte meg. Az illető Mark Zuckerberg volt, a Facebook vezérigazgatója. Férfi. Marissa Mayer egy alkalommal el is mondta a véleményét erről: „Belefáradtam, hogy folyton megkérdezik, hogyan tudok mindent megtenni cégvezetőként, és egyensúlyt tartani az életemben. A férjemet ilyesmiről soha nem kérdezik az üzleti partnerei.” Mindeközben az OECD szakértői szerint a nemi egyenlőség megteremtése nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is. Ha 25 százalékkal csökkenteni tudják a nők és a férfiak munkaerő-piaci részvételi aránya közötti különbséget, az 1 százalékponttal emelheti az OECD-országok gazdasági növekedését a 2013–2025-ös időszakban.
Nehéz megváltoztatni a hagyományokat

A munkaerőpiacon megmutatkozó vertikális vagy horizontális szegregáció egyértelműen megmutatja a társadalmi értékítéletet is, miszerint a társadalomban a férfiak által betöltött foglalkozások és pozíciók nagyobb presztízsűek, ezáltal magasabb az általuk elérhető kereset.

– Lehet, hogy egyes emberek azt érzik, hogy nekik ma már könnyebb, de a szerkezet összességében nem módosult. A rendszerváltás idején is ennyi nő volt a vezetésben. Azok a vizsgálatok, amelyeket a hazai vállalatoknál, önkormányzatoknál végeztünk, mind azt mutatják, hogy Magyarországon még mindig hagyományos a nemekről való gondolkodás. Szerencsére a nemzetközi cégek hozzák magukkal az újfajta gondolatrendszert, hogy hogyan lehetne a nőket vezetővé tenni. Ennek neve is van, ez a vállalati feminizmus. Arra teszik a hangsúlyt, hogy a nők komoly értékek a vállalat számára. Dobd be magad! címmel Sheryl Sandberg írt egy nagyon fontos könyvet, amivel mozgalmat is elindított. Nagyon világosan leírja, hogy a nőknek föl kell lépniük a saját érdekeikért, mert ha majd tudatosabbak lesznek, és a vállalatok is támogatni fogják őket, akkor meg fog változni ez a világ. A nők számára könnyű szeretni azt a gondolatot, hogy meg tudjuk változtatni a világot. De ha összehasonlítjuk az itthoni helyzetet azzal, hogy mi van más országokban, és hogyan alakul ma a legfelsőbb szinteken a nők aránya, akkor ahhoz képest csak a stagnálást látom. A gazdaságilag fejlett országokban például vannak olyan üzleti hálózatok, ahol explicit módon Névjegy

működnek nagy, nőknek szóló mentorprogramok. Vagy ott vannak az országos szintű szabályozások is. Norvégiában például azt tűzték ki maguk elé, hogy az állami és nagyobb magáncégek felügyelőbizottságában el kell érnie a nők arányának a 40 százalékot. A jogszabályt akkor alkalmazzák a vállalatokkal szemben, ha azok önként nem érik el a javasolt női vezetői arányt. Magyarországon azonban egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy női kvótát be lehetne vezetni – jelentette ki Nagy Beáta.

Meghatározó külső hatások

– Az szocializáció kérdése, hogy a nők mennyire akarnak vezetők lenni. Nem gondolom, hogy kevesebb nő akarna vezetővé válni, mint férfi, de a külső kondicionálás egészen más a két nem esetében – vázolta a hazai helyzetet Nagy Beáta. – Minél magasabb pozícióról van szó, annál kevésbé támogatják a nőket. A határ ma Magyarországon valahol a középszintű és a felsővezetés között van.

