Miután Trump 25 százalékos védővámot vetett ki az acél-, 10 százalékosat az alumínium termékek behozatalára, a múlt hét végével életbe léptek az EU válaszintézkedései.
Azokra az elnök azzal válaszolt: 20 százalékos vámot vezethet be európai autók behozatalára. Ugyanakkor az amerikai kormány jövő héttől fokozatosan összesen 50 mrd. dollár értékű kínai termékekre vezethet be 25 százalékos védővámot – amire Peking hasonló intézkedésekkel válaszol majd.
Egyre élesebben folytatódhat és az egész világra kiterjedhet tehát a kereskedelmi háború, amely végső soron senkinek nem hoz előnyöket, viszont 6.25 százalékkal visszavetheti a világgazdaság teljesítményét, mutatnak rá vezető közgazdászok.
Az egyoldalú rendszabályok hozhatnak ugyan rövid távon politikai hasznot, de hosszabb távon mindenki veszít, mert a kereskedelem lecsökken és a gyártás, a beruházások, a foglalkoztatás kényszerű átszervezése további nagy veszteségekhez, adott helyeken munkanélküliséghez, áremelkedésekhez vezet.
A szakértők emlékeztetnek a 30-as évekre, amikor a válság idején az Egyesült Államok sok száz importált termékre 45 százalékos védővámot vetett ki, és ennek következtében kereken negyedével csökkent a világkereskedelem.
A háború után ezen okulva hozták létre a GATT-ot, az általános kereskedelmi és vám-megállapodást, majd a WTO-t, a Világkereskedelmi Szervezetet.
Kis, nyitott országok, amelyek különösen rá vannak utalnak a külkereskedelemre, a vámháborúban még többet veszíthetnek, mint a nagyok, mutatnak rá nemzetközi szakértők.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)