Azoknál a cégeknél, amelyek korábban készült az alkalmazottak premizálásának feltételeit rögzítő munkáltatói szabályzatot, most különösen fontossá válik, hogy annak összeállításakor precíz munkát végeztek-e. A prémiumfizetés körülményei rendezhetőek a munkaszerződésben is, ugyanakkor a – jellemzően a nagyobb dolgozói állománnyal rendelkező – foglalkoztatók előszeretettel alkalmaznak munkáltatói szabályzatokat erre vonatkozólag.

„Ha a feltételek csak nagyvonalúan voltak körülírva, akkor foglalkoztató számára most az a nem kívánt fejlemény is előfordulhat, hogy a pandémia okozta gyengébb teljesítmény ellenére prémiumfizetési kötelezettség terheli a céget. A munkáltatói szabályzat egyik legfontosabb sajátossága ugyanis, hogy noha nem kötelező ilyet kiadni, ám ha ezt megteszi a vállalat, akkor az abban foglaltakhoz kötve van”– hangsúlyozta dr. Nyitrai Tibor, az act legal Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje. 

A helyzet különösen érzékeny lehet, hiszen a magyar bírói gyakorlat alapján a prémium munkabérnek minősül, így a munkavállaló akár bírósági úton is kérheti a járandósága kifizetését. A munkáltatóknak tehát olyan korlátokat kell építeni a prémiumszabályzatba, amellyel meggátolhatják, hogy az esetleges társaságot érintő veszteséges időszak során is teljesíteniük kelljen a kifizetéseket.

Jogviták elkerülése érdekében a prémium feltételek között mindenképpen ajánlott az elérhető legmagasabb összeget feltüntetni, illetve azt is szabályozni kell, hogy a munkavállaló milyen mértékben jogosult prémiumra a feltétel részteljesítése esetén. Mindezeken felül rendkívül hangsúlyos szempont az is, hogy a cég egyértelműen meghatározza azokat az okokat, amelyek kizárják a kifizetését (így például az elmaradt üzleti profit), vagy csökkentik annak összegét. 

Mindez azért különösen fontos, mert a már közölt munkáltatói szabályzatot csupán kivételes esetben lehet felmondani vagy a munkavállaló hátrányára módosítani – emelte ki Nyitrai Tibor.