A vállalkozók, vállalkozások életét hogyan érinti majd az a változás, hogy a társasági jog átkerül a polgári törvénykönyvbe, és nem lesz önálló a társasági törvény? Erről kérdeztük Dr. Sárközy Tamást, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzorát, aki az 1989-ben hatályba lépett első, majd az azt követő két társasági törvény kodifikációs bizottságát vezette, és részt vett a 2013 végén, 2014 elején életbe lépő új polgári törvénykönyvet kimunkáló bizottság munkájában is.

Bő egy év múlva megszűnik a gazdasági társaságokról szóló törvény, a társasági jog az új polgári törvénykönyvbe kerül át. A kódex tervezetét ősszel kezdi tárgyalni a parlament. Dr. Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem üzleti jog tanszékének professzora részt vett a 2013 végén, 2014 elején életbe lépő új polgári törvénykönyvet kimunkáló bizottság munkájában. Az 1989-ben hatályba lépett első, majd az azt követő két társasági törvény kodifikációs bizottságát vezető neves jogászt arról kérdeztük, mi indokolta a változtatást, és a hatálybalépést követően mire számíthatnak a vállalkozások.

Folytatódott a beruházások terén évek óta tapasztalható trend a második negyedévben: a volumen április-június között 5,9, az első félévben összesen 7,1 százalékkal esett éves összevetésben a korábban is igen alacsony szintről a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint.  Ráadásul az előző évben erőteljesen emelkedő feldolgozóipari beruházások is csökkentek, így nem nagyon maradt olyan terület, amely ellensúlyozhatnál az egyéb szektorok kedvezőtlen folyamatait.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon az év hátralevő részében is folytatódik a recesszió. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult - a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető erőssége - átmenetinek bizonyult. Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.

„A Wekerle Terv célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által hétfőn közzétett dokumentumban, amely szerint a kkv-kat „képessé kell tenni a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra". A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló Wekerle Terv csodálatos fejlődési pályát rajzol fel, arról azonban, hogy ez miként valósul majd meg, inkább csak vágyakat fogalmaz meg.

Az olimpia egyszerűen rossz befektetés, ha a közvetlen gazdasági hasznát és a ráfordított költségeket nézzük - véli Matt Bolduc, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője, aki szerint a fogadó ország politikusai hajlamosak a költségeket alul, a hasznot felülbecsülni.

Ha nekünk magunknak nem megy, szomszédaink segítségével hátha sikerül! Ez a Wekerle Terv receptje, ami akár be is válhatna, ha nem puszta kívánsághalmazzal jelentkezett volna ismét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kis szépséghibája a tervnek, hogy az érintett országok feltehetően nem tudnak még róla, milyen szerepet szán nekik a magyar kormány, s milyen közös intézmények létrehozását tervezi. „A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról" szóló Wekerle Terv iránti lelkesedésüket feltehetően az sem fogja a növelni, hogy a dokumentum alapján a régió országainak esetleges megerősödése csupán Magyarország pozíciójavulásának mellékhatása.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elemzők többsége tartást várt, ám - figyelembe véve a testület megosztottságát - benne volt a levegőben egy kisebb vágás lehetősége is. Arról, hogy a mostani lépés után megkezdődhet-e a vállalkozói hitelek kamatának mérséklődése is, egyelőre korai lenne bármit mondani, ahhoz ugyanis a trend folytatására lenne szükség.

A Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint összességében jó irány a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági nyereségadó csökkentése, de fontos az intézkedés finanszírozási oldala is, míg a Takarékbank elemzője úgy véli, nincs forrás a szuperbruttó teljes kivezetésén túli szja-csökkentésre.

Nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség 2012. május-júliusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss statisztikái szerint. A munkanélküliek száma 2009 vége óta nem volt ilyen alacsony szinten, a foglalkoztatottaké pedig meghaladta a 2008 őszén regisztrált értéket. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező adat részben a szezonalitással, részben a közfoglalkoztatás bővülésével van összefüggésbe, éves átlagban 11 százalék körüli munkanélküliségi ráta valószínűsíthető.

