Egyre meredekebben zsugorodik a kiskereskedelem: novemberben az éves visszaesés 4,1 százalék volt, a 2012-es esztendő első 11 hónapjában 2 százalékkal csökkentek az eladások a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy különleges gazdasági övezeteket hozna létre a legszegényebb kistérségekben. Fél évig maradtak adósok a részletekkel, de január végén megtudhattuk, hogy hol és milyen feltételekkel indulhatnak a szabad vállalkozási zónák.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság csütörtökön a tavaly nyáron bevezetett telefonadó miatt.

Lényegesen kevesebb egyszerűsített vállalkozói adó folyt be a költségvetésbe tavaly, az NGM szerint az eva bevételek csökkenését a kiva és a kata ellensúlyozza majd. Ugyanakkor csökkentek a társasági adóból és a különadókból származó bevételek is.

A globális gazdasági válság kitörése óta 28 millió állás szűnt meg a világ fejlettebb régióiban, a magyar lakosság húszszorosára tehető az állástalanok száma és a trend a jelek szerint idén is folytatódik. Magyarországon sem lesz jobb a helyzet idén.

Lesz e-útdíj, a pénztárgépeket bekötik a NAV-hoz. A költségvetésbe idén be fognak folyni azok a bevételek, amelyeket e forrásból várnak, az idei büdzsé éppúgy megáll majd a lábán mint a tavalyi és az az előtti - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Vásárosnaményban, a kihelyezett kormányülés után.

Kilencedik helyen végzett Magyarország a Globalizációs Indexen, a régióban hazánk integrálódott leginkább a világkereskedelembe. Az Ernst & Young rangsorának élén Hong Kong, Szingapúr és Írország áll.

A GfK Kereskedelem és Technológia adatai szerint mind az IT szektor, mind a háztartási kis- és nagygépek, de a nyomtatók és multifunkcionális irodaeszközök piaca is zsugorodott 2012 első tíz hónapjában. Kivételt talán csak a legmodernebb technológiát képviselő tabletek és e-könyv olvasók szegmense jelent, ahol az általános keresletcsökkenés ellenére is egyaránt bővült az eladás és a forgalmazott érték.

A kormányzat új kétoldalú egyezményt szeretne kötni Svájccal, amelynek hatására radikálisan csökkenne az adóeltitkolás lehetősége, és a magyar adózók külföldi számlákon lévő pénzei hosszú távon a magyar adóbevételeket növelnék. Kérdés, hogy teljesülhet-e teljes egészében az elképzelés. Amerikában más módon szedi be a pénzt az adóhivatal.

Előbb időt kért, majd a hét végén visszalépett az elektronikusútdíj-tendertől a nyertes Getronics. A cég a szokatlan piaci nyomásgyakorlással indokolta a döntést. A kormányszóvivő szerint nincs érdemi befolyással az elektronikus útdíjszedési rendszer idei hazai bevezetésére az esemény. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) vizsgálják a további lehetőségeket.

Csaknem tavalyi csúcspontjára jutott januárban a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az emelkedés egyenként kis, esetenként apró lépésekkel, de negyedik hónapja tart. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a mostani javulás a fogyasztói várakozások megugrásának következménye, az üzleti bizalmi index ugyanis nem változott.

A tavalyi év első 11 hónapjában a bruttó keresetek 4,6, a nettó bérek 2 százalékkal nőttek. Novemberben 5,6 (bruttó), illetve 3,2 (nettó) százalék volt a változás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint, amely a novemberi 5,2 százalékos inflációt figyelembe véve 2 százalékos reálbércsökkenést jelent.

A globális gazdasági válság felgyorsította a gazdasági súlyok eltolódását, 2050-re Kína, az USA, valamint India válhatnak a három legnagyobb gazdasággá. A fejlődő országoknak azonban sok kihívást kell leküzdeniük annak érdekében, hogy fenntarthassák jelenlegi erőteljes növekedési ütemüket - állapítja meg a PwC makrogazdasági elemzői által közzétett legfrissebb “A világ 2050-ben” című tanulmánya.

2012 novemberében az építőipari termelés volumene 11,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magasabb bázisadattól. Ezen belül az épületek építése 16,8 százalékkal, az egyéb építményeké (utak, vasutak, vezetékek) 7,2 százalékkal csökkent. A november végi szerződésállomány 12,5 százalékkal volt nagyobb a 2011. november véginél.

Decemberben éves összevetésben 5, tavaly az év egészét figyelembe véve 5,7 százalék volt Magyarországon az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint. A jegybank most először publikált havi inflációs mutatói alapján fogyasztói áremelkedés átmeneti, a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják. Elemzők szerint az idén tovább csökkenhet a fogyasztói árindex.