Ez a kondicionálás, a nemi szocializáció már egészen kicsi korban megkezdődik. Ha egy lány akarja irányítani mondjuk az óvodában a kis csapatát, akkor rá nem azt mondják, hogy milyen ügyes kiskölyök, igazán sokra viszi majd, hanem rászólnak, hogy ne legyen ilyen akaratos, ne legyen fiús. A lányoknak már gyerekkorukban szembesülniük kell a társadalmi elvárásokkal, hogy hogyan kell viselkednie egy kislánynak, egy nőnek. Megmondják, hogy mivel játsszon, mit olvasson, aztán később az iskolában a rejtett tanterv – az üzenetek, képek, a tanári hozzáállás, a tankönyvek szövege... – továbberősíti azt az üzenetet, hogy kinek hol van a helye a társadalomban. A tankönyvek szövegezése is nagyon világosan mutatja, hogy a nőket a háztartáshoz, a férfiakat pedig az intellektuális tevékenységekhez rendelik. Észre sem vesszük, de mire felnövünk, már belénk ivódott az üzenet.

– Egy diákom az elmúlt évek TOP ötven magyar gyerekkönyvét vizsgálta meg. Hihetetlen erősen jelenik meg bennük ez a sztereotipizálás. A nők vezető pozícióban legfeljebb iskolaigazgatók lehetnek, és főleg otthoni tevékenységgel, kedvesen ápoló körökben jelennek meg. Ezek pedig nagyon finoman beépülnek az értékrendszerünkbe, az elvárásainkba. Fel sem tűnik egy tizennyolc éves lánynak, hogy mire eljut az egyetemi felvételiig, már megkapta az üzenetet, hogy hol a helye, már beleivódott ez a keretrendszer. A professzor asszony szerint ennek is köszönhető, hogy az órái során megkérdezett közgazdász hallgató egyetemista lányok közül alig néhányan akarnak vezetőként dolgozni a későbbiekben.

– Elkezdődött egy polarizáció. Vannak lányok, akik lehet, hogy nem akarnak vezetői karriert, de sokkal tudatosabban készülnek a jövőjükre, és még nálam is feministábbak, a szó jó értelmében. És van olyan csoport is, ahol a lányok közül csak az az egy húsz-huszonkét éves fiatal vállalja, hogy vezetőnek készül, aki egy évig Amerikában tanult. A többiek azt mondják, hogy ők inkább családot szeretnének. Mert ma Magyarországon még él a hiedelem, hogy egy nőnek választania kell a család és a karrier között. Már többször szerettem volna ezen a témán túllépni a kutatásaimban, de mindig visszatérünk ide, mert ami otthon történik, az nagyban meghatározza, hogy mit tehet az ember az otthonon kívül. Akire otthon a feladatok többsége hárul, annak nem lesz energiája plusz feladatokat vállalni a munkahelyén. Ez nem változhat másként, csak a férfiak szerepének egyidejű változásával.

Milyen a jó női vezető?

A női vezetőknek egyébként sincs könnyű dolguk. Többszörösen is kettős elvárásnak kell megfelelniük. – Nem csak a háztartás és a munka kettősére gondolok. Ha valaki vezető, annak más készségeket és tulajdonságokat kell felmutatnia a munkahelyén. Határozottnak, elszántnak, akár agresszívnek, nagyon racionálisnak és stratégának kell lennie. Ez ellentmond annak, amilyen viselkedést a nőktől elvárnak, és aminek a nők igyekeznek is megfelelni. Tehát, ha a nők határozottak, akkor nem tartják őket elég nőiesnek, ha pedig nőiesek, akkor nem gondolják őket elég jó vezetőnek. Ez a huszonkettes csapdája, amire gyakran a nők sem gondolnak. Tehát egy női vezetőnek nem csak a szakmájában kell nagyon jónak – adott esetben egy férfinél sokkal jobbnak – lennie. Neki mindig kedvesen, gondoskodón kell viselkednie, a munkája során is alkalmaznia a női praktikákat. Nekem ezzel van gondom, hiszen egy férfinak nem kell erre figyelnie. Egy nőnek akkor adják meg a bizalmat, ha már bizonyított. Egy férfinak ez alapból jár.

Szerző:

Dezslik Magdolna

Dr. Nagy Beáta
1986-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) közgazdász-szociológusként. 1996-ban kandidátusi címet szerzett. 1986–1990 között dolgozott az MKKE-n, majd 1994-ig a Magyar Tudományos Akadémián. Ez után ismételten a Közgazdaságtudományi Egyetemen dolgozott. Tagja az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének vezetője.
 

Véleményvezér

Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo