David Cameron, az akkori konzervatív miniszterelnök és pénzügyminisztere, George Osborne, 2016 májusában közös felhívásban óvta a briteket attól, hogy a júniusban küszöbönálló népszavazáson az unióból való kilépésre szavazzanak. A politikusok azonnali gazdasági visszaesést, több százezer munkanélkülit jósoltak, ha az ország elhagyja az uniót.
A választók (szűk) többségét azonban ez nem befolyásolta, ám két évvel a sorsdöntő népszavazás után a lakosság éppoly megosztott a kérdésben, mint korábban. A hét végén megint tízezrek tüntettek Londonban azért, hogy tartsanak ismét népszavazást a kérdésben.
Cameron és Osborne 2016 nyarán nemcsak a népszavazást, hanem posztjukat is elvesztették, jóslataik azonban – eddig – nem igazán váltak valóra. Tömeges munkanélküliség helyett az tovább csökkent, és olyan alacsony, amilyen csak fél századdal ezelőtt volt. Recesszió sem volt, a brit gazdaság e két évben növekedett.
Közelebbről vizsgálva azonban a helyzet távolról sem olyan rózsás. A Brexit nem okozott ugyan megrázkódtatást, de a brit gazdaság nemzetközi összehasonlításban egyértelműen visszaesett.
2016 elején az ország növekedési mutatóit tekintve az USA-val vezette a legfejlettebb államok, a G7 listáját, napjainkra azonban Olasz- és Franciaország mögé, az utolsó előtti helye csúszott.
Az eurózóna helyzete gazdasági szempontból jobb, mint két évvel ezelőtt, Nagy-Britannia viszont rosszabbul áll. A briteknek az volt még a szerencséjük, hogy az eurózóna 2017-es fellendülése, amely a brit exportot is segítette, tompította a kilépés negatív következményeit.
(Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung)