A kínai termelés lassult az utóbbi időben, de még így is a világgazdaság motorjának számít a maga 7-9 százalékos éves GDP-növekedésével. Bár a kínai rendszert kommunista rezsim működteti, vannak szegmensei, amelyek kapitalistábbak a nyugati országokban működő piacgazdaságokénál.

Novemberben 18,5 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, az előző havi 24,5 százalékos drágulást követően. A növényi termékek 25,0 százalékkal, az állati termékek 7,5 százalékkal kerültek többe - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A héten Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége: az IMF és a magyar kormány képviselői a megbeszéléseken áttekintik majd a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat.

Jelenleg nincs fontosabb probléma a fiatalok magas munkanélküliségénél, világszerte 75 millió fiatal állástalan, ami hatalmas gazdasági és társadalmi gondot jelent - mondta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) főigazgatója a fiatalok foglalkoztatásáról szóló szemináriumon, pénteken Budapesten.

Minimális mértékben, de emelkedett a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság Index értéke is, míg a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke stagnált 2012 utolsó negyedévében. A kutatóintézet közleménye szerint némi pozitív elmozdulás a fogyasztói várakozások terén volt észlelhető, aminek hátterében az áll, hogy a háztartások enyhén bizakodóbbak saját anyagi és az ország gazdasági esélyeit illetően.

Az idén a költségvetés 4 milliárd forintot biztosít földvásárlásra - közölte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A közlemény szerint a szervezet "továbbra is a földpiac komoly szereplője kíván lenni", ezért minden olyan esetben élni fog elővásárlási jogával, amikor a hazai föld védelme azt indokolja.

A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló, és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésükben azt vizsgálták meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben, és ez alapján mi várható idén.

Noha a Gazdasági és Monetáris Unió válsága és a globális recesszió okozta járulékos veszteségek enyhítése nem megy egyik napról a másikra, 2013 a közép- és kelet-európai régió országai számára a növekedés szempontjából kedvezőbb év lesz, mint 2012 volt - ez az egyik legfontosabb megállapítása az UniCredit Economics & FI/FX Research által közzétett CEE Quarterly kiadvány legfrissebb számának.

Euróban 1,7, forintban 10 százalékkal csökkent tavaly novemberben az export éves összevetésben. Bár az adat negatív tartalmát némiképp árnyalja, hogy az egy évvel korábbi adat kiugróan magas a közölt érték újabb figyelmeztető jel a magyar gazdaságról.

Novemberben három éve nem látott mértékben zuhant az ipari termelés. A vártnál is erőteljesebb, éves összevetésben 6,9 százalékos visszaesés a forintot is gyengülő pályára küldte.

Nem Európa, hanem Amerika van igazán súlyos helyzetben Jacob Kirkegaard, a Peterson intézet frontembere szerint, aki Zentai Péternek adott interjút.

A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak 0,7 százalékkal voltak alacsonyabbak 2012. novemberében az előző havinál. A csökkenés elsősorban a feldolgozóipari ágazatokon belüli árváltozással volt összefüggésben, amely legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyi anyag, termék gyártása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén volt megfigyelhető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint.

Tavaly szeptember-novemberben 3 millió 925 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban a 15-74 éves korcsoport adatai szerint. Az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal által mért munkanélküliségi ráta 10,6 százalék volt. Elemzők a következő hónapokra a munkaerő-piaci helyzet romlására számítanak.

Czomba Sándor szerint néhány héten belül nagyon komoly kormányzati bejelentések várhatóak munkahely-teremtési fronton, amelyek várhatóan a különleges vállalkozói zónák indulását jelentik az ország legelmaradottabb kistérségeiben.

A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamos energiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva. Az energiainfo.hu elemzése szerint a kkv-k villamosenergia-költségei 11-12, de akár 30 százalékkal is nőhetnek.

Ismét szűkülést jelez a feldolgozóiparban a Beszerzési Menedzser Index (BMI), amely szezonálisan kiigazított decemberi értéke: 48,9. A felmérésben a vizsgált részindexek két kivétellel csökkentek novemberhez képest. Az exportindex értéke 42 hónap után került a zsugorodás és bővülést elválasztó 50,0 pont alá.

Az unió és az eurózóna stabilitásának biztosítása, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása lesz a január elsején hivatalba lépő ír EU-elnökség három fő célkitűzése – mondta Eamon Gilmore ír miniszterelnök-helyettes, külügy- és kereskedelmi miniszter.