Csak Magyarországon célozzák meg az egyszerű polgárokat érintő pénzforgalmat. Minden más országban csakis a nagy spekulációs műveletek megadóztatására törekednek, nyilatkozta az EBRD vezető közgazdásza, pedig akkor még nem is tudta, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtök reggel két kereskedelmi televízióban is arra hivatkozik: Európában már több követője is van a magyar nem hagyományos gazdaságpolitikának. Példaként Franciaországot említette, ahol ráadásul kétszeres a tegnap bevezetett tranzakciós adó mértéke. Csakhogy a gallok a részvénykereskedelmet adóztatják, azt is korlátozott mértékben.

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

A kiskereskedelmi értékesítés júniusi volumene 1,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.  A csökkenésben az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek eladásai visszaesésének volt meghatározó szerepe. Mindeközben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma növekedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint.

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatos háttér-információkról és számításokról konzultált csütörtökön Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Naszvadi Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral.

Több időt kért a görög miniszterelnök arra, hogy a nemzetközi hitelezők által előírt lépéseket a költségvetési hiány lefaragására megtegye. A javaslat falba ütközött az európai tárgyalópartnereknél, Athén legkorábban októberben kaphat újabb segítséget.

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek egy év alatt. A foglalkoztatottság tovább csökkent, csak a közfoglalkoztatottak száma emelkedett, e kör alacsony bére rontotta az átlagadatokat is a Központi Statisztikai Hivatal ma publikált gyorsjelentése szerint. 

Elkészítette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó háttér-információkat és számításokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Költségvetési Tanács által kért dokumentumokról a tárca és a tanács között további megbeszélésre kerül sor.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 77,6 százalékára csökkent 2012 második negyedévének végére, a megelőző negyedév végi 78,9 százalékról.

"Ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, az alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak" - fogalmazott Olli Rehn, az Unió pénzügyi biztosa Herczog Edit kérdésére adott válaszában. Rehn szerint az euró bevezetésére vállalt kötelezettség nem tekinthető semmisnek. 

Júniusban az agrártermékek termelőiár-szintje 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A gyümölcsök termelői ára az első öt havi csökkenést követően júniusban 7,3 százalékkal emelkedtek meg, elsősorban a cseresznye és a meggy árának emelkedése miatt.

Az elmúlt években megfigyelt tendencia, amely szerint a lakosság egyre nagyobb figyelmet szentel saját és családja egészségének, az elmúlt hónapokban is folytatódott. A közfinanszírozott egészségügyben egyre kevésbé bíznak az emberek, ha az egészségük hosszú távú fenntartásáról van szó és egyre több olyan terméket vásárolnak, szolgáltatást vesznek igénybe, amely az egészségüket támogatja.

Az építőipar újabb nagy zuhanásáról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hét éve súlyos válságban lévő ágazatban egyelőre úgy tűnik, hogy a negatív trend mérséklődésében sem igazán lehet bízni, bár a szerződésállomány némiképp emelkedett az esztendő hatodik hónapjában az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A helyzet romlása a kis- és közepes vállalkozások számára különösen kedvezőtlen.

Megjelent a Piac&Profit magazin augusztusi száma, benne többek között összeállítással arról, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megfelelni a folyamatos változás kényszerének. Szakértőnk összeszedte a jó üzleti terv 8 pontját, olvashatnak arról, mi kell ahhoz, hogy hitelképesek legyünk, és a keresőoptimalizálás fortélyairól is.

Lakhatási támogatást kapnának azok az álláskeresők, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és akik olyan munkaviszonyt létesítenek, hogy az állandó lakóhelyük és munkavégzési helyük közötti távolság legalább 100 kilométer.

2012 júniusában az előző havi bővüléshez hasonlóan pozitív teljesítményt mutatott fel az ipari szektor, ezúttal azonban a növekedés üteme némileg lassult, ugyanakkor szakértők szerint valami elindult a magyar gazdaságban, pedig még mindig nem érzékelhető a „Mercedes hatás" az exportban és az ipari termelésben.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Ellentétes volt az ÚMVP gazdaságfejlesztési program alapvető célkitűzéseivel, hogy a források egy jelentős részét a mikrovállalkozások fejlesztése helyett a vidéki települések vonzerejének növelésére fordították - állapította meg az Állami Számvevőszék ellenőrzése. További probléma a befejezett projektek alacsony száma és a kérelmek elhúzódó elbírálása is. A Vidékfejlesztési Minisztérium a kritikák nagy részét jogosnak tartja, de azt állítják, dolgoznak a javuláson.

Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében.

A 2011. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések.

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

A felsőoktatási törvény módosítását követően sokan számítottak arra, hogy a felsőoktatási/felsőfokú szakképzések (FSZ) iránt megnő a kereslet. Ha valaki jobban fizető állásra, nagyobb karrierre, előmenetelre, közép/felsővezetői pozícióra vágyik, akkor érdemesebb az alapképzést választania.

Augusztus 20-ra vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy eljuttatja a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzséhez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó hatástanulmányokat.

Júniusban folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom májusban indult bővülése: az euróban számított export 5,6, az import 3 százalékkal nőtt, forintban pedig mindkét érték kétszámjegyű emelkedést mutatott.

Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal által közölt- előzetes - adatok alapján 0,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az esztendő első hat hónapjában 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent.

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

Hiába az európai politikusok hangzatos kijelentései, a spanyol gazdaság lassan, de biztosan a csőd felé araszol, a görög ügy pedig már „veszett fejsze nyele" a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint. 

A szerdán közzétett júliusi gyáripari beszerzési menedzserindexek (BMI) azt mutatják, hogy a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa gyáripari szektorainak teljesítménye "nem omlott össze" olyan mértékben, mint az euróövezeté, igaz ugyanakkor, hogy nem is nagyon növekszik - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a térségi feldolgozószektorok aktivitásának új mérőszámait értékelve.

"Mélységesen aggódunk Magyarország miatt" - mondja az Európai Újjáépítési Bank  (EBRD) elnökének főtanácsadója, a bank vezető közgazdásza, Erik Berglöf.

Az exportpiaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.

A munkaerőpiacról egyelőre a legjobb hír az, hogy nem romlik a helyzet: a foglalkoztatás mérsékelten nőtt, a munkanélküliség lényegében stagnált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentései szerint érzékelhető eltérések vannak ugyanakkor a férfiak és nők foglalkoztatásának alakulásában, a fiatal munkavállalók helyzete pedig tovább romlott.

2012 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest összességében 3,7%-kal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban, a létszám csökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4%-kal esett vissza. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,3, illetve 4%-os csökkenés ment végbe.

Döntő szakaszba érkezett az euróválság, és minden lehetséges eszközt be kell vetni a közös valuta megmentése érdekében az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke szerint. Az eurócsoport országainak minden lehetséges eszközzel bizonyítaniuk kell szilárd eltökéltségüket az övezet pénzügyi stabilitásának garantálására.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Hiába lélegeztek fel valamelyest a piacok az európai szuverén adósságválság terhe alól, a világ pénzügyi szakemberei még soha nem voltak olyan borúlátóak mint 2012 második negyedévében. Ennek oka a kínai gazdaság lassulása és a kormányzatok túlköltekezése. Derűlátóbbak regionális társaikhoz képest azok a magyarországi pénzügyi szakértők, akik részt vettek az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants), a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete és az IMA (Institute of Management Accountants), a vállalatirányítás és a vezetői számviteli információk stratégiai kapcsolatát vizsgáló szervezetének nemzetközi kutatásában.

A kormány az EKB tranzakciós illetékre vonatkozó kritikus véleménye ismeretében is elkötelezett a munkahelyvédelmi akcióprogram megvalósításában s az ahhoz szüséges források biztosításában. Kérdés, megéri-e? A GKI elemzése szerint a program - miközben jelentős mértékben rontja a költségvetés pozícióját - nem járul hozzá érdemben a foglalkoztatás bővítéséhez.

Orbán Viktor azt várja az IMF/EU-delegációtól, hogy az egy „helyzetösszesítésben" jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben változtatást vár el a gazdaságpolitikában, nevezze meg a hitelhez szükséges előfeltételeket, és mondja el a véleményét a jövő évi költségvetés szerinte módosítandó pontjairól. A magyar kormány ezeket a felvetéseket szeptemberben fogja megválaszolni. A delegáció ugyanis ekkor tér majd vissza Magyarországra.

A kormány nyitott a béremelések ügyében, de hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.