A várakozások ellenére nem lett vége a világnak december 21-én, és Matolcsy György reményeire is rácáfolt a magyar gazdaság 2012-ben. A recessziót jelző GDP-adat, valamint a 2013-as évre vonatkozó nem túl pozitív előrejelzések ellenére azonban javulni kezdett mind a gazdasági, mind a fogyasztói hangulat.

Szám szerint a harmadik Matolcsy-csomagot jelentette be a kormány novemberben, de az őszi hónap amúgy is az adóváltozásoktól és a földtörvény betonba foglalásától volt hangos. Az Egyesült Államokban Barack Obama nyerte meg az elnökválasztási csatát, a harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson pedig szakemberek arra figyelmeztettek, hogy eljött az idő a cselekvésre.

Brutális csomagokkal állított be a kormány októberben, amikor már kezdték pedzegetni, hogy 2012-ben már semmi sem lesz az IMF-megállapodásból. A Facebook a történelem első közösségi portáljaként átlépte az egymilliárd felhasználót, a hónap végén pedig még az órákat is vissza kellett állítanunk, így hivatalosan is kezdetét vette az ősz.

A nyár után is folytatódott a példátlan szárazság Magyarországon, ekkor már biztos volt, hogy a rossz termés miatt jelentősen drágulni fognak az élelmiszerek, ami felpörgette az amúgy is magas inflációt. Ezt a hónapot választotta a kormány a trafiktörvény elfogadására és a kamarai szabályok módosítására. Ez történt 2012 szeptemberében.

A hazai hírekben az aszály és az ennek kapcsán dráguló élelmiszer volt a főszereplő augusztusban. Pedig ekkor indult az azóta folyamatosan tartó alapkamat-csökkentés, volt olimpia, és átéltük az „ökológiai túllövés napját” is.

A nyár közepe korántsem adott lehetőséget lazításra a hőségben. Hatályba lépett az új munka törvénykönyve, elindult a napközbeni átutalás rendszere, tárgyaltunk az IMF-fel, és kiderült az is, hogyan védené a munkahelyeket a kormány. Elsőként hallhattunk az azóta csontig rágott kiváról és katáról.

A nyár első hónapjában pezsgett az élet idehaza, elfogadták az azóta sokszorosan módosított költségvetés első verzióját, döntöttek a „munkahelyvédelmi akcióterv” kidolgozásáról. Készültünk az új munka törvénykönyve hatályba lépésére, míg az unió komoly döntéseket hozott a válságkezelés érdekében.

A tavasz utolsó hónapjában új köztársasági elnököt és néhány új adónemet kapott Magyarország, a világ azonban leginkább a görögökre figyelt.

Újult erővel kapott bele a szél Magyarország vitorlájába áprilisban, bár a hónap utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot és a konvergenciaprogramot a nemzetközi elemzői közösség úgy kommentálta, hogy az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul a piac bizalma is megfogyatkozott, amit a hazai növekedési kilátások is rontottak. Mindezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke találkozója után a magyar kormányfő úgy nyilatkozott, hogy lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Akadályok lehet, hogy nincsenek, a tárgyalások azonban.... Nos, azok megkezdését azóta is várjuk.

A Széll Kálmán terv meghirdetése után egy évvel, 2012 márciusában a kitűzött célokhoz nem került közelebb a magyar gazdaság. Nem indult be a növekedés, a foglalkoztatás bővülése nem látszott, a versenyképesség javulása is csak hiú remény maradt. Megtörtént viszont a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének bekebelezése és a devizahiteles mentőcsomag elfogadása.

Februárra már szinte mindenki számára világossá vált: nem megy csődbe az ország, bizalom azonban nem állt helyre, ami azóta sem változott. Egyre világosabban körvonalazódtak ugyanakkor a konkrét problémák. Olyan időszak jövőképe rajzolódott ki, ahol cégek százai mennek majd csődbe, a foglalkoztatás bővítése, a növekedés beindítása pedig messze nem lesz olyan egyszerű, mint kimondani az egymillió új munkahelyről, s erős ütemben menetelő gazdaságról szóló ígéreteket. Ráadásul az unió a magyar kormány igen kemény partnerének bizonyult.

Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy soha többé nem szeretnék egy évet az ideihez hasonlóan kezdeni. Decemberben még úgy tűnt a kormány bármit megtehet a piacok nem bűntetnek, januárban ránk szakadt az ég. Pedig az év elején (a lassan már szokásosnak is tekinthető cégműködést alapvetően befolyásoló) szabályváltozásokhoz való alkalmazkodás is épp elég feladatot adott volna a vállalkozásoknak.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem növekedik majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat 2013-tól – derül ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az infláció azonban az első tíz hónapban meghaladta az öt százalékot, így a reálkeresetek csökkentek 2012-ben.